A fenntartható fejlődéssel foglalkozó nemzetközi együttműködés négy évtizede (Four Decades of International Cooperation on Sustainable Development)

Along with the recognition of the increasing environmental and social problems stemming from globalization, the need to address these problems and to develop the relevant international framework has strengthened since the 1970s. The scope of this cooperation gradually broadened and eventually it embraced all issues, which were considered to be critical for sustainable development. The summits on sustainability, namely, the UN Conference on Environment and Development in 1992, the “Rio+5” in 1997 and the World Summit on Sustainable Development in 2002, wished to respond to all unsustainable processes by adopting, reinforcing and expanding a global program. This program is based on a series of important principles and includes various goals and instruments adopted by consensus; however, it also reflects delicate compromises between development related aspirations and environmental barriers, and also between the developed and the developing countries. Actually, there is a serious implementation gap and there are also new challenges. Referring to these problems, the idea of convening an extraordinary summit in 2012 was raised and it was eventually adopted but with a rather narrow mandate and agenda. It turned out that besides the “usual” conflicts between the developed and developing countries e.g. upon the common but differentiated responsibilities or international development financing, there were also diverting views on the green economy and on the ways of institutional strengthening of the international sustainable development and environmental governance. As a consequence, the 2012 Conference concluded with rather modest results.

Fejezetek a nemzetközi üzleti gazdaságtanból 4. = Chapters in International Business. Reviews on Selected Papers on International Business 4.

A kötet azzal a céllal készült, hogy a Nemzetközi vállalatgazdaságtant tanulmányozók számára további támpontokat és ismeretbővítési lehetőségeket adjon magyar nyelven. A műhelytanulmány a nemzetközi üzleti gazdaságtan (international business) öt témaköréről ad áttekintést: az internalizációs elmélet, az intézményi megközelítés, a külpiacra lépés kisvállalati nézőpontból, a leányvállalatok lehetséges szerepei, és végül módszertani megfontolások. A korábbi kötetekhez hasonlóan, a műhelytanulmány fejezeteit a BCE Gazdálkodástani Doktori Iskola PhD hallgatói készítették. ----- The aim of the working paper is to provide insights on selected areas in international business. It is a supplement for the Hungarian language IB textbook. Five fields are covered in the working paper: internalization theory and its extensions, forming institutions in host countries, challenges of foreign market entry for small businesses, roles of subsidiaries in the multinational corporations, and methodological issues in IB. The chapters in the working paper were prepared by the PhD students of the Business and Management PhD School at Corvinus University of Budapest.

A globális értékláncok – a multinacionális vállalat, mint globális gyár. Fejezetek a nemzetközi üzleti gazdaságtanból 6. ----- It's title in English: Global Value Chains – Multinational Enterprise as Global Factory. Chapters from International Business 6

A tanulmánykötet a globális értékláncok névvel fémjelezett jelenséget veszi górcső alá. A fókuszban a multinacionális vállalatcsoportok ill. a nemzetközi cégek állnak. A tíz tanulmány különböző megközelítések alapján betekintést ad abba, hogy hogyan ragadhatják meg és vizsgálhatják a kutatók a globális értékláncokat a vállalatok, ill. vezetőik nézőpontjából, mi következik a kutatási eredményekből a vállalatok vezetői számára, és milyen következményei vannak a globális értékláncok karakteres és terjedő jelenlétének a nemzetgazdaságok gazdasági politikáit formálókra. A tanulmánykötet szerzői a 2012/2013.tanév tavaszi félévében a Nemzetközi üzleti gazdaságtan c. PhD kurzus hallgatói voltak. ______ The working paper is to provide a Hungarian language overview on the research finding s on Global Value Chain and global factory. The phenomenon behind them is recognized but under researched in Hungary. The chapters of the working paper are to cover as many angles and perspectives of Global Value Chain as many it is possible. Each chapter is based on a published English language paper. Theoretical and conceptual issues, considerations of MNEs and small- and medium sized enterprises and that of national policies are discussed. Authors of the working paper attended the International Business PhD course in the spring semester of 2012/2013.

