A származtatott termékek árazása és annak problémái az egyensúlyelmélet szempontjából (Pricing of derived products and problems with it in terms of equilibrium theory)

A szerző röviden összefoglalja a származtatott termékek árazásával kapcsolatos legfontosabb ismereteket és problémákat. A derivatív árazás elmélete a piacon levő termékek közötti redundanciát kihasználva próbálja meghatározni az egyes termékek relatív árát. Ezt azonban csak teljes piacon lehet megtenni, és így csak teljes piac esetén lehetséges a hasznossági függvények fogalmát az elméletből és a ráépülő gyakorlatból elhagyni, ezért a kockázatsemleges árazás elve félrevezető. Másképpen fogalmazva: a származtatott termékek elmélete csak azon az áron képes a hasznossági függvény fogalmától megszabadulni, ha a piac szerkezetére a valóságban nem teljesülő megkötéseket tesz. Ennek hangsúlyozása mind a piaci gyakorlatban, mind az oktatásban elengedhetetlen. / === / The author sums up briefly the main aspects and problems to do with the pricing of derived products. The theory of derivative pricing uses the redundancy among products on the market to arrive at relative product prices. But this can be done only on a complete market, so that only with a complete market does it become possible to omit from the theory and the practice built upon it the concept of utility functions, and for that reason the principle of risk-neutral pricing is misleading. To put it another way, the theory of derived products is capable of freeing itself from the concept of utility functions only at a price where in practice it places impossible restrictions on the market structure. This it is essential to emphasize in market practice and in teaching.

A bizonyosságfüggvények elméletének alkalmazása a pénzügyi kimutatások ellenőrzésében (The application of the theory of belief functions in the audit of financial statements)

A könyvvizsgálati kockázat a téves auditjelentés kiadásának kockázata olyan esetekben, amikor a beszámoló lényeges hibás állítást tartalmaz. Ez a kockázat indirekt módon a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások működésében is megjelenik azokban az esetekben, amikor a lényeges hibás állítást a finanszírozott vállalkozás auditált beszámolója tartalmazza, amelynek az alapján finanszírozási döntést hoznak, vagy a finanszírozás folytatásáról a beszámolóban szereplő, hibás információkból számított hitelkovenánsok alapján döntenek. A könyvvizsgálat kockázatában a vizsgált gazdálkodó üzleti kockázatai tükröződnek vissza, ezért a kockázat felmérése és az ellenőrzés ennek alapján való megtervezése, majd végrehajtása kulcsfontosságú. Jelen tanulmány – kapcsolódva a Hitelintézeti Szemle 2011. évi 4. számához – szintén a kockázat és bizonytalanság témakörét tárgyalja, pontosabban ennek egy gyakorlati vetületét: a bizonyosságfüggvények (belief functions) alkalmazását a könyvvizsgálatban; mindezt a teljesség és a tankönyvszerű rendszerfelépítés igénye nélkül. A módszer ugyanis hazánkban szinte ismeretlen, nemzetközi viszonylatban viszont empirikus kutatásban is rámutattak már az alkalmazás lehetséges előnyeire a hagyományos valószínűségelméleten alapuló számszerű kockázatbecslésekkel szemben. Eszerint a bizonyosságfüggvények jobban reprezentálják a könyvvizsgálóknak a kockázatról alkotott képét, mint a valószínűségek, mert – szemben a hagyományos modellel – nem két, hanem három állapotot kezelnek: a pozitív bizonyíték létezését, a negatív bizonyíték létezését és a bizonyíték hiányának esetét. _______ Audit risk is the risk that the auditor expresses an inappropriate audit opinion when the fi nancial statements are materially misstated. This kind of risk indirectly appears in the fi nancial statements of fi nancial institutions, when the material misstatement is in the fi nanced entity’s statements that serve as a basis for lending decisions or when the decision is made based upon credit covenants calculated from misstated information. The risks of the audit process refl ect the business risks of the auditee, so the assessment of risks, and further the planning and performance of the audit based on it is of key importance. The current study – connecting to No 4 2011 of Hitelintézeti Szemle – also discusses the topic of risk and uncertainty, or to be more precise a practical implementation of the aforementioned: the application of belief functions in the fi eld of external audit. All this without the aim of achieving completeness or textbook-like scrutiny in building up the theory. While the formalism is virtually unknown in Hungary, on the international scene empirical studies pointed out the possible advantages of the application of the method in contrast to risk assessments based on the traditional theory of probability. Accordingly, belief functions provide a better representation of auditors’ perception of risk, as in contrast to the traditional model, belief functions deal with three rather than two states: the existence of supportive evidence, that of negative evidence and the lack of evidence.

