Implication of two new paradigms for futures studies

The paper considers the emergence of two recent perspectives in futures work. One is evolutionary futures studies. The other is critical futures studies. After describing aspects of each, the paper considers them as alternative rival paradigms in relation to criteria that include: the role of the human being as a subject, the role of interpretation and differences in methodological premises. It concludes that both have contributed to the development of futures methods but that a number of theoretical and methodological problems still remain unsolved.

Integal futures based on the paradigm approach

The study discusses the interpretation of integral futures in the context of paradigm. The dynamic matrix model of futures paradigm has been developed for carrying out meta-analysis of futures. As a result of meta-analysis integral futures and its new paradigms are defined by way of reconstructing futures paradigm history as responses to changing societal needs and through the outcomes of dynamic and comparative analysis of futures paradigms. The study sets the argument that integral futures: a) is entering a new phase in development of futures that responses to societal demands for sustainability, democratic participation and continuous knowledge production and integration, b) it is the phase of cooperation building between theoretical and practical futures, c) it is the complementary development of co-evolutionary and participatory paradigms, d) it unfolds further research perspectives for futures.

Action oriented futures studies in Hungary

The significant social changes and unstable social–economic processes we are undergoing require more participation and more future oriented grassroots activity both in designing the possible future alternatives and in the actions for the realization of them. Action oriented futures studies and participatory futures studies are in close connection, because orientation towards actions and participation of non-professionals can be strengthened by their mutual interdependence in futures work. This study gives—as examples—summaries of four Hungarian case studies using participatory futures methods: one case from the field of vocational training, two cases concerning regional development, and one about national social–economic development. Our experience shows that such selected groups have evaluated the present issues in their environments as well as the closer and broader regional issues in authentic ways. The future alternatives that were outlined regarding the future of vocational training, acceptable future alternatives of domestic social–economic development, and future living conditions of a smaller settlement and in a larger town, reflected obligation, responsibility and personal interest. That non-professionals lack sufficient future orientation, and do not see possibilities to take serious actions for the future is a read problem. Fortunately, it seems that the future and action oriented attitude of the individuals might be further developed by the use of partnership education.

Futures Studies in Finland

The development of futures studies and the future-oriented attitude of Finnish institutions and the government can serve as great example for other countries. This attitude appears in education and economy, issues in which Finland is highly competitive in. We introduce the futures studies-related organizations and the foresight system of Finland. An overview of the development of futures studies and the activities, purposes of foresight institutions, with a major emphasis on the Finland Futures Research Centre will be presented. The main question is how could other countries utilize the Finnish example? Societal changes depend on the environment and its historical background, making it quite a challenge to come up with an all-adaptable answer for this question. Thus we will only present guidelines and proposals regarding the development of strategy at the end of this paper.

Alternative scenarios for Hungary for the year 2025

The paper presents how the Committee on Futures Research, within Section IX. of the Hungarian Academy of Sciences (HAS), sees the possible futures for Hungary for the year 2025, based on the expertise of Hungarian futurists and social scientists, including the opinions of younger generations. It offers insight to Hungarian society in 18 years from 2007, when the research began. In cooperation with experts coming from diverse scientific backgrounds and with those who feel responsibility for the future and are willing to act upon it, we need to continue discovering our horizon albeit in a different way and to embark on new roads. In summary, we need to change the HOW and the WHAT.

Létkérdések - Önkényuralom és népesedés a bioszférában

Önkényuralom, totalitarizmus. A XX. század történelme, többek között, a modernitás legszörnyűbb társadalmi-politikai következményeit is példázza, kevesek szinte totális uralmát sokak fölött. Az azonban új fejlemény, hogy az uralom mára a Föld élő rendszerének a szintjén is egyre teljesebbé válik. A modern kor, számos kétségtelen vívmánya ellenére, az erőteljes uralom technológiáit is a rendelkezésünkre bocsátotta, s a totalitás immár nem csak negatív utópia, hanem állandó fenyegetés, sőt olykor kézzelfogható valóság. Közvetlen célunk a globális népesedés elemzése, amit a humán és a nem humán élet technológia általi kontrolljának, alávetettségének szempontjából vizsgálunk.

