Cooperation in an HMMS-type supply chain: A management application of cooperative game theory = Kooperáció egy HMMS-típusú ellátási láncban: A kooperatív játékelmélet egy menedzsment alkalmazása

We apply cooperative game theory concepts to analyze a Holt-Modigliani-Muth-Simon (HMMS) supply chain. The bullwhip effect in a two-stage supply chain (supplier-manufacturer) in the framework of the HMMS-model with quadratic cost functions is considered. It is assumed that both firms minimize their relevant costs, and two cases are examined: the supplier and the manufacturer minimize their relevant costs in a decentralized and in a centralized (cooperative) way. The question of how to share the savings of the decreased bullwhip effect in the centralized (cooperative) model is answered by the weighted Shapley value, by a transferable utility cooperative game theory tool, where the weights are for the exogenously given “bargaining powers” of the participants of the supply chain. = A cikkben a kooperatív játékelmélet fogalmait alkalmazzuk egy Holt-Mogigliani-Muth-Simon-típusú ellátási lánc esetében. Az ostorcsapás-hatás elemeit egy beszállító-termelő ellátási láncban ragadjuk meg egy kvadratikus készletezési és termelési költség mellett. Feltételezzük, hogy mindkét vállalat minimalizálja a releváns költségeit. Két működési rendszert hasonlítunk össze: egy hierarchikus döntéshozatali rendszert, amikor először a termelő, majd a beszállító optimalizálja helyzetét, majd egy centralizált (kooperatív) modellt, amikor a vállalatok az együttes költségüket minimalizálják. A kérdés úgy merül fel, hogy a csökkentett ostorcsapás-hatás esetén hogyan osszák meg a részvevők ebben a transzferálható hasznosságú kooperatív játékban a költség megtakarítást, exogén módon adott tárgyalási pozíció mellett.

A szolgáltatások ellátási láncának speciális menedzsmentjellemzői (Management specialties of supply chain of services)

Az elmúlt évtizedekben a gazdálkodástudomány kitüntetett figyelemmel kísért két – mind a makrogazdaság, mind az egyes vállalatok működésének sikere szempontjából meghatározó fontosságú – jelenséget, egyrészt a szolgáltatásoknak a hagyományos termeléssel szembeni egyre erőteljesebb térnyerését, másrészt a fogyasztói érték teremtése szempontjából növekvő jelentőségű ellátási láncoknak, illetve azok menedzsmentjének kérdéskörét. Ugyanakkor igen kevés elemzés, de kevés leíró jellegű munka is született a két jelenséget és menedzsmentproblémát összekapcsoló területről, azaz a szolgáltatások ellátási láncáról, ezen ellátási láncok kezelésének speciális problémáiról. A szerzők cikkükben a szolgáltatások ellátási láncának és menedzsmentjének jellegzetességeit, a klasszikus terméket előállító ellátási láncokhoz viszonyított sajátosságait foglalják össze a nemzetközi szakirodalom alapján. Ennek során bemutatják, hogy az ún. tiszta szolgáltatások széles körben ismert jellemzői hatással vannak a szolgáltatások előállítását és értékesítését végző ellátási láncok működésére is. Ezek a hatások és specialitások megjelennek az ellátásilánc-menedzsment irodalmában kiemelten tárgyalt mindhárom problémakörben, rányomják tehát bélyegüket mind az ellátási lánc felépítésére, mind az ellátási láncban együttműködő partnerek kapcsolatának kezelésére és végül, de nem utolsósorban az ellátásilánc-menedzsment folyamatok kezelésére. _________ In the last decades scholars have paid a lot of attention to both service operation and supply chain management. There is still limited research on the overlapping field of theses two management areas, on service supply chain specialties. This article gives a structured overview on the latest research results on this topic. Doing so the paper would like to draw attention of the Hungarian researchers to this field and facilitate these empirical researches. As described in the paper traditional service specialties (intangibility, perishability, inseparability, heterogeneity and the importance of human capital) create special management problems concerning (i) the structure of these supply chains, (ii) their relationship management and (iii) the management of supply chain processes.