A „kivonulás, tiltakozás, hűség” koncepció és a „kapitalizmus változatai” elmélet közti kapcsolat (The connection between the ‘Exit, Voice, and Loyalty’ conception and the ‘Varieties of Capitalism’ theory)

Tanulmányunkban az Albert 0. Hirschman által kialakított „kivonulás, tiltakozás, hűség” koncepció metaelméleti felhasználásával a „kapitalizmus változatai” elméletet vesszük bírálat alá. Egyrészt arra mutatunk rá, hogy már a különböző piacgazdasági modellek tipologizálásához használt vállalatelméleti dimenziójú elemzések is építkeznek a Hirschman-trilemmából, másrészt arra hívjuk fel a figyelmet, hogy olyan sajátos eszközről van szó, amely a tőke- és munkaerő-piaci folyamatok elemzésére támaszkodva új perspektívát is kínál a kapitalista gazdaságok komparatív vizsgálatához. A dolgozat terjedelmi okokból az empirikus kutatásokat megalapozó elméleti alapozásra szorítkozik. ____ In our study we deal with the critical analysis of the “varieties of capitalism” theory by using the “exit, voice, and loyalty” meta-theory invented by Albert O. Hirschman. The paper emphasizes that on the one hand the analyses of the theory of the firm and business used for the classification of distinct market models are also building upon the “Hirschman trilemma”, and on the other hand, it draws attention to the fact that the Hirschmanian method based on labor market and capital market offers a new perspective for the comparative analysis of capitalist economies. The focus of the article is only the theoretical foundation of empirical studies as a result of limitation of scope.

A magyar hallgatók vállalkozásindító szándékát befolyásoló tényezők modellje - Ajzen tervezett magatartás elméletének kiterjesztése (Model of the Hungarian students’ business start-up intention influencing factors – Extending of Ajzen’s Theory of Planned Behavior)

A vállalkozási tevékenység a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés egyik döntő tényezője. Ennek a jövőbeli kedvező alakulását a fiatalok mai attitűdjei határozzák meg. Ha be tudjuk azonosítani a legfontosabb tényezőket, amelyek a fiatalok vállalkozásindítási szándékát befolyásolják, el tudjuk dönteni azt is, mely területen lehet és érdemes beavatkozni annak érdekében, hogy minél több új, életképes vállalkozás szülessen. A cikk a GUESSS kutatási projekt magyarországi adatbázisának köszönhetően közel 6000 hallgató válaszait elemezve rendszerezi a felsőoktatásban résztvevők vállalkozásindítási szándékára ható legfontosabb tényezőcsoportokat. Első lépésben Ajzen tervezett magatartás elméletének alkalmazásával vizsgálja a vállalkozásindítási szándék alakítóit, majd további tényezők, így a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások, a családi háttér és a demográfiai jellemzők bevonásával igyekszik minél pontosabban leírni a szándék alakulását. _____ Entrepreneurial activity is a decisive factor in the dynamics of job creation and economic growth. The future level of this activity highly depends on the attitudes of today’s youth towards this. If the most important factors influencing attitudes are identified and the entrepreneurial intentions towards entrepreneurship are determined, the fields of intervention targeting the creation of as many new and viable enterprises as possible can be defined. This article aims to systematise the most important factor groups that influence the decisions of students studying in higher education in terms of start-up activities and is based on the Hungarian database of the GUESSS research project, containing almost 6000 respondents. Firstly, it tests Ajzen’s Theory of Planned Behavior. Then such factors as supportive services provided by higher education institutions, family background and demographic factors are analysed in order to improve the explanatory power of the model.

Műszaki és gazdasági hatékonyság Koopmans termeléselméletében (Technical and economic efficiency in Koopmans' theory of production)

