The economic approach of advertising and the problem of allocating advertising budgets during a recession

The importance of advertising has changed in many aspects in the last decade, and mainly during the last years of the economic crisis. Economics traditionally did not find advertising a valuable factor until empirical studies demonstrated that advertisement affects consumer perception by means of indicating the quality of the underlying product. Consequently, products that are advertised more frequently, are more likely to be associated with a higher quality. Nevertheless, advertising is a strong tool in competition, which statement is confirmed by the recognition that increasing consumer knowledge contributes to the diffusion of innovation and to the reduction of research and development (R&D) costs. This contribution can be achieved nowadays by consumer interactivity, where companies deliberately rely on the involvement of their consumers. Recently, when companies were confronted to the global economic crisis, brand managers realized that allocating advertising budgets in a recession (considering the actual state of the economic conditions) is a highly important decision factor beside competition, consumer behaviour, trends or industrial conditions. Companies have to realize that their communication budgets are planned substantially in a different way in times of crisis than during an upsurge. Moreover, should a company make the best of maintaining their advertising budgets in recession times, it will indicate more trust towards their consumers and show a more favorable image towards their investors. This study assembles different approaches from the economics of advertising to draw conclusions for the subsequent analyses of advertising in times of a crisis. The main objective with the literature review is to show, that pro-cyclical actions (reducing advertising budgets in times of crisis and overspending during upsurge) of companies can lead to problems of profitability, consumer trust and competitiveness in the long run.

Gondolkodásegyszerűsítő stratégiák hatékonysága (Simplifying decision strategies and their effectiveness)

A szerző a megelégedésre törekvő döntéshozatalt és eszközeinek, az egyszerűsítő döntési stratégiáknak a hatékonysági kérdéseit tárgyalja. Az egyszerűsítő stratégiáknak és az alkalmazásukat támogató attitűdnek nemcsak az időt, hanem az információkeresés és - feldolgozás egyéb költségvonzatait is tekintetbe véve számos előnyük van. A szerző a szakirodalom rendszerezésével rávilágít az egyéni szintű leegyszerűsítések természetére és pozitív hatásaikra. A bevezetést és a meghatározásokat követően az egyszerűsítő stratégiák hatékonysági kérdéseit tárgyalja a környezeti tényezők függvényében, majd a döntéshozó személyiségét és pszichológiai jóllétét érintő összefüggésekről ír. A tanulmány végén folyamatban lévő empirikus kutatásának kérdéseire tér rá, mely kutatás az üzleti gyakorlat empirikus vizsgálatával kíván hozzájárulni az eddig főként laboratóriumi kísérletek eredményeire épülő tudáshoz. ___________ Placing itself in the domain of bounded rationality theory, the article deals with the advantages of satisficing and of using decision heuristics. As to the approach to decision heuristics, the author stands on the positive side, not focusing on biases, but showing interest in the effectiveness potential in heuristics. As a review of recent literature, the article deals with different advantages of satisficing and of using simplifying strategies, be it cognitive advantages, the effectiveness, or advantages concerning the psychological well-being of the decision maker. Actual research questions of the „adaptive toolbox” approach, and the problem of determination by personality traits are presented based on the review of recent research results. Further research directions are indicated after the review. By presenting his research questions the author shows how he is willing to enrich the results of this research program by his own empirical work.

A szervezeti identitás meghatározása, elemei és menedzselése (Defining of organizational identity and its components and management)

Jelen cikk a szervezeti identitás különböző tudományos értelmezéseit, elemeit mutatja be és kapcsolja össze a gyakorlattal. A szerzők értelmezése szerint a szervezeti identitás nem azonos a köznyelvben elterjedt arculattal (sem image-zsal), hanem egy holisztikus, menedzsment-szakirodalmakon átívelő fogalomként értelmezhető, mely a külső tényezők hatására a szervezeti kultúra és a szervezeti stratégia alapján alakítható ki. A szervezeti identitás három alkotóelem-csoportból áll (nevezhetjük ezt identitásmixnek is): a munkáltatói márkázásból, az integrált marketingkommunikációból és a vizuális identitásból. Mivel a változó környezet szükségessé teszi, a szervezeti identitás menedzselése egy véget nem érő „spirálfolyamat”, mely a felmérés, a meghatározás, a bevezetés és értékelés szakaszok ismétléséből áll addig, amíg az ideális identitás ki nem alakul. Melyet talán soha nem ér el a vállalat. _____ In this article the different scientific interpretations and elements of organizational identity are presented and combined with practice. According to the authors’ interpretation the organizational identity is not the same as the corporate image, but it can be interpreted as a holistic management literatures panning notion which can be formed by the effect of external factors on basis of the organizational culture and organizational strategy. The organizational identity consists of three component-groups (also called this identity mix) the employer branding, integrated marketingcommunications and visual identity. Due to the changing environment makes it necessary the management of organizational identity is a never-ending ”spiral process”, which consists of repetitions of the survey, the definition, the introduction and the assessment phases until the ideal identity will be formed. Which may be never achieved by the corporate.