Az ellátási láncban elfoglalt pozíció és a szolgálatosodás – üzleti modellek Európában (Supply chain position and servitization – business models in Europe)

A szerzők célja, hogy megvizsgálják, milyen kölcsönhatásban áll az ellátási láncban elfoglalt pozíció, valamint a szolgálatosodás szintje az európai termelővállalatoknál. Vizsgálatuk azt mutatja, hogy a globalizáció és a termelés nemzetközivé válása mindkét tényezőt jelentős mértékben befolyásolja. A termelés globalizációs trendjeinek megfelelően így a kelet-európai (fejlődő), illetve a nyugat-európai (fejlett) országokban eltérő üzleti modellek válnak dominánssá, amelyek különböző ellátásilánc-pozícióval és más-más szintű szolgáltatásnyújtással jellemezhetőek. A domináns üzleti modellek mellett természetesen más üzleti modellek is működőképesnek bizonyulhatnak a két vizsgált régióban. A létesítmények elhelyezésére, valamint az üzleti eredményességre vonatkozó mutatók elemzésbe történő bevonásával cikkük az Európában működő üzleti modellek kialakításának okára, valamint jövőbeli fenntarthatóságára is megpróbál választ adni. __________ The objective of this paper is to examine the relationship between supply chain position and level of servitization in European manufacturing companies. The analysis shows that globalization and internationalization of production has dramatic impact on both phenomena. Due to the globalization trends different business models became dominant in the less developed Eastern-European and the more developed Western European countries, which can be characterized by different supply chain position and servitization level. Certainly other business models can also be successful in the two regions. Involving facility location motivations and business performance indicators the article shed light on the reasons of why these business models came alive and how sustainable they can be.

Optimizing Supply Chain Performance in China with Country-Specific Supply Chain Coordination

The implementation of country-specific supply chain coordination techniques ensures an optimal global supply chain performance. This paper looks at success factors going with a supply chain coordination strategy within the global supply chain of a successful, medium-sized, privately-owned company, one having locations in North America (USA), Europe (Hungary) and Asia (China). Through the shown GSL’s Chinese plant, we will endeavor to argue that increased collaboration in the supply network with appropriate supply chain coordination brings down not only the inventory level but can also improve conformance quality and reduce quoted lead times.

Cross-country and inter-temporal analysis of Supply Chain Integration (SCI): China, Hungary and the Netherlands - changes in SCI from 1996 to 2008

Using plant level data from a global survey with multiple time frames, one begun in the late 1990s, this paper introduces measures of supply chain integration and discusses the dynamic relationship between the level of integration and a set of internal and external performance measurements. Specifically, data from Hungary, The Netherlands and The People’s Republic of China are used in the analyses. The time frames considered range from the late 1990s till 2009, encompassing major changes and transitions. Our results seem to indicate that SCI has an underlying structure of four sets of indicators, namely: (1) delivery frequency from the supplier or to the customer; (2) sharing internal processes with suppliers; (3) sharing internal processes with buyers and (4) joint facility location with partners. The differences between groups in terms of several performance measures proved to be small, being mostly statistically insignificant - but looking at the ANOVA table we can conclude that in this sample of companies those having joint location with their partners seem to outperform others.

Ellátási lánc kapcsolatok modellezése = Modeling of supply chain relationships

A dolgozatban az ellátási láncokban meglévő diadikus kapcsolatok minőségét állítjuk a vizsgálatok középpontjába. Az irodalomban számtalan megközelítés ismert az ellátási lánc kapcsolatok fejlődésének leírására. Ezen fejlődési elméletek inkább elméleti szinten írják le a diadikus kapcsolatok változását, annak empirikus tesztelhetőségét nem vizsgálják. Dolgozatunkban kísérletet teszünk az ellátási lánc kapcsolatok fejlődésének empirikus vizsgálatára. Arra próbálunk választ találni, hogy az életciklus hipotézis az üzleti kapcsolatok időbeli fejlődésére alkalmazható-e. = Our paper combines two approaches using data of an internet based questionnaire and applying quantitative analysis it tests the hypothesis business relationship development in time can be described with the concept of life cycle. The concept of life cycle is widely used in business research. Among others the diffusion of innovation is described using this concept, or the concept of product life cycle just to name a few. All of these researches analyze the life cycle along a specific variable (for example the volume of sales or revenue in case of the product life cycle) which (except the last stage of the cycle, the decline) has a cumulative character resulting in the widely known specific shape of a life cycle. Consequently testing a life cycle hypothesis inevitably means the acceptance of some type cumulativity in the development.

