A fedezetlen bankközi forintpiac hálózati dinamikájának vizsgálata a likviditási válság előtt és után (Examination of the network dynamics of the uncovered interbank forint markel before the liquidity crisis and after)

A cikkben a magyar fedezetlen bankközi forintpiac hálózatának időbeli alakulását vizsgáljuk 2002 decemberétől 2009 márciusáig. Bemutatjuk a piac általános jellemzőit (forgalom, kamatláb, koncentráció stb.) és az alapvető hálózati mutatókat. Azt tapasztaljuk, hogy az időszak első felében ezek a jellemzők lényegében stabilak voltak. 2006-2007-től kezdve azonban a mutatók egy része kezdett jelentősen megváltozni: a hitelfelvevők koncentrációja nőtt, az átlagos közelség és az átlagos fokszám csökkent, továbbá a hálózat magjának mérete is csökkent. Ezek a jelek arra utalhatnak, hogy a bankok már a válság kitörése előtt érzékelték a növekvő hitelkockázatot, és egyre inkább megválogatták, hogy kinek adnak hitelt. Figyelemre méltó, hogy mindeközben az általános piaci mutatók (forgalom, kamatláb, illetve ezek volatilitása) semmiféle változásra utaló jelet nem tükröztek egészen 2008 októberéig, de ekkor hirtelen minden mutatóban egyértelművé vált a rezsimváltás. Végül részletesen elemezzük az egyes szereplők viselkedését, és megmutatjuk, hogy válságban az egyes szerepek drasztikusan megváltoztak (például forrásokból nyelők lettek, és fordítva). / === / The article examines the changes in the network of Hungary's uncovered interbank forint market over the period Decembcr 2000 to March 2009. It presents the general features of the market (volume, interest rates, concentration etc.) and its basic network. It is found that the features were largely stable in the first half of the period, but some of the indicators began to change significantly in 2006-7: the concentration of borrowers incrcased, average distance and average degree declined, as did the size of the core of the network. These signs pointed to the fact that the banks had sensed an increase in credit risk even before the crisis broke and were becoming increasingly choosy selective in their lending. Meanwhile, however. there aerc no indications of change in the general market indicators (volume, interest rates, or volatility of these) right up to October 2008, when the change of regime was clear in all indicators. Finally, the authors analyse in detail the behaviour of each participant and show that thc roles of some altered drastically with the crisis (e.g. sources became consumers and vice versa).

A mozgókép reneszánsza: nagytotál a videográfia módszertanáról = The renaissance of the motion pictures: wide shot of the videography

A posztmodern fogyasztó hiperreális környezetébe csöppenő pozitivista kutató gyakran megtántorodik attól a forgószélszerű pörgéstől és vizuális dinamikától, amelyet a posztmodern világ ont rá. A szupersztrádán teknős módjára kullogó kutató ezért inkább visszahúzódik páncélja mögé, és előhúz valamit a szokásos módszerek közül, függetlenül attól, hogy azok relevánsak-e a probléma vizsgálatára vagy sem. A mozgóképek újjászületése a megváltozott fogyasztói látásmódhoz kapcsolható. Dziga Vertov mechanisztikus szemével egyre inkább a fogyasztók kacsintgatnak, és a curlingben látható módon csúsztatják tovább a magáról megfeledkező és kőnek látszó teknőst. A videográfia a videó és az etnográfia szavak összekapcsolásából keletkezett, vagyis etnográfiai kutatás a mozgókép segítségével. Egyre több nyugati cég arra kéri fel a kutatókat, hogy a fogyasztói magatartásról csupán videó prezentációt készítsenek, mindenféle szöveges magyarázat nélkül. A cikk nagytotálból mutatja be a Belk és Kozinets (2005, 2006) által életre keltett módszertan sajátosságait. / === / The positivist researcher in the middle of the hyperreal context seems to lurch due to the tornado-like whirl and a visual dynamism caused by the postmodern world. This researcher is just like a paddling tortoise on the superhighway draws back in the tortoiseshell and shows one of the classic research methods, no matter the type of the research problem. The rebirth of the motion pictures is linked to the altered consumer perspective. Dziga Vertov’s mechanical eye is used more and more by the consumers, and the tortoise-like researcher is considered to be a curling stone. The consumer researchers tend to ignore the lived visual and auditory aspects of the consumer culture and the appropriate research methods of this field. The aim of this article is to present the types and the main features of the videography vivified by Belk and Kozinets (2005, 2006).