Negyven éves a magyar jövőkutatás

A magyar jövőkutatás intézményesült fennállásának és egyetemi szintű oktatásának 40 éves évfordulóját ünnepeltük 2008-ban. A Római Klub alapításával azonos évben, 1968 szeptemberében egyetemünk jogelődjén, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Népgazdaság Tervezése Tanszéken Dr. Kovács Géza, tanszékvezető egyetemi tanár által a jövőkutatás témakörében meghirdetett, kutatószemináriumként működő szakszeminárium tekinthető az első meghatározó lépésnek a hazai jövőkutatás és annak oktatása terén. A sok tekintetben újszerű vállalkozásnak (ami adódott a jövőkutatás mint sajátos ismerethalmaz és mint tudományterület újszerűségéből, valamint a kutatás és az oktatás sajátos szerves egységéből, azaz: az oktatómunkához kapcsolódó tudományos kutatásban partnerségi alapon egyetemi hallgatók is részt vettek) különösen erős volt akkor a kisugárzó hatása. Ez ösztönözte leginkább, volt hallgatóin keresztül is, a jövőkutatás további kutatóhelyeken, egyetemeken való megjelenését és művelését. Ez az oka annak is, hogy a hazai jövőkutatók és a külföldi jövőkutatási műhelyek is a Kovács Géza professzor által alapított kutatóhelyet tekintik a hazai jövőkutatás bölcsőjének.

A participatív módszerek az interaktív jövőkutatásban

A tanulmány a modern jövőkutatás három olyan sajátosságát/tulajdonságát kapcsolja össze, amelyek egyének, társadalmi intézmények jövőhöz való viszonyában meghatározóak lehetnek. Ezek a jövőorientáltság, a participativitás és az interaktivitás. Logikailag is belátható (és remélhetőleg empirikusan is bizonyítható), hogy ezek között kölcsönös összefüggés létezik.

Theory and practice in the field of foresight

Purpose – The paper aims to explore the gap between theory and practice in foresight and to give some suggestions on how to reduce it. Design/methodology/approach – Analysis of practical foresight activities and suggestions are based on a literature review, the author's own research and practice in the field of foresight and futures studies, and her participation in the work of a European project (COST A22). Findings – Two different types of practical foresight activities have developed. One of them, the practice of foresight of critical futures studies (FCFS) is an application of a theory of futures studies. The other, termed here as praxis foresight (PF), has no theoretical basis and responds directly to practical needs. At present a gap can be perceived between theory and practice. PF distinguishes itself from the practice and theory of FCFS and narrows the construction space of futures. Neither FCFS nor PF deals with content issues of the outer world. Reducing the gap depends on renewal of joint discourses and research about experience of different practical foresight activities and manageability of complex dynamics in foresight. Production and feedback of self-reflective and reflective foresight knowledge could improve theory and practice. Originality/value – Contemporary practical foresight activities are analysed and suggestions to reduce the gap are developed in the context of the linkage between theory and practice. This paper is thought provoking for futurists, foresight managers and university researchers.

A jövő intelligens technológiai és menedzsmentkérdései-avagy semmilyen szél nem jó annak, aki nem tudja milyen kikötőbe tart (Managerial questions of the future intelligent technologies, or there is no good wind for those who do not know which port they want to sail)

Az elmúlt évtizedek felgyorsult technológiai fejlődése komoly kihívásokat jelent mind a cégeknek, mind az egyéneknek. Intézményesített „jövőkezelésre” és ennek menedzselésére van szükség. A szerzők tanulmányukban át kívánják tekinteni a jövőkutatás, a technológiamenedzsment, az innovációmenedzsment és egyéb megközelítések releváns alapjait, viszonyait és lehetséges integrációjukat. Be kívánják mutatni a meghatározó területeket és trendeket. Keresik azokat a menedzsment-alapkérdéseket, tanulságokat és dilemmákat, amelyek minden olyan vállalatnak érdekesek és hasznosak lehetnek, amelyek a fejlődő technológia lehetőségeit szeretnék kiaknázni, vagy csak egyszerűen szeretnének a követhetetlenül gyors fejlődésben talpon maradni. _____________ The fast pace technology development creates a serious challenge both for individuals and for companies. There is a concept which attempts to handle this challenge by “institutional future management”. In their paper the authors survey the relevant concepts of future studies, technology management and other areas, and explore their connections and integration possibilities. They also would like to introduce some key technology trends, and at the same time some basic managerial questions, dilemmas, conclusions which might have importance to those corporations which have to survive in an environment determined by accelerated technology based innovation.

Forgatókönyvek készítése a hazai, lakossági hasznosítású IKT lehetséges jövőire

A lakossági fogyasztású IKT trendekről adok egy áttekintést, kitérve a globális és a hazai trendekre. Az eszközoldal bemutatása után a hazai fiatalok információs és kommunikációs technológiai eszközökkel kapcsolatos preferenciái alapján a humán tényező szerepére helyezem a hangsúlyt. A második fejezetben a forgatókönyvek készítésének fontosságát fejtem ki, és folyamatábráját szemléltetem. Végezetül a korábban felvezetett humán és a technológiai oldal beépítését emelem ki az infokommunikációs forgatókönyvek készítése szempontjából és további kutatási irányokat jelölök ki.