The analysis of bullwhip effect in a HMMS-type supply chain

The aim of the paper is to investigate the well-known bullwhip effect of supply chains. Control theoretic analysis of bullwhip effect is extensively analyzed in the literature with the Laplace transform. This paper tries to examine the effect for an extended Holt–Modigliani–Muth–Simon model. A two-stage supply chain (supplier–manufacturer) is studied with quadratic costs functional. It is assumed that both firms minimize the relevant costs. The order of the manufacturer is delayed with a known constant. Two cases are examined: supplier and manufacturer minimize the relevant costs decentralized, and a centralized decision rule. The question is answered, how to decrease the bullwhip effect.

The analysis of bullwhip effect in a HMMS-type supply chain

The aim of the paper is to investigate the well-known bullwhip effect of supply chains. Control theoretic analysis of bullwhip effect is extensively analyzed in the literature with Laplace transform. This paper tries to examine the effect for an extended Holt-Modigliani-Muth-Simon model. A two-stage supply chain (supplier-manufacturer) is studied with quadratic costs functional. It is assumed that both firms minimize the relevant costs. The order of the manufacturer is delayed with a known constant. Two cases are examined: supplier and manufacturer minimize the relevant costs decentralized, and a centralized decision rule. The question is answered, how to decrease the bullwhip effect.

Innovation across the food chain – the Hungarian case

The small and medium sized enterprises (SMEs) in the Hungarian agri-food sector play determining role. The innovation capacity (efforts, activities and results) however of the individual SMEs is very limited. Food production (including SMEs) has to fulfil food safety requirements in a rapidly increasing extent, which implies a continuous innovation and development process from all market players. In Hungary the agri-food chain had to face a suddenly increased competition especially after the EU enlargement. Based on survey data this paper examines the efforts, activities and results in knowledge acquisition, utilisation, coordination and transfer in the Central Hungarian food SMEs. We have found (using ordered logistic regression) that R&D expenditures, achieved innovations, export/import orientation as well as the networking activity of the SMEs play significant role in market development.

A tranzakciós költségek elmélete és a társadalmi csereelmélet hatásai a bizalomra az ellátási láncban (Affects of Transaction cost and Social Exchange Constructs on trust In supply chain relationship)

A szerzők alapvető feltételezése, hogy az ellátási láncban a bizalom ösztönzi a felek közötti elkötelezettséget. Továbbá a bizalom növeli annak a lehetőségét, hogy az ellátási lánc sikeresen működjön. Ugyanakkor, a felek közötti bizalom hiánya gyakran megnöveli a tranzakciós költségeket, és így csökkenti a hatékonyságot. A cikkben bemutatott kutatás adatgyűjtésére több országban – Franciaországban, Magyarországon, Dél-Koreában, Tunéziában és az Egyesült Államokban – került sor. Összesen 729 érvényes kérdőív érkezett vissza, amelyeket a különböző ellátási láncok résztvevői töltöttek ki. A kutatási eredmények szerint az ellátási láncokon belüli üzleti kapcsolatokban a tranzakciós költségek elméletének összetevői (kapcsolatspecifikusság és viselkedési bizonytalanság), valamint a társadalmi csereelmélet tényezői (lecserélhetőség, észlelt megelégedettség, a partner hírneve és észlelt konfliktus) szoros kapcsolatban állnak a bizalom és az elkötelezettség változóival. _____ This article is based on the assumption that trust promotes commitment between partners in the supply chain and improves the chances of return on supply chain success. In contrast, a lack of trust between them often increases transaction costs and results in inefficiency. The results of this research, based on multi-country surveys with 729 returns from France, Hungary, Korea, Tunisia and the United States on supply chain professionals, reveals a strong affect of transaction cost constructs (TCC) (asset specificity and behavioral uncertainty) and social exchange constructs (SEC) (replaceability, perceived satisfaction, partner reputation, and perceived conflict) on trust-commitment variables in partnership based supply chain relationships. This paper employed a structural equation model to extract information from the survey data. Among the findings, the research indicates that a firm’s trustcommitment in dealing with their supply chain partnership is highly associated with not only transaction cost, but more so with social exchange variables. This study may open a new research avenue in that there is another construct, SEC, beside TSC that influences the degree of trust and commitment.

