Munkavállalói preferenciák az egyetemi hallgatók körében = Employees' preferences according to graduates and undergraduates

Napjaink munkaerőpiaci tendenciái következtében egyre több figyelem irányul az atipikus munkavégzésre. Az atipikus munkavégzésben rejlő lehetőségeket a munkavállalók oldaláról vizsgáltuk. Ennek érdekében egy kétfázisú kutatássorozatot hajtottuk végre a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói körében. A felmérés rámutatott arra, hogy az egyetemi hallgatók már az egyetemi tanulmányaik alatt is potenciális munkaerőt jelentenek. Foglalkoztatásuk során a legfontosabb tényező a rugalmas, tanulmányokkal összeegyeztethető munkavégzés. A második kutatás fő célja a teljes életcikluson keresztüli munkavállalói preferenciák feltárása volt. A hallgatók által a két leginkább előnybe részesített munkavállalási forma a napi nyolcórás munkaviszony rugalmas munkaidőben és a saját vállalkozás indítása. A hallgatók elsősorban magas jövedelmet, ezt követően stabil, biztos jövedelmet, fejlődési lehetőséget, és a munka és magánélet egyensúlyát várják el munkahelyüktől. A tanulmány rámutat az egyes alcsoportok különbségeire, illetve kiindulópontot jelenthet további kutatásokhoz. _____ More and more attention is paid to atypical work due to workplace trends. Increasing opportunities deriving from atypical work have been investigated from employees’ viewpoint in this paper. We conducted a two-step survey amongst graduates and undergraduates of Corvinus University of Budapest. The survey pointed out that undergraduates are potential workers as well, and the most important factor for them was the flexible form of work. The second survey aimed to explore employees’ preferences through a whole lifetime period. The two most popular forms of work were flexible full-time jobs and starting their own enterprise. Students prefer high salaries, a stable and secure income, opportunities for development and work-life balance. The surveys pointed out some differences between subgroups and their conclusions could be a starting point for future research.

Beszállítófejlesztés és lean beszállítófejlesztés = Supplier development and lean supplier development

A tanulmány általános áttekintést ad a beszállítófejlesztésről. A szakmában elterjedt fogalmak, a meghatározó koncepcionális keretek, az ajánlott szervezeti megoldások és az eredményes megvalósítást támogató és gátló tényezők számba vétele arra szolgál, hogy tág kontextusban értelmezhessük a lean beszállítófejlesztést. A lean beszállítófejlesztés intézményesített szervezeti rutinok halmazát jelenti – a japán autóipari nagyvállalatok gyakorlata alapján. Egyszerre van jelen az ad hoc problémamegoldás és a folyamatorientált, tág és stratégiai beszállítófejlesztés. A kulcsbeszállítók állnak a középpontban. A beszállítókkal való együttműködésben a bilaterális kapcsolatok (beszerző-beszállító) és a multilaterális kapcsolatok (beszerző és beszállítók csoportja) is fontos szereppel bírnak. A tevékenységek megvalósításában több tucat alkalmazott főállásban vesz részt. Ezek az alkalmazottak a beszerző vállalat termelési rendszerének, működési filozófiájának is szakértői. A globális nagyvállalatoknál – adott régióban is – több osztály, esetenként egymástól függetlenül is foglalkozik a beszállítók fejlesztésével. A sikeres megvalósítást és részvételt, elköteleződést támogatja, hogy az ösztönzési rutinok is formalizáltak és intézményesítettek (pl. hatalmi kérdések, elért haszon megosztása, partnerek felelőssége). _____ Our study reviews supplier development (SD) and lean supplier development literature. The first part gives an overview about general SD and related definitions, conceptual frameworks, organisational settings and supporting/impeding factors influencing the success of SD efforts. The second part of the study positions lean supplier development in this general SD context. Lean SD is built on sets of institutionalized organisational routines – based on daily practice of Japanese automotive companies. Lean SD contains of different SD approaches. It is pervaded by both ad hoc problem solving activities and process-focused, wide and strategic approaches at the same time. The efforts are focused on key suppliers. The SD is organised through bilateral (purchaser firm and supplier firm) and multilateral (purchaser firm and supplier firms) relations. At global automotive companies more dozens full time employees work on SD. These employees are expert of the production system and operating philosophy of the purchaser company. Global firms – even in a particular geographical area – have usually more departments responsible for SD. Eventually these departments work independently from each other. To achieve the expected performance improvement and real involvement and commitment it is critical to formalize and institutionalize routines influencing motivation as well (eg., power, gain sharing, responsibilities).

