Erdészeti és ültetvény eredetű fás szárú energetikai biomassza Magyarországon

Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy mekkora szerepet játszhat a magyarországi erdők fatermelése a megújuló energia termelési célok megvalósításában. Elkészítettük az erdei és a fapiaci mérleget, és kutattuk a tűzifa kínálatára ható tényezőket, majd elemeztük, hogy mekkora tűzifa kínálat várható mezőgazdasági energia ültetvényekről.

The Polluter Profits Principle: A Note on the Grandfathering of CO2 Emissions Rights in Lax-Cap Trading Regimes

Grandfathering is currently the main principle for the initial allocation of tradable CO2 emission rights under the European cap-and-trade scheme. Furthermore, political feasibility often requires non-restrictive emission caps. Grandfathering under lax cap is unjust, biased and brings polluters unintended windfall profits. Still, in any post-Kyoto international CO2 regime, lax caps may be critical in coaxing binding emission targets out of more countries, especially those in the less-developed world. This paper argues that there is a certain quantity of emission rights between the initial and the optimal emissions, the grandfathering of which brings polluters zero windfall profits or zero windfall losses. Our theoretical concept of zero-windfall grandfathering can be used to demonstrate the windfall profits that have emerged at company level during the first EU trading period. It might thus encourage governments to embrace auctioning, and to combine it with grandfathering as a legitimate tool in the initial allocation of emission rights in later trading regimes.

A széndioxid emisszió kereskedelem bevezetésének várható hatása a hazai villamos energia piacra

A tanulmány a szén-dioxid emisszió-kereskedelem szabályozás hazai bevezetésének hatását vizsgálja a villamos energia piacán. A szabályozás lényege, hogy a széndioxid-kibocsátást eladható joggá teszi, és ezen keresztül ösztönzi a vállalatokat az emisszió csökkentésére. A piaci feltételek alakulására többféle szcenáriót vázolunk, és ezekben elsősorban kétféle hatást vizsgálunk: a villamos energia piaci árak változását, illetve a várható állami bevételeket. A villamos energia kínálatát lépcsős görbével írjuk le, amely az egyes termelőkapacitások eltérő üzemeltetési költségeit és termelési kapacitását is kifejezi. A kereslet egy liberalizált és egy közüzemi szegmenst tartalmaz, ez utóbbiban az árak rendeletben szabályozottak. Az emisszió kereskedelmi szabályozás hatása a villamos energia piacra a kínálati görbe megváltozásán keresztül vizsgálható. A modellben a vállalatok saját széndioxid kibocsátásuk egységnyi csökkentésének várható költsége (elhárítási határköltség), a villamos energia piaci ára és a szennyezési jog (kvóta) ára alapján döntenek arról, hogy mennyit ruházzanak be saját kibocsátásuk csökkentésébe, és szennyezési jogaik (kvótájuk) mekkora részét adják el. Külső adottságként kezeljük az európai CO2 kvótaárat, a villamos energia import árat és a földgáz árát, és tizenkét modellváltozatot készítünk, aszerint, hogy ezek a külső adottságok hogyan alakulnak. A modellben a 2004. október 8-i Nemzeti Kiosztási Terv szerinti szabályozást vizsgáljuk, melyben a kvóták 2,5 százalékát árverés útján osztják ki. A szabályozás hatására csak akkor nő jelentősen a villamosenergia ára, ha a kvótaár 10€/t fölé emelkedik. 2007-re a magas kvótaár 3-6 százalékos áremelkedést eredményez a hazai villamos energia piacon a szabályozás hiányában kialakuló árszinthez képest. A hazai vállalatok széndioxid emissziója ugyanakkor 2010-re minden modellváltozatban számottevően alacsonyabb, mint a szabályozás nélkül lenne. Az állam kvóta-árverésből származó bevétele a vizsgált erőművi körből évi 0,3 és 1 Md forint között alakulhat 2005 és 2007 között 3 és 10 € közötti kvótaár esetén. További évi 2-11 Md forint bevételre tehetne szert a költségvetés, ha a jelenlegi kiosztási tervben ingyen kiosztott kvótamennyiség a jelenlegi tényleges emisszión felül kiosztott (túlallokált) részét is árverésre bocsátaná.

