Exchange Rate Policy and Economic Growth after the Financial Crisis in Central and Eastern Europe

In a paper on the effects of the global financial crisis in Central and Eastern Europe (CEE), the author reacts to a paper of Åslund (2011) published in the same issue of Eurasian Geography and Economics on the influence of exchange rate policies on the region’s recovery. The author argues that post-crisis corrections in current account deficits in CEE countries do not in themselves signal a return to steady economic growth. Disagreeing with Åslund over the role of loose monetary policy in fostering the region’s economic problems, he outlines a number of competitiveness problems that remain to be addressed in the 10 new EU member states of CEE, along with improvements in framework conditions supporting future macroeconomic growth.

A vállalati informatika szerepe a versenyképesség alakításában a pénzügyi és gazdasági válság időszakában (Corporate IT in shaping the competitiveness of the Hungarian enterprises in the financial and economic crisis)

A cikk az informatika és a versenyképesség kapcsolatát vizsgálja. A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutatási Programjának korábbi felmérései óta számos új technológia bukkant fel, illetve hazánkat is elérte a világméretű pénzügyi és gazdasági válság hatása. E kihívások tükrében érdemesnek tűnt újra megvizsgálni az információtechnológia (IT) szerepét a versenyképesség alakításában. / === / In this paper the relationship between information technology (IT) and competitiveness is tackled. Since the authors’ previous surveys within their Competitiveness Research Program several new technologies have emerged, and the influence of the word wide financial and economic crisis has reached Hungary as well. In the face of these challenges it is worth reexamining the role of IT in shaping the competitive position of companies. The structure of the paper is as follows. A brief theoretical introduction is provided before their research questionsare presented. After that, the paper contains an analysis on selected fields of the corporate IT function, namely IT infrastructure, IT applications, IT management and IT strategy. Based on this, conclusions are made both at the end of the main parts, and in the final section of the paper. As far as the final conclusions are concerned, the majority of respondents do not regard IT today as a source of sustainable or contestable competitive advantage, though the dominant opinion underlines that IT is a strategic necessity. Besides this, their research results suggest a kind of association between corporate performance and the maturity level of the IT function. However, even the best performing companies are not prepared yet to effectively respond to their own prediction that forecasts the strengthening role of IT as a competitive factor.

Analysis of operational risk of banks – catastrophe modelling

Nowadays financial institutions due to regulation and internal motivations care more intensively on their risks. Besides previously dominating market and credit risk new trend is to handle operational risk systematically. Operational risk is the risk of loss resulting from inadequate or failed internal processes, people and systems or from external events. First we show the basic features of operational risk and its modelling and regulatory approaches, and after we will analyse operational risk in an own developed simulation model framework. Our approach is based on the analysis of latent risk process instead of manifest risk process, which widely popular in risk literature. In our model the latent risk process is a stochastic risk process, so called Ornstein- Uhlenbeck process, which is a mean reversion process. In the model framework we define catastrophe as breach of a critical barrier by the process. We analyse the distributions of catastrophe frequency, severity and first time to hit, not only for single process, but for dual process as well. Based on our first results we could not falsify the Poisson feature of frequency, and long tail feature of severity. Distribution of “first time to hit” requires more sophisticated analysis. At the end of paper we examine advantages of simulation based forecasting, and finally we concluding with the possible, further research directions to be done in the future.

The factors affecting the international judgement of the Forint and Zloty in the light of the financial crisis of year 2008

The financial crisis of 2007-2009 has shaken both money and capital markets. Its consequences have not even left European markets untouched and divided spirits in the financial world. In some countries efforts by the monetary policy to protect the national currency throughout the crisis seemed to be ineffective. In the present paper we are investigating the effect of the most important macroeconomic and economic policy factors on the exchange rate of the forint and zloty in the last decade. For an analysis of exchange rates we are relying on some preceding research results based on equilibrium exchange rate theories.

A válság hatása a vállalatok marketingtevékenységére = The Impact of Financial Crisis on Marketing Activities of Hungarian Companies

