Energiatermelési technológiák költségvonzatainak összehasonlítása

Az egyes villamosenergia-termelési technológiák rendkívül eltérő finanszírozási struktúrát követelnek. Míg a megújuló energia- és az atomerőművi projekteknél a teljes élettartamra vetített költségek döntő hányadát (60-80%) a beruházási költségek teszik ki, addig ugyanez az arány a szenes erőműveknél csak 25-30%, a gázbázisú erőműveknél 10-20% közötti. A nukleáris beruházásokról való döntés legfontosabb erőművi szintű tényezői a tőkeköltség alakulása, a tervezett beruházási költségvetés és a tervezési, előkészítési és építési időkeretek betartása. Paksnak nincs komparatív előnye, Magyarország országkockázata minden olyan térségi országnál magasabb, amely működtet atomerőművet, így a hazaihoz hasonló technológiai háttértudással rendelkezik egy esetleges új atomerőmű létesítésére.Az egyre inkább kiszorító hatású megújuló termelés miatt egész Európában csökken a nehezen szabályozható alaperőművek iránti igény, így a várható magyar áramkereslet melletti 35-40%-os tervezett nukleáris részarány mindenképpen túlzónak mondható. Egy új nukleáris alaperőmű csak regionális összefogás esetén lenne közgazdasági értelemben racionális, ám ekkor is kérdőjeles, vajon Magyarország rendelkezik-e a térségben a legjobb feltételekkel ahhoz, hogy egy ilyen beruházás telephelyéül szolgáljon.

Analysis of climate change scenarios based on modelling of the seasonal dynamics of a Danubian copepod species

Climate change is one of the most crucial ecological problems of our age with great influence. Seasonal dynamics of aquatic communities are — among others — regulated by the climate, especially by temperature. In this case study we attempted the simulation modelling of the seasonal dynamics of a copepod species, Cyclops vicinus, which ranks among the zooplankton community, based on a quantitative database containing ten years of data from the Danube’s Göd area. We set up a simulation model predicting the abundance of Cyclops vicinus by considering only temperature as it affects the abundance of population. The model was adapted to eight years of daily temperature data observed between 1981 and 1994 and was tested successfully with the additional data of two further years. The model was run with the data series of climate change scenarios specified for the period around 2070- 2100. On the other hand we looked for the geographically analogous areas with the Göd region which are mostly similar to the future climate of the Göd area. By means of the above-mentioned points we can get a view how the climate of the region will change by the end of the 21st century, and the way the seasonal dynamics of a chosen planktonic crustacean species may follow this change. According to our results the area of Göd will be similar to the northern region of Greece. The maximum abundance of the examined species occurs a month to one and a half months earlier, moreover larger variances are expected between years in respect of the abundance. The deviations are expected in the direction of smaller or significantly larger abundance not observed earlier.

A kínai reformfolyamat politikai gazdaságtani logikája (The politico-economic logic of the Chinese reform process)

Kína az elmúlt több mint három évtizedben szegény, elmaradott országból a világgazdaság egyik legfontosabb szereplője lett. Szocialista rendszerét egy sajátos kapitalista rendszer váltotta fel, miközben politikai struktúrája lényegében változatlan maradt. A folyamatok során a vezetés mindvégig ügyelt arra, hogy a kommunista párt egyeduralmát semmi se veszélyeztethesse, ugyanakkor megfelelő források álljanak rendelkezésre hatalma megtartásához. A tanulmány a kínai reformfolyamatot politikai gazdaságtani szempontból vizsgálja, különös figyelmet szentelve az intézményi változásoknak. Bemutatja, milyen okok és tényezők álltak a reformok elindításának hátterében, milyen változások következtek be a szereplők érdekviszonyaiban a reformok előrehaladtával, és mire lehet számítani a reformok jövőjét illetően. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi rendszer érdekviszonyai a reformok folytatása ellen hatnak, ellehetetlenítve a piacgazdaság intézményrendszerének további kiépítését. A járadékok és privilégiumok az elitet abban sem teszik érdekeltté, hogy komolyabb politikai reformokat hajtson végre, így a kialakuló csapdahelyzet megakadályozza az átmenet kiteljesedését. ____ In the last three decades China has risen from being a poor and underdeveloped country to being one of the most important players in the world economy. Its planned economy has been replaced by a capitalist system, but its political structure has remained essentially unchanged. The leaders during the reform process have sought constantly to avert dangers to the rule of the Communist Party and gain access to valuable resources that allow power to be retained. The study approaches the Chinese reform process from a politico-economic point of view, focusing primarily on institutional changes. It reveals the main factors behind the various phases of reform, the constantly changing interests of the players, and the possible future of the process. It seems that under the current authoritarian regime, there are vested interests working against a continuation of the reforms and precluding full establishment of the institutional framework of a market economy. The elite is also deterred from implementing serious political reforms by the current rents and privileges. This leads to a trap that prevents completion of the transition process.