Kelet-közép-európai devizaárfolyamok előrejelzése határidős árfolyamok segítségével (Forecasting the exchange rates of three Central-Eastern European currencies with forward exchange rates)

Írásunkban azt vizsgáljuk, hogy a hosszú lejáratú határidős árfolyamok stacionaritását feltételező hibakorrekciós modellek, amelyeknek korábbi számítások szerint - a világ devizapiaci forgalmának mintegy 75 százalékát kitevő fejlett ipari országokra alkalmazva - kitűnő a mintán kívüli előrejelző erejük, hogyan képesek három keletközép- európai ország devizaárfolyamát előrejelezni. A három vizsgálat alá vont deviza (cseh, magyar, lengyel) esetében az eredmények relációnként nagyon eltérnek, és összességében kedvezőtlenebbek, mint a fejlett ipari országokra kapott eredmények, amit a nem teljesen rugalmas árfolyamrezsim, a rendelkezésre álló adatsor rövidsége, az eurózóna-csatlakozáshoz kapcsolódó bizonytalanságok, a devizakockázati és a határidős kamatprémium létezése, továbbá a Balassa-Samuelson-hatás együttes befolyásaként tudunk értelmezni. JEL kód: E43, F31, F47. /===/ This paper studies whether models that assume long-maturity forward exchange rates are stationary (which proved in earlier studies to provide superior forecasting ability when applied to exchange rates of major currencies) are capable of forecasting the Euro exchange rates of three Central-East European currencies (the Czech koruna, Hungarian forint and Polish zloty). The results for the three currencies differ from each other and are generally much worse than those obtained earlier for major currencies. These unfavourable results are attributed to the consequences of managed exchange-rate systems, to the short time series available, to uncertainties related to future Euro-zone entry, to the existence of a foreign exchange and term premium, and to the Balassa–Samuelson effect.

The threat of "currency wars": A European perspective

The ‘currency war’, as it has become known, has three aspects: 1) the inflexible pegs of undervalued currencies; 2) recent attempts by floating exchange-rate countries to resist currency appreciation; 3) quantitative easing. Europe should primarily be concerned about the first issue, which relates to the renewed debate about the international monetary system. The attempts of floating exchange-rate countries to resist currency appreciation are generally justified while China retains a peg. Quantitative easing cannot be deemed a ‘beggar-thy-neighbour’ policy as long as the Fed’s policy is geared towards price stability. Current US inflationary expectations are at historically low levels. Central banks should come to an agreement about the definition of price stability at a time of deflationary pressures. The euro’s exchange rate has not been greatly impacted by the recent currency war; the euro continues to be overvalued, but less than before.

Az európai gazdasági kormányzás előtt álló kihívások. A hármas tagadás lehetetlensége (Challenges of European economic governance. The impossible trinity of denial.)

Az európai gazdasági integráció folyamata olyan kényszerhelyzetekben formálódott a múltban, amelyek a közgazdaságtudományban jól ismert lehetetlen háromság alapján is leírhatók. Az Európai Monetáris Rendszer a rögzített árfolyam-mechanizmusra és önálló jegybanki politikára épített, korlátozva a tőkemozgásokat. A Gazdasági és Monetáris Unió ugyanakkor a tőke szabad áramlásával és az árfolyamok visszavonhatatlan rögzítésével felszámolta a tagállami szintű jegybanki autonómiát. Az euróövezet működése egyszersmind arra a háromszoros tagadásra épül(t), hogy 1. nem lehetséges az euróövezetből való kilépés, 2. nem engedélyezett a kimentés és 3. nem kerülhet sor államcsődre. A 2008-ban Európát is elérő pénzügyi és gazdasági válság azonban elemi erővel mutatott rá e hármas tiltás tarthatatlanságára. A gazdasági kormányzás körül kibontakozott viták így jól közelíthetők a három tiltó szabály egyidejű érvényesülése lehetetlenségének bemutatásával, számba véve az egyes opciók költségeit és lehetséges hasznait. / === / The process of economic integration in the EU has been shaped by the well-known theorem of the impossible trinity. Accordingly, the European Monetary System was built upon a mix of a fixed exchange-rate regime and an autonomous monetary policy, thereby constraining capital mobility. In launching the EMU project, the EU countries decided to fix national currencies irrevocably and maintain full capital mobility, in exchange for delegating their monetary policy upwards to a supranational level. The introduction of the Euro zone, however, has simultaneously meant denial of the following three elements: (1) exit, (2) bail-out, and (3) default. Nevertheless, the 2008–9 financial and economic crisis has demonstrated mercilessly that these three pillars are incompatible with each other. So the current debates on reshaping economic governance in the EU can be modelled by introducing the “impossible trinity of denial”, concentrating on the benefits and the costs of each option.