A magyar minimálbér-szabályozás és hatása a foglalkoztatásra, különösen 2000-től napjainkig (Minimum-wage regulation in Hungary and its impact on employment, with particular respect to the 2000’s)

Noha az 1990-es évek első felében felbomlott az akadémiai közgazdászok sok évtizeden át örök érvényűnek hitt közmegegyezése a minimálbér szükségképpen negatív foglalkoztatási hatásáról, a túlságosan magas minimálbért minden közgazdász foglalkoztatáscsökkentő hatásúnak jósolja. Tanulmányunkban a magyar minimálbér-szabályozást e hatás szempontjából vizsgáljuk és értékeljük. / === / Although the long-held view of an unambiguously negative employment effect of a binding minimum wage was challenged by empirical findings in the early 1990’s, it is unanimously predicted that if the minimum wage is set too high it will bring about adverse employment effects. Accordingly, our study starts from an evaluation of the magnitude of the Hungarian minimum wage, i.e., of how it relates to minimum wage rates elsewhere, and of how it has developed through time. Next we inspect the main features that characterize the Hungarian system of minimum wage regulation. Theoretical views on the potential employment effect of minimum wage regulation are then surveyed and contrasted to empirical findings. The study concludes by policy recommendations. To sum up the main strand of arguments, we try to demonstrate that even though Hungary’s minimum wage, if assessed by its ratio to average and/or median full-time earnings, does not appear particularly high by international standards, it might rightly be regarded as unreasonably high in light of Hungary’s excessively low relative rate of employment among the least schooled. This diagnose should become particularly evident once one takes into account that, in sharp contrast to established rules elsewhere, a significantly higher wage floor is in effect for those with lower secondary schooling. Abolition of this legally guaranteed premium over the minimum wage as well as more moderation in minimum wage adjustments are thus highly recommended.

Vállalkozó hallgatók-Valóban reális jövőkép a vállalkozóvá válás? (Entrepreneurial students – Really realistic vision of becoming an entrepreneur?)

A tanulmány az egyetemi hallgatók, mint a jövő potenciális tudásintenzív vállalkozóinak sajátosságát hivatott vizsgálni, empirikus úton. A kutatás feltáró jellegű, hiszen igen keveset tudni általában az egyetemi hallgatók, és különösen a Szegedi Tudományegyetem egyetemi hallgatóinak vállalatalapítási motivációról, aktivitásáról és az egyetem ezzel kapcsolatos szerepéről. A vizsgálatok két fő cél köré összpontosulnak: a Szegedi Tudományegyetem nappali tagozatos hallgatóinak vállalatalapítási aktivitását feltárni, valamint a vállalatindításhoz szükséges ismereteket feltérképezni. A tanulmány első részében a szerzők a kérdőíves megkérdezés eredményeit ismertetik, mely keretében 840 főt kérdeztek meg a hallgatói vállalkozásalapítási aktivitás feltárása érdekében. Ezt követően húsz, már hallgató korában vállalkozást alapító személlyel történő mélyinterjúk eredményeit mutatják be, különös tekintettel arra, milyen specialitásokkal bírnak azon vállalkozók, akik már hallgatóként belevágtak egy vállalkozás elindításába. _______ Present paper provides an empirical analysis of the characteristics of university students as potential knowledgeintensive entrepreneurs of the future. The authors’ research is explorative since the knowledge of university students and especially of the students of the University of Szeged is scarce with regard to their entrepreneurial motivations, activities and the influence of the university. The authors set two fundamental objectives: first, to explore the entrepreneurial activities of the full-time students of the University of Szeged; and second, to map the knowledge necessary for starting a business. In the first part of the paper they demonstrate the results of an empirical survey based on 840 questionnaires that aimed at the exploration of students’ entrepreneurial activities.