International environmental and development policy cooperation and the transition process of the Central and Eastern European countries

The political and economic changes in countries of the Central and Eastern European region during the recent two decades had significant implications on their participation in international environmental policy-making. These changes were motivated by the changing international political priorities and economic interests, realization of their part in the "common but differentiated responsibility" for the global environmental processes and the relatively modest capacities for international development cooperation. The situation of these countries was acknowledged by the international community by granting specific provisions to these "economies in transition" in international environmental policy mechanisms. In spite of the rapidly diverging external relations of the various groups of these countries, to some extent and in different forms the transition phase is still prevailing and has its effect on the ongoing international environmental negotiations. The paper describes the background of these changes, demonstrates the specific provisions for these countries that made possible their participation in the common efforts to tackle the emerging global and regional environmental problems by acceding to the relevant international mechanisms.

The internationalisation of the Spanish SME sector

As part of a wider research program, we analysed the theoretical framework and the recent developments of the process of internationalisation (transnationalisation) of the small- and medium-sized enterprises in Spain. The paper highlights the main trends and barriers of this internationalisation process. Methodology included document analyses, interviews, and the analyses of statistical databases.

Eurómentés Kerneuropa útján, avagy hány sebességet bír el Európa?

Az Európai Unió eddig az „egy piac, egy pénz” elve, azaz az ország nélküli valuta és az „egy állam, egy pénz”, tehát egy mind szorosabbá váló politikai unió közötti átmeneti lépésekkel kísérelte meg az euróválság kezelését. Az mára nyilvánvalóvá vált, hogy az előbbi elven alapuló pénzügyi rendszer nem vezet a tagállamok gazdasági és költségvetési politikájának a konvergenciájához. A fiskális és gazdasági uniót magában foglaló politikai unió nélkül az euró „befejezetlen valuta”. A valódi megoldás egy politikai unió, sőt mi több, egy európai föderális állam megteremtése lenne. Egy ilyen állam, GDP negyven százalékát kitevő költségvetésével, már képes lehetne arra, hogy az eurókötvényeken és az EKB kibővített szerepén alapuló, valódi transzferunióként működjön és a regionális diszparitásokat hatékonyan kezelje; ám a tagállamok és társadalmuk jelentős része egy ilyen terv megvalósítására gazdasági és/vagy politikai okokból nem kész.

A levegőkörnyezet- és klímavédelem nemzetközi kvótakereskedelmi rendszerei

A nemzetközi, illetve államközi környezetvédelmi megállapodásokban foglalt, az azokban részes felek számszerűsített környezeti erőforrás-korlátozási vagy környezetszennyezés-korlátozási kötelezettségei teljesítésére esetenként kvóta-kereskedelmi rendszereket vezettek be. Az ilyen kötelezettségek teljesítése érdekében a megállapodásban részes államok "hazai" intézkedéseket hoznak és hajtanak végre. Ha ezek az intézkedések (pl. költséghatékonysági megfontolásokból) nem elégségesek, akkor a kvóta-kereskedelmi rendszer segítségével a hiányzó kvótákat megvásárolhatják azon államoktól (vagy közvetítőktől), amelyeknek többlete van. (...)

A Transzatlanti kereskedelmi és beruházási társulás és a növekedés. Gyakorlati és módszertani kérdések

A Transzatlanti kereskedelmi és beruházási társulással (TTIP) kapcsolatosan számos vita, kampány, elemzés próbálja meggyőzni vagy elriasztani a közvéleményt. E tanulmányban a szerző azt tárja fel, hogy milyen közgazdasági matematikai modelleken alapulnak a TTIP-vel kapcsolatos gazdasági hatásokról szóló becslések. Áttekinti a számszerűsített általános egyensúlyi modellek (CGE) alkalmazási lehetőségét, közgazdasági tartalmát és hogy hogyan adaptálták mindezt a TTIP növekedési hatásaira fókuszáló elemzések. Kritikai szemle alá veszi a CGE modell korlátait. Alternatív megközelítésként értékeli a Global Policy Model alkalmazására tett kísérletet. Összeveti és értékeli a CGE szemléletben készült különböző TTIP elemzéseket