Supply chain position and servitization efforts of companies in Eastern and Western Europe

Our paper investigates the supply chain position of manufacturing companies in Europe, and the relation of this position to the extent and kind of services these companies provide. Our research builds on analyzing differences between Western and Eastern European companies. For the empirical research the database from the fifth round of the International Manufacturing Strategy Survey is used which covers 445 manufacturing companies from 13 European countries. Based on the connection between supply chain position and the extent and type of services offered dominant business models are identified both in Eastern and Western Europe.

Domináns vállalat versenyképességének hatása az ellátási láncban (Effects of competitiveness of the dominant company in the supply chain)

Beszállító, gyártó és vevő vállalatok alkotnak egy ellátási láncot. Optimális esetben a vállalatok integrált rendszerben működnek, az együttműködés bizal mi alapon nyugszik, így a közös stratégiai döntések révén versenyképes lesz a lánc. Az ellátási láncban lehet egy kulcsfontosságú vállalat, amelyik domináns hatalmi pozícióval rendelkezik. A kutatás célja, hogy feltárja a hatalommal rendelkező vállalat szerepét a partnercégek és az ellátási lánc versenyképességének alakulásában. A szakirodalom alapján a hipotézis feltételezi, hogy van kapcsolat a versenyképesség és a domináns vállalat szerepvállalása között. A szerzők elemzése primer kutatáson alapul, a kérdőív válaszait SPSS statisztikai kiértékeléssel végezték. Az eredmények azt mutatták, hogy a domináns vállalat versenyképességétől valóban függ a partnercégek versenyképessége. Szignifikáns kapcsolat megléte bizonyítja a hipotézist. A vizsgálatok kiemelik, hogy a verseny már egy szinttel feljebb, az ellátási lánc szintjén értelmezhető: globális ellátási láncok versenyeznek egymással. _____ Supplier, producer and buyer companies make up a supply chain. In an optimal case the companies are integrated, partnership rests on trust which results in common strategic decisions leading to competitiveness. Each supply chain has a key company with dominant power position. The objective of the research is to analyse how the company with power affects competitiveness of partner firms and the supply chain as a whole. Based on theories hypothesis assumes a link between competitiveness and power position and its influence. Methodology of the analysis is based on primary research; the authors used SPSS statistical analysis to evaluate the answers of questionnaire. Findings include that partner firms’ competitiveness rely on competitiveness of the company with dominant power position. Significant connections prove that the hypothesis is true. Results show that competitiveness is being moved up to supply chain level. Global supply chains compete with each other.

A bizalmat befolyásoló tényezők vizsgálata az üzleti kapcsolatokban (Affects of Transaction cost and Social Exchange Constructs on trust In supply chain relationship)