Válaszúton: Konszolidált vagy színlelt demokrácia? (At the crossroads: consolidated or simulated democracy)

Az írás az utóbbi néhány év magyarországi válságjelenségeinek magyarázatát keresi. Elméletileg egyrészt a demokratikus elitizmus fogalmi rendszere alkalmazhatóságának kérdőjeleit fogalmazza meg, másrészt a szimulált demokrácia fogalmának megalkotására tesz kísérletet. A színlelt demokrácia feltételei között a társadalom jelentős csoportjai és az elit csak imitálják a szabályok elfogadását, ami kiegészül a demokratikus játékszabályokat illető elitkonszenzus hiányával, valamint a politikai vezetőréteg és a társadalom kapcsolatában a szimbolikus képviselet dominanciájával – a tartalmi képviselet és a felelősség helyett. A populista tendenciák bátorítása, a transzformatív elemek túlsúlya, a politika perszonalizációja, a hétköznapi élet és a szakmai kérdések átpolitizálása, az ellenfelek legitimációjának megkérdőjelezése, eltérő irányú üzenetek küldése a köz és az elit számára, a közpénzek nem transzparens felhasználása, a széles körben elterjedt adóelkerülés és normaszegés, valamint az ígérgetés fatális lehet a demokratikus stabilitás és a politikai rendszer működése szempontjából. ________ The article seeks to identify the causes of the Hungarian crisis phenomena that emerged in the past couple of years. Theoretically, fi rst it asks whether the conceptual framework of democratic elitism can be applied, and then it attempts to outline the concept of simulated democracy. The article argues that in a simulated democracy both the elite and large groups within society only imitate that they accept the rules of the game. Moreover, there is no elite consensus about these rules and instead of substantive representation and responsibility symbolic representation does dominate the linkage between political elite and society. Both democratic stability and the performance of the regime will be seriously undermined because the elite encourage populist tendencies, transformative elements dominate, politics is personalized, everyday life and professional issues are over-politicized. In addition, the legitimacy of the opponents tends to be questioned, different and opposing messages are sent to the public and to the elite, public monies are spent in a nontransparent way, and tax-evasion, norm-breaching and over-bidding prevail.

Rendszermodellezés és részvétel: egy magyar kísérlet tanulságai

A részvétel kérdése nem csupán egy absztrakt társadalom- vagy politikaelméleti probléma, hiszen a részvételi folyamatok tervezésénél és lebonyolításánál nagyon is gyakorlati szempontok kerülnek előtérbe. Kit vonjunk be, hogyan, milyen módon történjen ez a bevonás, és ennek milyen hatása lesz rövid és hosszú távon – ezek olyan kérdések, amelyeket egy folyamat tervezésénél és a módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni. Az utóbbi években egy új típusú részvételi megközelítés jelent meg a társadalomtudományok módszertani eszköztárában, amelyben a résztvevők közösen komplex oksági modelleket dolgoznak ki egy adott témában, és ez alapján fogalmaznak meg javaslatokat. A tanulmány a megközelítés hazai adaptációjának kísérletét és annak módszertani tanulságait mutatja be a részvétel szempontjából.

Keresleti-kínálati diszharmónia a szervezeti kultúra tükrében (Demand–supply disharmony in the organizational culture)

A szerzők kutatásának célja ráirányítani a figyelmet arra a tényre, hogy a tényleges és potenciális munkavállalók szervezeti kultúrára vonatkozó vágyai és a valóság között jelentős eltérés tapasztalható. Napjaink pénzpiaci és reálgazdasági válságának hatásaként még fokozottabban jelentkezik az igény a változásra, változtatásra nemcsak a szervezetek, de az egyén szintjén is. Ahhoz azonban, hogy a változtatás lehetséges útjai, módjai közül megalapozottan lehessen választani, nemcsak a kívánatos cél kitűzésére, de a kiinduló állapot minél precízebb meghatározására is szükség van. Jelen cikkükben a szerzők egyrészt azokról az eredményekről számolnak be, amelyek az egyetemi hallgatók „vágyott” munkahelyének szervezeti kultúráját, és ennek kapcsolatát a tényleges piaci kínálattal mutatják be. Másrészt egy közszolgáltató cég példáján a munkavállalók szervezeti kultúrára vonatkozó vágyai és a valóság kapcsolatával foglalkoznak. _____ The aim of the authors is to review and examine the gap between the aspirations and reality regarding organizational culture of those already employed and those seeking employment. These days the financial and real economic crisis generated an increased demand for change on the part of organizations as well as individuals. However, in order to map the possibilities for change and formulate a well-founded decision on which alternative to adopt it is essential to define the starting point and to set clear aims. Present article outlines the research results of the aspirations of university students regarding the organizational culture of their possible future workplaces and how they can be related to the reality of labor market supply. Furthermore, by providing the case of a public utility company, the aspirations of employees regarding organizational culture and the way it relates to reality is also presented.