Koopmans gyakorlati problémák megoldása során szerzett tapasztalatait általánosítva fogott hozzá a lineáris tevékenységelemzési modell kidolgozásához. Meglepődve tapasztalta, hogy a korabeli közgazdaságtan nem rendelkezett egységes, kellően egzakt termeléselmélettel és fogalomrendszerrel. Úttörő dolgozatában ezért - mintegy a lineáris tevékenységelemzési modell elméleti kereteként - lerakta a technológiai halmazok fogalmán nyugvó axiomatikus termeléselmélet alapjait is. Nevéhez fűződik a termelési hatékonyság és a hatékonysági árak fogalmának egzakt definíciója, s az egymást kölcsönösen feltételező viszonyuk igazolása a lineáris tevékenységelemzési modell keretében. A hatékonyság manapság használatos, pusztán műszaki szempontból értelmezett definícióját Koopmans csak sajátos esetként tárgyalta, célja a gazdasági hatékonyság fogalmának a bevezetése és elemzése volt. Dolgozatunkban a lineáris programozás dualitási tételei segítségével rekonstruáljuk ez utóbbira vonatkozó eredményeit. Megmutatjuk, hogy egyrészt bizonyításai egyenértékűek a lineáris programozás dualitási tételeinek igazolásával, másrészt a gazdasági hatékonysági árak voltaképpen a mai értelemben vett árnyékárak. Rámutatunk arra is, hogy a gazdasági hatékonyság értelmezéséhez megfogalmazott modellje az Arrow-Debreu-McKenzie-féle általános egyensúlyelméleti modellek közvetlen előzményének tekinthető, tartalmazta azok szinte minden lényeges elemét és fogalmát - az egyensúlyi árak nem mások, mint a Koopmans-féle hatékonysági árak. Végezetül újraértelmezzük Koopmans modelljét a vállalati technológiai mikroökonómiai leírásának lehetséges eszközeként. Journal of Economic Literature (JEL) kód: B23, B41, C61, D20, D50. /===/ Generalizing from his experience in solving practical problems, Koopmans set about devising a linear model for analysing activity. Surprisingly, he found that economics at that time possessed no uniform, sufficiently exact theory of production or system of concepts for it. He set out in a pioneering study to provide a theoretical framework for a linear model for analysing activity by expressing first the axiomatic bases of production theory, which rest on the concept of technological sets. He is associated with exact definition of the concept of production efficiency and efficiency prices, and confirmation of their relation as mutual postulates within the linear model of activity analysis. Koopmans saw the present, purely technical definition of efficiency as a special case; he aimed to introduce and analyse the concept of economic efficiency. The study uses the duality precepts of linear programming to reconstruct the results for the latter. It is shown first that evidence confirming the duality precepts of linear programming is equal in value, and secondly that efficiency prices are really shadow prices in today's sense. Furthermore, the model for the interpretation of economic efficiency can be seen as a direct predecessor of the Arrow–Debreu–McKenzie models of general equilibrium theory, as it contained almost every essential element and concept of them—equilibrium prices are nothing other than Koopmans' efficiency prices. Finally Koopmans' model is reinterpreted as a necessary tool for microeconomic description of enterprise technology.

Theory and practice in the field of foresight

Purpose – The paper aims to explore the gap between theory and practice in foresight and to give some suggestions on how to reduce it. Design/methodology/approach – Analysis of practical foresight activities and suggestions are based on a literature review, the author's own research and practice in the field of foresight and futures studies, and her participation in the work of a European project (COST A22). Findings – Two different types of practical foresight activities have developed. One of them, the practice of foresight of critical futures studies (FCFS) is an application of a theory of futures studies. The other, termed here as praxis foresight (PF), has no theoretical basis and responds directly to practical needs. At present a gap can be perceived between theory and practice. PF distinguishes itself from the practice and theory of FCFS and narrows the construction space of futures. Neither FCFS nor PF deals with content issues of the outer world. Reducing the gap depends on renewal of joint discourses and research about experience of different practical foresight activities and manageability of complex dynamics in foresight. Production and feedback of self-reflective and reflective foresight knowledge could improve theory and practice. Originality/value – Contemporary practical foresight activities are analysed and suggestions to reduce the gap are developed in the context of the linkage between theory and practice. This paper is thought provoking for futurists, foresight managers and university researchers.

Bródy András gazdaságiciklus-elmélete (András Bródy's theory of economic cycles)

