A számviteli érdekhordozói elméletek evolúciója és a szabályozás – klasszikus tézisek és új irányok a pénzügyi beszámolásban (Evolution of the financial accounting stakeholder theories and the regulation – classic theses and new ways in the financial report)

A modernkori számvitel egyik alapvető kérdése, hogy a pénzügyi beszámolás címzettjét – az érdekhordozókat – miként lehet azonosítani. Ez a törekvés már a klasszikus, azóta meghaladottá vált elméletekben is központi szerepet töltött be és modern, posztmodern elméletekben kulcsfontosságúvá vált. A tapasztalatok alapján az azonosított érdekhordozók köre módosult, bővült. Ennek a fejlődésnek a vizsgálata során a számvitel számos olyan ismérvét sikerült azonosítani, amely segítségével a vonatkozó szabályok tökéletesíthetők. Emellett az evolúció vizsgálata segítségével közvetlenül is megfigyelhetővé vált az, hogy a számvitelt extern módon szabályozó hatalom szükségessége milyen feltételek teljesítése mellett igazolható. A vizsgálat során azonosíthatóvá váltak olyan helyzetek, amikor a számviteli szabályozó és „kívülről irányított” pénzügyi beszámolás szuboptimális helyzethez vezet. A cikk az érdekhordozói elméletek fejlődését a klasszikus felfogásoktól indulva mutatja be. Feltárja, hogy a modern – jelenleg elfogadott – koalíciós vállalatfelfogás miben hozott újat, elsősorban miként hívta életre az extern szabályozót. _____ One of the key problems of the modern financial accounting is how to define the stakeholders. This problem was already a key issue in the already outdated classical stakeholder theories. Research and experience noted that the group of stakeholders has widened and has been modified. Through this evolution researchers identified many characteristics of financial reporting through which the regulation could have been improved. This advance pointed out which are the situations when the existence of an extern accounting regulator may be justified, since under given circumstances this existence led to suboptimal scenario. This paper deals with the stakeholder theories, starting with the classical ones. The article points out how did the currently accepted theory changed the assertions of the previous one and how was the external regulator created as an inevitable consequence. The paper also highlights the main issues raised by the post-modern theories; those, which try to fit the current questions into the current stakeholder models. The article also produces a Hungarian evidence for the previously mentioned suboptimal scenario, where the not tax-driven regulation proves to be suboptimal.

Versenyképesség és civil szerepvállalás a közigazgatás és a közszolgáltatások fejlesztésében (Competitiveness and civil contribution to the development of public administration and public services)

Az utóbbi évtizedek nemzetközi trendjei azt mutatják, hogy a civil szervezetek és a nonprofit szolgáltatók számottevő hatást gyakorolnak a versenyképesség alakulására. Ez a tanulmány azokat a formális és informális mechanizmusokat tekinti át, amelyeken keresztül a civil társadalom befolyásolja a közintézményi döntéseket és azok gyakorlati megvalósítását, hozzájárul a „government”-tôl a „governance” irányába való elmozduláshoz. Szintén képet ad arról az átalakulási folyamatról, amely a közszolgáltatások területén zajlik, s amelyből egyre markánsabban rajzolódik ki a közösségi kezdeményezésen alapuló, társadalmi ellenőrzés alatt működő nonprofit szolgáltatók és az állami szereplők közötti partneri viszony kialakulásának tendenciája. ____________ The international trends of the last decades have revealed that civil society organisations and nonprofit service providers have a significant impact on competitiveness. This paper gives an overview of the formal and informal mechanisms operated by civil society in order to keep public administration accountable, to influence public decisions and their implementation, thus moving from “government” towards “governance”. It also analyses the transition of public services, the more and more noticeable signs of an emerging partnership between the grassroots, community controlled service providing nonprofit organisations and the government actors.

A szolgáltatások ellátási láncának speciális menedzsmentjellemzői (Management specialties of supply chain of services)