Négy jellegzetesség. A magyar fejlődés politikai gazdaságtani megközelítésben. 1. rész = Four characteristic features. Development in Hungary from the aspect of political economy. First Part

A két részből álló cikk a magyarországi reformfolyamat és posztszocialista átalakulás négy olyan jellegzetességét emeli ki, amelyek megszakítás nélkül, a politikai szférában bekövetkezett rendszerváltást követően is, folyamatosan jellemezték az elmúlt harminc év fejlődését: a lakosság anyagi jólétének prioritása, erős paternalista jóléti állam, a reformfolyamat és átmenet fokozatossága és a politikai nyugalom. Az 1995. március 12­én bejelentett stabilizációs program - amennyiben megvalósul - jelenthet elmozdulást ezektől a jellegzetességektől. A cikk politikai gazdaságtani megközelítésben vizsgálja, hogy miért alakult ki ez a négy jellegzetesség, miképpen hatottak azok egymásra, milyen kedvező és kedvezőtlen hatásokat fejtettek ki. Az első rész az 1956­os forradalom hatásából kiindulva politikatörténeti áttekintést ad, majd a mai jólét, biztonság és nyugalom prioritását és a társadalmi adósság felhalmozódását, végül a stabilizációs program gazdasági és politikai hatásait elemzi. / === / The article, consisting of two parts, emphasizes four characteristic features of the Hungarian reform process and the post­socialist transformation, which, uninterruptedly, characterized the development over the last thirty years, even after the systemic change in the political sphere. These were: priority of the material welfare of the population, a strong, paternalistic welfare state, the gradual progress of the reform process and the transition, as well as political calmness. The stabilization programme, announced on March 12,1995, may imply - if it materializes - a shift away from these characteristics. The article investigates, from the aspect of political economy, why the four characteristic features had developed, how they affected each other and what were their advantageous and disadvantageous impacts. Setting out from the impacts of the 1956 revolution, the first part gives an overview of political history and then analyses the priority of today's welfare, security and calm as well as the accumulation of societal debt and, finally, the economic and political impacts of the stabilization programme.

A projektalapú szervezetek projektmarketing-tevékenységének sajátos kontextusa (Contextual features of project marketing activity of the project-based organisations)

Ez a tanulmány a projektvezetési szakirodalomban kialakult ismeretanyagot szem előtt tartva (noha tételesen nem hivatkozva arra) tárja fel azt a sajátos és tipikusnak nevezhető kontextust, amelyben a projektalapú szervezetek projektmarketing tevékenysége megnyilvánul. A tanulmány célja tehát nem magának a projektmarketingnek a kérdéskörére irányul, hanem elsősorban annak projektspecifikus kontextusára. Jellegét illetően a tanulmány spekulatív jellegű, vagyis lényegét tekintve nem empirikus kutatási eredményekből levont következtetésekre épül. _____ Traditional approach to project marketing focuses on process-related aspects of the marketing efforts of project- based organisations. This paper is different. Unlike to the traditional approach it highlights the decisive contextual features of project marketing, bearing in mind the typical project business from the point of view of project-based organisations. These features include: a) instead of physically existing products project-based organisations need to sell their ability to create the project outcome physically; b) the project outcome and the conditions of implementation are defined by the project client; c) project clients are involved in creating the project outcome; d) project implementation strategy applied in a client organisation may vary project by project. These determining contextual features shape to a great extent the actual competitive position of the project-based organisations which may vary project by project even in relation to the very same project client.