The use of Poisson regression in the sociological study of suicide

This paper explains how Poisson regression can be used in studies in which the dependent variable describes the number of occurrences of some rare event such as suicide. After pointing out why ordinary linear regression is inappropriate for treating dependent variables of this sort, we go on to present the basic Poisson regression model and show how it fits in the broad class of generalized linear models. Then we turn to discussing a major problem of Poisson regression known as overdispersion and suggest possible solutions, including the correction of standard errors and negative binomial regression. The paper ends with a detailed empirical example, drawn from our own research on suicide.

Műszaki és gazdasági hatékonyság Koopmans termeléselméletében (Technical and economic efficiency in Koopmans' theory of production)

Koopmans gyakorlati problémák megoldása során szerzett tapasztalatait általánosítva fogott hozzá a lineáris tevékenységelemzési modell kidolgozásához. Meglepődve tapasztalta, hogy a korabeli közgazdaságtan nem rendelkezett egységes, kellően egzakt termeléselmélettel és fogalomrendszerrel. Úttörő dolgozatában ezért - mintegy a lineáris tevékenységelemzési modell elméleti kereteként - lerakta a technológiai halmazok fogalmán nyugvó axiomatikus termeléselmélet alapjait is. Nevéhez fűződik a termelési hatékonyság és a hatékonysági árak fogalmának egzakt definíciója, s az egymást kölcsönösen feltételező viszonyuk igazolása a lineáris tevékenységelemzési modell keretében. A hatékonyság manapság használatos, pusztán műszaki szempontból értelmezett definícióját Koopmans csak sajátos esetként tárgyalta, célja a gazdasági hatékonyság fogalmának a bevezetése és elemzése volt. Dolgozatunkban a lineáris programozás dualitási tételei segítségével rekonstruáljuk ez utóbbira vonatkozó eredményeit. Megmutatjuk, hogy egyrészt bizonyításai egyenértékűek a lineáris programozás dualitási tételeinek igazolásával, másrészt a gazdasági hatékonysági árak voltaképpen a mai értelemben vett árnyékárak. Rámutatunk arra is, hogy a gazdasági hatékonyság értelmezéséhez megfogalmazott modellje az Arrow-Debreu-McKenzie-féle általános egyensúlyelméleti modellek közvetlen előzményének tekinthető, tartalmazta azok szinte minden lényeges elemét és fogalmát - az egyensúlyi árak nem mások, mint a Koopmans-féle hatékonysági árak. Végezetül újraértelmezzük Koopmans modelljét a vállalati technológiai mikroökonómiai leírásának lehetséges eszközeként. Journal of Economic Literature (JEL) kód: B23, B41, C61, D20, D50. /===/ Generalizing from his experience in solving practical problems, Koopmans set about devising a linear model for analysing activity. Surprisingly, he found that economics at that time possessed no uniform, sufficiently exact theory of production or system of concepts for it. He set out in a pioneering study to provide a theoretical framework for a linear model for analysing activity by expressing first the axiomatic bases of production theory, which rest on the concept of technological sets. He is associated with exact definition of the concept of production efficiency and efficiency prices, and confirmation of their relation as mutual postulates within the linear model of activity analysis. Koopmans saw the present, purely technical definition of efficiency as a special case; he aimed to introduce and analyse the concept of economic efficiency. The study uses the duality precepts of linear programming to reconstruct the results for the latter. It is shown first that evidence confirming the duality precepts of linear programming is equal in value, and secondly that efficiency prices are really shadow prices in today's sense. Furthermore, the model for the interpretation of economic efficiency can be seen as a direct predecessor of the Arrow–Debreu–McKenzie models of general equilibrium theory, as it contained almost every essential element and concept of them—equilibrium prices are nothing other than Koopmans' efficiency prices. Finally Koopmans' model is reinterpreted as a necessary tool for microeconomic description of enterprise technology.

Work-to-family spillover: Gender differences in Hungary

It is crucial to understand the role that labor market positions might play in creating gender differences in work–life balance. One theoretical approach to understanding this relationship is the spillover theory. The spillover theory argues that an individual’s life domains are integrated; meaning that well-being can be transmitted between life domains. Based on data collected in Hungary in 2014, this paper shows that work-to-family spillover does not affect both genders the same way. The effect of work on family life tends to be more negative for women than for men. Two explanations have been formulated in order to understand this gender inequality. According to the findings of the analysis, gender is conditionally independent of spillover if financial status and flexibility of work are also incorporated into the analysis. This means that the relative disadvantage for women in terms of spillover can be attributed to their lower financial status and their relatively low access to flexible jobs. In other words, the gender inequalities in work-to-family spillover are deeply affected by individual labor market positions. The observation of the labor market’s effect on work–life balance is especially important in Hungary since Hungary has one of the least flexible labor arrangements in Europe. A marginal log-linear model, which is a method for categorical multivariate analysis, has been applied in this analysis.