Az elmúlt évtizedekben a gazdálkodástudomány kitüntetett figyelemmel kísért két – mind a makrogazdaság, mind az egyes vállalatok működésének sikere szempontjából meghatározó fontosságú – jelenséget, egyrészt a szolgáltatásoknak a hagyományos termeléssel szembeni egyre erőteljesebb térnyerését, másrészt a fogyasztói érték teremtése szempontjából növekvő jelentőségű ellátási láncoknak, illetve azok menedzsmentjének kérdéskörét. Ugyanakkor igen kevés elemzés, de kevés leíró jellegű munka is született a két jelenséget és menedzsmentproblémát összekapcsoló területről, azaz a szolgáltatások ellátási láncáról, ezen ellátási láncok kezelésének speciális problémáiról. A szerzők cikkükben a szolgáltatások ellátási láncának és menedzsmentjének jellegzetességeit, a klasszikus terméket előállító ellátási láncokhoz viszonyított sajátosságait foglalják össze a nemzetközi szakirodalom alapján. Ennek során bemutatják, hogy az ún. tiszta szolgáltatások széles körben ismert jellemzői hatással vannak a szolgáltatások előállítását és értékesítését végző ellátási láncok működésére is. Ezek a hatások és specialitások megjelennek az ellátásilánc-menedzsment irodalmában kiemelten tárgyalt mindhárom problémakörben, rányomják tehát bélyegüket mind az ellátási lánc felépítésére, mind az ellátási láncban együttműködő partnerek kapcsolatának kezelésére és végül, de nem utolsósorban az ellátásilánc-menedzsment folyamatok kezelésére. _________ In the last decades scholars have paid a lot of attention to both service operation and supply chain management. There is still limited research on the overlapping field of theses two management areas, on service supply chain specialties. This article gives a structured overview on the latest research results on this topic. Doing so the paper would like to draw attention of the Hungarian researchers to this field and facilitate these empirical researches. As described in the paper traditional service specialties (intangibility, perishability, inseparability, heterogeneity and the importance of human capital) create special management problems concerning (i) the structure of these supply chains, (ii) their relationship management and (iii) the management of supply chain processes.

Szisztematikus optimizmus a válság idején = Overoptimism during the financial crises

Számos publikáció bizonyította, hogy az elemzők a tőzsdei vállalatokra készült egy részvényre jutó nyereség- (EPS-earnings per share) előrejelzéseikben szisztematikusabban kedvezőbb tervértéket adnak meg, mint a tényérték. A cikkben az EPS-előrejelzéseket vizsgálta meg a szerző a válság első másfél évében, melyek ezen időszakban is optimistának bizonyultak a vizsgált adatbázison. Az elmúlt húsz évben számos magyarázat látott napvilágot a pénzügyi előrejelzésekben tapasztalható „túltervezésre”. A viselkedéstani magyarázatok jelentős része az elemzők túlzott önbizalmát, jövőbe vetett túlzott optimizmusát jelölték meg okként. Jelen cikk – az empirikus kutatáson túl – nagy hangsúlyt fektet a két fogalom részletes bemutatására, mivel a válság éveit is optimista EPS-előrejelzések jellemezték. _____ There are numerous evidences from the 1980s that analysts give systematically more favorable forecasts for the earnings per share of listed companies than the fact, i.e. they are generally optimistic. In the current article the author investigated the EPS forecasting error in the first two and a half years of the crisis (2008-2010), which was also proved to be an era of the optimistic forecasting error. During the last 20 years reasons of so called “overplanning” have been explained in several ways. Many of these cognitive thinking patterns explanations relied on the phenomenon of overconfidence, and overoptimism without giving detailed description of these concepts. Beside the empirical part of the research current article puts more emphasis on the analysis of these theoretical concepts.

A kockázat szerepe a könyvvizsgálatban = The role of risk in external audits

A tanulmány a kockázatnak és a kockázatok felmérésének az éves beszámolók (pénzügyi kimutatások) könyvvizsgálatban betöltött szerepével foglalkozik. A modern könyvvizsgálat – belső és külső korlátainál fogva – nem létezhet a vizsgált vállalkozás üzleti kockázatainak felmérése nélkül. Olyannyira igaz ez, hogy a szakma alapvető szabályait lefektető nemzeti és nemzetközi standardok is kötelező jelleggel előírják az ügyfelek üzleti kockázatainak megismerését. Mindez nem öncélú tevékenység, hanem éppen ez jelenti a könyvvizsgálat kiinduló magját: a kockázatbecslés – a tervezés részeként – az audit végrehajtásának alapja, és egyben vezérfonala. A szerző először bemutatja a könyvvizsgálat és a kockázat kapcsolatának alapvonásait, azt, hogy miként jelenik meg egyáltalán a kockázat problémája a könyvvizsgálatban. Ezt követően a különféle kockázatalapú megközelítéseket tárgyalja, majd néhány főbb elem kiragadásával ábrázolja a kockázatkoncepció beágyazódását a szakmai szabályozásba. Végül – mintegy az elmélet tesztjeként – bemutatja a kockázatmodell gyakorlati alkalmazásának néhány aspektusát. ______ The study examines the role of risk and the assessment of risks in the external audit of financial statements. A modern audit – due to its internal and external limitations – cannot exist without the assessment of the business risk of the entity being audited. This is not a l’art pour l’art activity but rather the very core of the audit. It is – as part of the planning of the audit – a guideline to the whole auditing process. This study has three main sections. The first one explains the connection between audit and risk, the second discusses the different risk based approaches to auditing and the embeddedness of the risk concept into professional regulation. Finally – as a test of theory – some practical aspects of the risk model are discussed through the lens of former empirical research carried out mostly in the US. The conclusion of the study is that though risk based models of auditing have many weaknesses they still result in the most effective and efficient high quality audits.