Bródy András kutatásainak egyik központi témaköre a gazdasági mozgás vizsgálata volt. Írásunkban Bródy elméletét kívánjuk röviden áttekinteni és összefoglalni. A termelés sokszektoros leírása egyben árelméletét (értékelméletét, méréselméletét) is keretbe foglalja. Ebben a keretben a gazdasági mozgás összetett ingadozása technológiai alapon elemezhető. Bródy megközelítésében a gazdasági ciklust nem külső megrázkódások magyarázzák, hanem a termelési rendszer belső arányai és kapcsolatai. A termelési struktúrát az árak és a volumenek egyformán alakítják, ezek között nincsen kitüntetett vagy domináns tényező. Az árak és a volumenek a köztük lévő duális kapcsolatban alakulnak ki. A gazdaság mozgásegyenleteit technológiai mérlegösszefüggések, valamint a piaci csere útján a gazdaságban újraelosztásra (újratermelésre) kerülő termékek felhasználása és az eszközlekötés változása írja le. Az így meghatározott mozgásegyenletek a gazdaság természetes mozgását ciklusmozgás alakjában írják le. A technológia vagy az értékviszonyok megváltozása (sokkok) a gazdaság ciklikus mozgásának megváltozásában tükröződik. Bródy munkáiban technológiai megalapozást nyer a történelemből ismert számos jellegzetes gazdasági ciklus. / === / Economic motion and dynamics are at the heart of Andras Brody's creative output. This paper attempts a bird's-eye view of his theory of economic cycles. Brody's multi-sector modelling of production has provided a framework for price theory (the theory of value and measurement). His theory of economic motion with cyclical characteristics is technology driven. It argues that the complex web of economic cycles is determined by the proportions and interrelationships of the system of production, not by arbitrary external shocks. The structure's behaviour are driven by prices and proportions, with the duality of prices and proportions as a dominant feature. These are features in common with the Leontief models, which Brody extended to economic cycles. Brody saw economic cycles as natural motions of economic systems with accumulated assets (time lags) and market exchange of goods (demand and supply adjustment). Changes in technology or valuations (shocks) are reflected in changing patterns of motion. His model of the economy is a fine instrument that enabled him to show how the technological parameters of its system determine the frequency and other characteristics of various economic cycles identified in economic history.

Spontaneous order and social norms. Hayek’s theory of socio-cultural evolution

Hayek’s theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory on spontaneous market order. Hayek explains both the emergence of market and social institutions serving as a social basis for that order within the framework of a unified evolutionary logic. This logic interprets the emergence and survival of spontaneous order and group-level rules of conduct as an unintended consequence of human action. In order to explain the emergence of social norms exclusively on the basis of methodological individualism, one would have to give up an exclusively evolutionary explanation of these norms. Since Hayek applies the invisible-hand explanation to the investigation of social norms, he combines the position of methodological individualism with functionalist-evolutionary arguments in his analysis. Hayek’s theory of socio-cultural evolution represents a theory in the framework of which methodological individualism and functionalism do not crowd out but complement each other.

Spontaneous order and social norms. Hayek’s theory of socio-cultural evolution

Hayek's theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory on spontaneous market order. Hayek explains both the emergence of market and social institutions serving as a social basis for that order within the framework of a unified evolutionary logic. This logic interprets the emergence and survival of spontaneous order and group-level rules of conduct as an unintended consequence of human action. In order to explain the emergence of social norms exclusively on the basis of methodological individualism, one would have to give up an exclusively evolutionary explanation of these norms. Since Hayek applies the invisiblehand explanation to the investigation of social norms, he combines the position of methodological individualism with functionalist-evolutionary arguments in his analysis. Hayek's theory of socio-cultural evolution represents a theory in the framework of which methodological individualism and functionalism do not crowd out but complement each other.

Piaci rend és társadalmi normák. Hayek elmélete a társadalmi evolúcióról (Market order and social norms Hayek's theory of social evolution)

A hayeki szociokulturális evolúció elmélete a piaci rend elemzésének általánosítása. Hayek mind a piaci rend, mind a piaci rend alapzatául szolgáló társadalmi intézmények kialakulását és működését azonos logika alapján magyarázza. Ez a logika az egyéni cselekvések nem szándékolt következményeként értelmezi a spontán rend és a csoportszintű magatartásszabályok kialakulását és fennmaradását. A társadalmi normák magyarázatában a módszertani individualizmus elveinek érvényesítéséért az evolucionista perspektíva feladásával kellene fizetni. Hayek azonban a társadalmi normák magyarázatára is az evolucionista megközelítést alkalmazza, ezért egészíti ki a módszertani individualista megközelítést funkcionalista-evolucionista érvekkel. A szociokulturális evolúció hayeki elmélete példa arra, hogy a módszertani individualizmusra épülő magyarázat és a funkcionalista érvelés nem kiszorítja, hanem kiegészíti egymást. _____ Hayek's theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory of market order. He explains in the same way the development and operation of market order and those of the social institutions on which market order is based. This logic interprets the development and persistence of spontaneous order and group-level behaviour rules as an unintentional consequence of individual actions. In his explanation of social norms, enforcement of the principles of methodological individualism has to be paid for by abandoning the evolutionist perspective. But Hayek also employs an evolutionist approach in his explanation of social norms, and so he augments his methodological individualist approach with some functionalist-cum-evolutionist arguments. Hayek's theory of sociocultural evolution, for instance, exemplifies how an explanation resting on methodological individualism and a functionalist argument can complement, not preclude each other.