A tanulmányban azt elemeztük, hogy a vizsgált vállalatok a válságra milyen marketingválaszokat gondoltak megfelelőnek. Ennek megválaszolásához a „Versenyben a világgal” kutatási program 2009-ben készült felmérésének 300 vállalatra kiterjedő mintáját elemeztük, amelyet szakértői interjúkkal egészítettünk ki. A tanulmány alapozó részében elemeztük a nemzetközi trendeket és megoldásokat. A marketingben a válaszok helyessége ugyanis annak alapján ítélhető meg, hogy milyen mértékben képes a vállalat a fogyasztók dinamikusan alakuló igényeit formálni vagy azoknak megfelelni oly módon, hogy figyelembe veszi a környezet sajátosságait. A vizsgált vállalatok válságkezelő stratégiája ad-hoc jellegűnek mondható, nem illeszkedik az addigi stratégiai irányokhoz vagy az addig folytatott marketingstratégiához. A legnépszerűbb válságkezelő marketingeszközök az új piacok keresése, az akciózás és a költségcsökkentés. Közepesen népszerű a más média használata, a termékinnováció, az árcsökkentés, valamint a reklámkiadások csökkentése. A legkevésbé kedvelt eszközök pedig a marketingtevékenység kiszervezése, a termékválaszték vagy a termékminőség csökkentése. A választott eszközök típusai alapján három stratégiai irány határozható meg, az alternatív utak keresése, az ármérséklés, valamint a beszűkülés. A megkérdezett vállalatok 39,9%-a beszűkülő stratégiát, 30,4%-a az alternatív és ármérséklő stratégiák kombinációját, míg 29,7% egyik stratégiát sem preferálja. A választás azonban a legtöbb esetben inkább ad-hoc jellegűnek, mint tudatosan átgondolt stratégiának tűnik, mivel a választott irány nem függ a vállalat addigi marketingtevékenységétől vagy az addig hangsúlyosnak vélt jellemzőktől és versenyelőnyöktől. ________ In this study the marketing responses of the companies were analyzed, which were involved in the Competitiveness Research Program survey carried out during 2009 among 300 companies, combined with expert interviews. A literature review proceeded the empirical part. The capability of dynamic adaptation to consumer needs defines the right strategy in marketing. In our analysis we mainly found ad-hoc adaptation to handling the crisis that has little connection to firms’ previous strategic directions or their marketing strategy. The most popular crisis management tools include the search for new markets, promotions, and cost reductions. New media, product innovation, price reductions and lower advertising is less followed by companies. The least frequent reactions include outsourcing and reducing product quality. Based on the above three directions emerge. 39,9 % of the companies contract, 30,4 % use a combination of price reduction and alternative strategies and the remaining subset has formulated no strategy. The strategic directions show little correlation to previous practices or to the core competitive advantages.

Biztosítási és pénzügyi kockázat együttes hatása a biztosítók szolvencia-számításánál (Common effect of insurance and financial risk in the solvency calculation of insurers)

A Szolvencia II néven említett új irányelv elfogadása az Európai Unióban új helyzetet teremt a biztosítók tőkeszükséglet-számításánál. A tanulmány a biztosítók működését modellezve azt elemzi, hogyan hatnak a biztosítók állományának egyes jellemzői a tőkeszükséglet értékére egy olyan elméleti modellben, amelyben a tőkeszükséglet-értékek a Szolvencia II szabályok alapján számolhatók. A modellben biztosítási illetve pénzügyi kockázati "modul" figyelembevételére kerül sor külön-külön számolással, illetve a két kockázatfajta közös modellben való együttes figyelembevételével (a Szolvencia II eredményekkel való összehasonlításhoz). Az elméleti eredmények alapján megállapítható, hogy a tőkeszükségletre vonatkozóan számolható értékek eltérhetnek e két esetben. Az eredmények alapján lehetőség van az eltérések hátterében álló tényezők tanulmányozására is. ____ The new Solvency II directive results in a new environment for calculating the solvency capital requirement of insurance companies in the European Union. By modelling insurance companies the study analyses the impact of certain characteristics of insurance population on the solvency capital based on Solvency II rules. The model includes insurance and financial risk module by calculating solvency capital for the given risk types separately and together, respectively. Based on the theoretical results the difference between these two approaches can be observed. Based on the results the analysis of factors in°uencing the differences is also possible.

Szisztematikus optimizmus a válság idején = Overoptimism during the financial crises

Számos publikáció bizonyította, hogy az elemzők a tőzsdei vállalatokra készült egy részvényre jutó nyereség- (EPS-earnings per share) előrejelzéseikben szisztematikusabban kedvezőbb tervértéket adnak meg, mint a tényérték. A cikkben az EPS-előrejelzéseket vizsgálta meg a szerző a válság első másfél évében, melyek ezen időszakban is optimistának bizonyultak a vizsgált adatbázison. Az elmúlt húsz évben számos magyarázat látott napvilágot a pénzügyi előrejelzésekben tapasztalható „túltervezésre”. A viselkedéstani magyarázatok jelentős része az elemzők túlzott önbizalmát, jövőbe vetett túlzott optimizmusát jelölték meg okként. Jelen cikk – az empirikus kutatáson túl – nagy hangsúlyt fektet a két fogalom részletes bemutatására, mivel a válság éveit is optimista EPS-előrejelzések jellemezték. _____ There are numerous evidences from the 1980s that analysts give systematically more favorable forecasts for the earnings per share of listed companies than the fact, i.e. they are generally optimistic. In the current article the author investigated the EPS forecasting error in the first two and a half years of the crisis (2008-2010), which was also proved to be an era of the optimistic forecasting error. During the last 20 years reasons of so called “overplanning” have been explained in several ways. Many of these cognitive thinking patterns explanations relied on the phenomenon of overconfidence, and overoptimism without giving detailed description of these concepts. Beside the empirical part of the research current article puts more emphasis on the analysis of these theoretical concepts.

The impact of perceived corporate environmental performance on the behavior of capital market decision makers : analysis of food industry companies

Environmental protectionism and sustainable development has been gaining increased attention among governments, investors and consumers alike. As a result, firms are facing growing pressure from the various stakeholders to improve their environmental performance. This study is focusing on the food industry, which in recent years has been a subject of increased scrutiny due to their role in resource consumption, waste generation and unsustainable production practices. Our research is aiming to examine how the financial community evaluates the environmental stewardship of food industry companies as proxied by market reactions in response to environmental news. Are all company related environmental news items evaluated equally, and which financial and non-financial firm-specific attributes can influence market responses? Have there been changes in reactions on the stock exchange in the past two decades?