Az árfolyamsávok empirikus modelljei és a devizaárfolyam sávon belüli előrejelezhetetlensége = Empirical models of exchange rate target zones

A sávosan rögzített devizaárfolyamok elméleti és gyakorlati vizsgálatai a nemzetközi közgazdaságtan egyik legnépszerűbb témaköre volt a kilencvenes évek elején. A gyakorlati módszerek közül az alkalmazások és hivatkozások száma tekintetében az úgynevezett eltolódással igazítás módszere emelkedett ki. A módszert alkalmazó szerzők szerint amíg a lebegő árfolyamú devizák előrejelzése céltalan feladatnak tűnik, addig sávos árfolyam esetén az árfolyam sávon belüli helyzetének előrejelzése sikeresen végezhető. E tanulmány bemutatja, hogy az Európai Monetáris Rendszer és az északeurópai államok sávos árfolyamrendszereinél e módszer alkalmazásával adódott eredmények például a lebegő árfolyamú amerikai dollárra és az egységgyökfolyamatok többségére is érvényesek. A tanulmány feltárja e látszólagos ellentmondás okait, és bemutat egy olyan, a sávos árfolyamrendszerek főbb megfigyelt jellemzőire épülő modellt, amelynek keretei között a sávon belüli árfolyam előrejelzése nem feltétlenül lehetséges, mert a leértékelés előtti időszakban a sávon belüli árfolyam alakulása kaotikus lehet. / === / Following the development of the first exchange rate target zone model at the end of the eighties dozens of papers analyzed theoretical and empirical topics of currency bands. This paper reviews different empirical methods to analyze the credibility of the band and lays special emphasis on the most widely used method, the so-called drift-adjustment method. Papers applying that method claim that while forecasting a freely floating currency is hopeless, predicting an exchange rate within the future band is successful. This paper shows that the results achieved by applications to EMS and Nordic currencies are not specific to data of target zone currencies. For example, application to US dollar and even to most unit root processes leads qualitatively to the same. This paper explores the solutions of this puzzle and shows a model of target zones in which the exchange rate within the band is not necessarily predictable since the process might follow chaotic dynamics before devaluation.

A magyar eladósodás és a válság hatásai (Hungarian indebtedness and its effects)

A 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági válság Magyarországon is felszínre hozta azokat a problémákat, amelyek a hitelezéssel kapcsolatosak. Ellentétben a régió többi, feltörekvő országával, Budapestnek olyan nehézségekkel kell szembenéznie, amelyek mellett nem lehet megfelelő árfolyampolitikát folytatni. Hogyan jutott ide Magyarország, milyen mértékű az állam és a privátszféra eladósodása és mik lehetnek a kiutak - erről olvashatunk a tanulmányban. _____ The recent financial and economic crisis exposed credit problems in Hungary which is denominated in foreign currencies. In contrast to other emerging countries in Central-Europe, Budapest has to face some special differences which can’t be corrected by traditional exchange policies. How did Hungary get into this situation, how big is the indebtedness of the private and public sectors and what kind of solutions are there?