A 2014–2020-as kohéziós források felhasználásának hazai vállalásai az uniós kötelezettségek szorításában

A 2014–2020-as programozási időszak jogszabályi kialakításában az Európai Bizottság eredeti szándéka a minőségi és hatékony felhasználás volt, amelynek eszközrendszerét hosszú előkészítési folyamat során dolgozták ki a tagállamokkal. A tematikus forrásallokációban és abszorpciós ütemezésben is szigorodott felhasználás nem segítette elő a tagállami sajátosságokhoz illeszkedő, rugalmasabb programkialakítást, sem annak időbeni előrehaladását. A tartalmi megoldásokban is korlátozott tagállamok még bonyolultabb, és előzetesen átláthatatlanabb feltételek közé szorultak, ugyanakkor az intézményrendszeri kialakítások tekintetében ez a szigor kevésbé tapasztalható. Utóbbi jelenség azonban sok esetben nem javítja a felhasználást, ha szélsőséges változtatásokkal vagy bonyolult kialakítással terhelt. A hazai programozási tartalmakat, és intézményrendszert az uniós elvárások és lehetőségek tükrében bemutató tanulmány láttatja azokat a szűk keresztmetszeteket, amelyek között Magyarországnak (is) maradnia kell a fejlesztési források elnyerése, és a nettó pozíció érvényesítése érdekében.

Pártok, jelöltek, képviselők

A kötet az OTKA által támogatott (K 106220) Jelöltek és képviselők c. kutatás néhány eredményét tartalmazza. A három éven át tartó munka nyomán négy adatbázis és több már megjelent, illetve megjelenés alatt álló publikáció készült el a Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének keretében működő Elitkutató Központ gondozásában. Időben és tartalmilag is kibővült a Képviselői Adatbázis, megszületett a Jelölt Adatbázis (1998-2014), a 2014-es képviselőjelöltekre vonatkozó külön adatfelvétel (CCS Adatbázis) és végül a parlamenti kérdésekre vonatkozó adatbázis. A kötet fejezetei alapvetően ezekre épülnek. A három tematikus blokkba rendezett nyolc fejezet átfogja a jelöltek és a képviselet témáját, bemutatja a jelöltállítás intézményi összefüggéseit, és nem utolsósorban kitér a pártok és jelöltek kapcsolataira, különös tekintettel politikai erőforrásaikra. A fejezetek szerzői aktív részesei voltak a kutatómunkának – és a nem csekély szervezési feladatnak, amiben oroszlánrészt vállalt a két lelkes kutatási asszisztens Tóth Adrienn és Nábelek Fruzsina PhD hallgatók. Mindannyian köszönettel tartozunk azoknak a képviselőjelölteknek, akik az elektronikus kérdőív kitöltésével vagy személyes interjú keretében válaszoltak kutatási kérdéseinkre. Ennek kapcsán meg kell említeni, hogy a pártok támogatása nélkül még nehezebb lett volna a kutatás eredményes befejezése. Ezért külön szeretnék köszönetet mondani a parlamenti pártok illetékeseinek (kampánymenedzsereinek, vezetőinek) remélve , hogy az eredményeket látva elégedettek lesznek, és nyitottak maradnak a további együttműködésre.

Üvegplafonok. Pártok lent és fent

Az írás az országos és a helyi politika szintjén diagnosztizálja a nők alacsony szintű jelenlétét Magyarországon, ami mind kelet-közép-európai összehasonlításban, mind a rendszerváltás óta eltelt időszak során tapasztalt változatlanság okán magyarázatra szorul. A szerzők a gender-szakirodalom aktuális kérdésfeltevését alkalmazva a kialakult helyzetben kritikus szereplőként a pártokat jelölik meg. Mind a pártok jelöltállítási stratégiái, mind a nők magasabb szintű politikai szerepvállalására vonatkozó javaslatok elutasítása legalábbis részben magyarázzák a nők alacsony szintű részvételét. Az üvegplafon, vagyis a nők jelentősebb politikai részvétele és előrelépése előtt álló „felső korlát” megmutatkozik mind az országos, mind pedig a helyi politikában, és az egyes szinteken belül a genderhierarchia érvényesülésében.