4 resultados para FOOD-PACKAGING MATERIALS

em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest


Relevância:

100.00% 100.00%

Publicador:

Resumo:

A csomagolás részét képezi a jelölés – vagy más néven címke, label –, aminek elsődleges funkciója a termék tulajdonságairól való tájékoztatás, amellett, hogy a vállalat és a fogyasztó egyik legfontosabb találkozási pontja. Kiemelt szerepe van a marketing és a vállalati menedzsment eszköztárában, hiszen a fogyasztói döntéshozatal meghatározó forrása. A szerző írásában a jelölések definícióját, fajtáit és csoportosítását tárja az olvasó elé, majd ismerteti jelentőségét, fontosságát és szerepét az élelmiszer-ipari termékek segítségével. Ezután egy 630 fős megkérdezés eredményeképp a sokdimenziós skálázás (MDS) módszerével a jelölések új értelmezését mutatja be: a jelöléseket három dimenzió mentén lehet elhelyezni (előzetes tudás, érdek, megbízhatóság), valamint ezenkívül a jelölések öt homogén csoportot alkotnak (klasszikus, diétás, funkcionális, tudatos, előállítási). A téma jelentőségét az egészség és a környezet iránti növekvő érdeklődés, valamint a változó jogszabályi környezet is alátámasztja. / === / Signs, labels, claims are to inform consumers of product attributes, and are part of the packaging. Labeling is one of the most important marketing and management tool, while purchase decision is made at the point of purchase. The aim of this paper is to present the basic definitions and elements of information content on food packaging. The author developed a new approach to examine labeling using multidimensional scaling as a result of a pilot study. Labels are to distinguish through three dimensions: precognition, interest and reliability. Beyond that labels can be sorted to five homogeneous clusters based on classic, dietary, functional, conscious and production attributes. The relevancy of labeling is supported by growing interest of health and environmental issues and changing law environment.

Relevância:

80.00% 80.00%

Publicador:

Resumo:

2004-ben és 2007-ben tizenkét új tagország csatlakozott az Európai Unióhoz, számos változást okozva az európai mezőgazdaságban. Az egyik legfontosabb fordulat az egyes nemzetek mezőgazdasági- és élelmiszer-kereskedelmében következett be. Az eredmények azt mutatják, hogy az új tagországok mezőgazdasági- és élelmiszer-kereskedelmének intenzitása jelentősen nőtt a csatlakozás hatására, ugyanakkor a külkereskedelem mérlege ezen a területen nagymértékben romlott több országnál is. A számítások azt is alátámasztották, hogy jelentős koncentráció ment végbe a kereskedelmi partnerek és a termékek tekintetében egyaránt. Mindemellett egyértelművé vált az is, hogy az új tagországok kereskedelmének struktúrája meglehetősen egyoldalúvá vált: az alapanyagok exportálása mellett az importált javak döntő többsége a feldolgozott termékek köréből került ki. A komparatív előnyök vizsgálata rámutatott, hogy az új tagországok legfontosabb agrártermékei megnyilvánuló komparatív előnnyel bírtak a csatlakozás előtt és után is, habár a legtöbb esetben ezen előnyök komolyan csökkentek.. Döntéshozói szempontból vizsgálva az eredményeket egyértelműen megállapítható, hogy az új tagországokban strukturális változtatások szükségesek a negatív folyamatok megállítása érdekében. A legfontosabb stratégiai cél pedig elsősorban a magas hozzáadott értékű, hazai alapanyagokból készített termékek exportálása. ______ In 2004 and 2007 twelve New Member States (NMS) joined the European Union (EU), causing several changes in the field of agriculture. One of the major changes was the transformation of national agri-food trade. The aim of the paper is to analyse the effects of EU accession on NMS agri-food trade. Results suggest that the intensity of NMS agri-food trade has increased significantly after accession, though there was a serious deterioration in NMS agri-food trade balance in most cases. It has also become evident that NMS agri-food trade was highly concentrated by country and by product. Moreover, our analyses highlight one of the most important characteristics of NMS agri-food trade structure - the focus on agri-food raw materials in export together with agri-food processed products in import. Regarding comparative advantage, results suggest that relevant NMS agri-food products had a revealed comparative advantage before and after accession, though to a weakening extent. From the policy perspective, there is a clear need for structural changes in NMS agriculture and agri-food sector in order to tackle the negative tendencies of national agri-food trade. The most important long-term goal should be the production and export of higher value-added processed products based on domestic raw materials.

Relevância:

80.00% 80.00%

Publicador:

Resumo:

Több mint tíz év telt el az Európai Unió 2004. évi kibővülése óta. A tízéves évforduló jó lehetőséget kínált a mérlegkészítésre, annak vizsgálatára, hogy a legfrissebb elérhető adatok tükrében milyen fejlődési pályát tudhatnak maguk mögött az új tagországok mezőgazdasági szektorai. Írásunk célja a tíz kelet- európai EU-tagállam agrárteljesítményének értékelése, illetve ez alapján a csatlakozás nyerteseinek, illetve veszteseinek azonosítása. A rendelkezésre álló adatokat a többdimenziós faktoranalízis módszerével feldolgozva arra az eredményre jutottunk, hogy Lengyelország, Észtország és Litvánia hármasa tekinthető az agrárcsatlakozás abszolút nyertesének, míg a többi új tagállam nem volt képes teljes mértékben kihasználni a csatlakozás adta lehetőségeket. Az eredményekből az is látható, hogy a magas hozzáadott értékű termékekre való szakosodás jó stratégiának bizonyult, mert gyorsabb fejlődést biztosított, mint a mezőgazdasági alaptermékekre való koncentrálás. ____ The period of over ten years since the 2004 round of EU accessions provides a good opportunity to assess and take stock of agricultural developments in the new member- States, in light of the latest available data. The paper sets out to assess their agricultural performances and to identify the winners and losers by accession in this regard. Ranking individual country performances using Parallel Factor Analysis (PARAFAC) suggests that Poland, Estonia and Lithuania can be considered as winners, whereas the other countries failed to use the potentials of membership to the full. The results also suggest that focusing on agri-food products with a high added value proved a good development strategy for the sector. Countries that concentrated on producing agri-food raw materials lagged behind.

Relevância:

30.00% 30.00%

Publicador:

Resumo:

Oftentimes, packaging is the first and only marketing tool consumers encounter before a purchase, therefore it is considered to be the most important communication and informative tool (Behaegel, 1991; Peters, 1994). The aim of the research is to better understand food label usage of consumers. To make the identification of behaviour patterns possible and to understand the way consumers use labels on packaging netnography has been chosen as the research method. We identified market factors in our research which result in label use. Based on our results, two large consumer segments were identified: conscious and non-conscious consumer behaviours. Reading information on packaging can be classified in two ways, according to method of use (superficial, conditional, incidental) and place (home, or point of sale).