Robert J. Barro és a költségvetési túlköltekezés (Robert J. Barro and fiscal overspending)

Robert J. Barro, a Harvard Egyetem professzora főként a gazdaságpolitika makroökonómiai modellezése területén elért eredményei alapján ismert a közgazdászok körében. Tevékenysége kiterjed mind az elméleti, mind pedig az empirikus kutatások területére. Jelen tanulmány Barro azon kutatásainak feltételezéseit és eredményeit összegzi, amelyek a ricardói ekvivalenciaelvből kiindulva a költségvetési politika elméletét magyarázó újszerű eredmények kibontakozását segítették elő. A 80-as években az Egyesült Államok magas költségvetési hiánya számos közgazdászt ösztönzött hasonló témájú elmélet kidolgozására. Mivel hazánkban szinte mindennapos vita forrása a költségvetési hiány túlzott mértéke, ami veszélyezteti a monetáris közösségben való részvételünket, különösen érdekes és időszerű annak áttekintése, hogy hogyan gondolkodik egy modern közgazdász a költségvetési hiány okairól és következményeiről. ________________ The question of budgetary discipline emerges in relation to the criteria of the Economic and Monetary Union in almost all European special journals today. There is much less attention paid to budgetary overspending, the adjustment of which caused a serious puzzle for the government and the economists of the United States in the 80's. The Lucasian world of new classical economics has questioned the effectiveness of government intervention, it confuted above all the efficiency of fiscal policy. The macroeconomic models of Barro (1979, 1986) introduced in the present study - building upon the theoretical approach of economic policy on similar foundations - examine the effect of budgetary spending principally from a long-run perspective. His empirical analysis, overarching almost seventy years (1916–1982), is based upon the time series of variables affecting the budgetary deficit of the United States, distinguishing the effect of the usual government expenses from the over average items within. On the basis of his investigation on the United States and the United Kingdom he, furthermore, did not reject the economic invigorating role of government spending, he opposed Lucas' conclusions and got a modest step closer to the Keynesian standpoint in this sense. Barro, however, irrefutably argues on classical grounds, he recalls and reevaluates the Ricardian equivalence principle, summarizes the critiques raised against it and unintentionally praises the Classical economists. According to Barro we cannot ignore the one-time theorem of Ricardo if we are endeavoring to model government spending - we have to count with it if not definitely as a positive, but at least as a normative economic relationship.

Az erősödő állami szerepvállalás értékelése a magyarországi elektronikus hírközlő hálózati fejlesztésekben (Evaluation of the increasingstate’s rolein the electronic communications network development in Hungary)

Az elektronikus hírközlő hálózat rohamszerű fejlesztésének igénye az elektronikus szolgáltatások széles körű elterjedésével az állami döntéshozókat is fejlesztéspolitikai koncepciók kidolgozására és azok végrehajtására ösztönzi. Az (információs) társadalom fejlődése és az ennek alapjául szolgáló infokommunikációs szolgáltatások használata alapvetően függ a szélessávú infrastruktúra fejlesztésétől, az elektronikus hírközlő hálózat elérésének lehetőségétől. Az állami szerepvállalási hajlandóság 2011-től kezdődően jelentősen megnőtt az elektronikus hírközlési területen. Az MVM NET Zrt. megalapítása, a NISZ Zrt. átszervezése, a GOP 3.1.2-es pályázat és a 4. mobilszolgáltató létrehozásának terve mind mutatják a kormányzat erőteljes szándékát a terület fejlesztésére. A tanulmányban bemutatásra kerül, hogy az állam milyen beavatkozási eszközökkel rendelkezik az elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésének ösztönzésére. A szerző ezt követően a négy, jelentős állami beavatkozás elemzését végzi el annak vizsgálatára, hogy megfelelő alapozottsággal született-e döntés az állami szerepvállalásról. _____ With the widespread use of the Internet, the need for the rapid development of the digital communication networks has prompted government policy makers also to conceptualize and implement development policy. The advancement of the (information) society and the use of information communication technology as a prerequisite of it are fundamentally determined by the development of broadband infrastructure and whether broadband access to the digital telecommunication network is available. The propensity of the government to play a bigger role in the field of electronical communication has increased significantly from 2011. The setup of MVM NET Zrt. / Hungarian Electricity NET Ltd./, the realignment of NISZ Zrt. / National Info communication Services Company Limited by Shares - NISZ Ltd./, the GOP 3.1.2. tender and the plan to enable a new, i.e. the fourth mobile network operator to enter the market all indicate the robust intention of the government to develop this field. The study shows the tools of government intervention for the incentive of the development of the electronical communication network. Then the author analyses the four main government interventions to examine whether the decision on the role of the state was adequately well-founded.

Bank financing of Hungarian SMEs: Getting over to credit crisis by state interventions

In this article we aimed to present and analyse the 21st century history of bank financing in the Hungarian small and medium enterprise (SME) sector in the period ranging from 2000 to 2012. The credit products offered by banks and credit unions are the most fundamental means of external financing capable of fulfilling the financing needs of a wide array of SMEs. The conditions of accessing credits and their prices exert a decisive influence on the profitability and business opportunities of SMEs. As a result of economic slowdown SMEs had to face higher interest rates, decreasing credit limits, and bank financing options that became increasingly slowly accessible alongside stricter conditions. Due to this process SMEs business performance had been falling continuously which has a destructive contribution to the national economy. In the first chapter of the article we present the dynamic development of credit financing in the Hungarian SME sector, along with the causes that triggered it, then we will continue with the negative tendencies dating from the onset of the 2008 debt crisis. In the second chapter we discuss the vicious circle, due to which the business performance of the SMEs, as well as the conditions of access to credits and their prices, have entered into a negative spiral. In the third and final chapter we make suggestions regarding the direction and means of necessary government intervention, in order to stop and reverse the negative tendencies observed in SME credit financing.