Az üzleti célú kapcsolatok vizsgálatakor legtöbbször felmerül a bizalom fogalma is, amellyel először a szociálpszichológia és a szociológia foglalkozott. A szerző cikkében azzal foglalkozik, hogy milyen tényezők befolyásolják a bizalmat az üzleti kapcsolatokban. Ezért magyarországi szervezeteket (elsősorban üzleti vállalkozásokat) kérdezett meg kvantitatív módszer alkalmazásával. Ez az empirikus kutatás igyekszik a bizalom lehető legtöbb tényezőit összegyűjteni, ahol a kérdőívben a válaszolók egyik létező – vevői vagy beszállítói – kapcsolatukra gondolva válaszoltak a bizalmon túl a partner hírnevére, az észlelt elégedettségre és konfliktusra, az információcserére, a lecserélhetőségre, valamint a kapcsolatspecifikus beruházásokra vonatkozóan. Az eredmények azt mutatják, hogy egyik változó sem jelent kizárólagos befolyásoló erőt, hanem közösen alakítják ki a bizalom adott szintjét. _______ This article is based on the assumption that trust promotes commitment between partners in the supply chain and improves the chances of return on supply chain success. In contrast, a lack of trust between them often increases transaction costs and results in inefficiency. The results of this research, based on multi-country surveys with 729 returns from France, Hungary, Korea, Tunisia and the United States on supply chain professionals, reveals a strong affect of transaction cost constructs (TCC) (asset specificity and behavioral uncertainty) and social exchange constructs (SEC) (replaceability, perceived satisfaction, partner reputation, and perceived conflict) on trust-commitment variables in partnership based supply chain relationships. This paper employed a structural equation model to extract information from the survey data. Among the findings, the research indicates that a firm’s trustcommitment in dealing with their supply chain partnership is highly associated with not only transaction cost, but more so with social exchange variables. This study may open a new research avenue in that there is another construct, SEC, beside TSC that influences the degree of trust and commitment.

Value creation and appropriation through the Hungarian SME’s food chain

Value creation is the result of the continuous innovation activity of the entrepreneur, which is carried out mainly in form of open innovation among the agri-food SMEs. However value creation is not the ultimate goal of the enterprises. They are more interested in increased appropriation of the created value. Although the value creation (innovation) is very well explored and cultivated area of research, there are some voids in the field of agriculture and food industry: the behavioural aspect of open innovation is very rare. The value capturing is even much less studied, therefor our research approach is largely explorative one. Data are drawn from a survey carried out in Hungary among the agri-food SMEs in 2014. We use Structural Equation Modelling as well as ordered probit and semi-non parametric ordered probit models for analysing the data. Our results show that there is positive relationship between the knowledge sharing with chain partners and the innovativeness. We could explore that size of the firm, absorptive capacity and openness to foreign trade ambiguously affects value capturing. However trust in chain partners, reciprocity in knowledge sharing with chain partners and willingness to cooperate with buyers positively influence the appropriation of the created value.

Az ellátási lánc disztribúció oldalának menedzsment eszközei – empirikus elemzés = Management tools of the demand chain – an empirical analysis

A tanulmány célja, hogy bemutassa a Magyarországon működő vállalatok gyakorlatát az ellátási lánc disztribúció oldalának menedzsmentje területén egy empirikus kutatás eredményeinek segítségével. A dolgozat két részből épül fel. Az első részben egy elméleti áttekintés olvasható azokról a menedzsment eszközökről, amelyeket a vállalatok disztribúciós folyamataik során alkalmazhatnak az ellátási láncban. A második rész az empirikus kutatás eredményeit mutatja be. A felmérés során 92 vállalat (amelyből az elemzésbe 79 volt ténylegesen bevonható) vett részt, és válaszaik és a statisztikai elemzés alapján kirajzolódik egy kép, hogy milyen mértékben alkalmazzák a disztribúciós lánc menedzsment eszközeit, valamint milyen fejlettségi szintek különböztethetők meg az alkalmazás volumene alapján. = Aim of the paper is to present the operational practice of Hungarian companies in managing the distribution side of the supply chain (the demand chain), with the help of the results of an empirical research. The paper consists of two parts. In the first part, a literature review is presented about the management tools which companies may use while managing their distribution processes in the supply chain. In the second part I introduce the results of the empirical research. The survey was participated by 92 companies (of which 79 could be analysed) and according to their responses and the statistical analyses, a picture was formulated about how intensely they use the demand chain management tools, how developed they are in the application of those.