Az európai vállalkozó karaktere (The characters of the European entrepreneur and the European manager)

Miben különböznek motivációjukat, értékeit, habitusukat tekintve a vállalkozók, illetve a menedzserek a társadalom többi tagjától és egymástól? Egy 29 európai országra kiterjedő reprezentatív lakossági kérdőíves felmérés (European Social Survey) alapján keresik a szerzők a választ e kérdésre. A Schwartz-értéktesztet használják, amelynek segítségével meghatározhatók az általános célok, elvek, amelyek követését egy személy fontosnak tartja az életében. Így felrajzolható a személy karaktere. Hozzájárulásuk az irodalomhoz kettős. Bár készültek európai szinten elemzések a vállalkozók által vallott sajátos értékekről, a Schwartz-teszt átfogóbb, árnyaltabb és megbízhatóbb elemzést tesz lehetővé. Továbbá, az említett elemzések csak az önfoglalkoztatókat vizsgálták, amely kategória magában foglalja ugyan a vállalkozókat, ám tágabb annál. Az alkalmazott menedzserekről pedig tudomásuk szerint egyáltalán nem készült hasonló elemzés. / === / What distinguishes entrepreneurs and managers from the rest of society and from each other in terms of motivation and values? The authors attempt to answer these questions by analysing data from the European Social Survey covering the populations of 29 countries. They use the Schwartz value-test to identify the general goals and principles people choose to follow in their lives. The test enables them to paint the typical personal characters of entrepreneurs and managers. Their contribution to the literature is threefold. First, although the values held by European entrepreneurs have been investigated before, the Schwartz test provides for a more comprehensive and nuanced analysis. Second, prior statistical analyses have focussed on self-employed, which is a much broader category than entrepreneurs. Third, the distinguishing values of employed managers have not been analysed so far in a similar way.

Maguk urai – a magyar vállalkozó lelkialkata (A magyarországi kisvállalkozók értékvilágának néhány jellemzője) Their own bosses – The character of the Hungarian entrepreneur (Some aspects of the value system of small entrepreneurs in Hungary)

The study uses the value test developed by Shalom Schwartz to examine the value system of Hungarian entrepreneurs. First, the dataset of the last wave of the European Social Survey is used to define those value orientations which generally distinguish entrepreneurs from the rest of society in Europe. Second, the prevalence of these ‘entrepreneurial values’ in the general populations of various countries, and Hungary in particular, is explored. Third, using compatible data from a survey of 300 Hungarian small entrepreneurs, the value orientations that distinguish them from other European entrepreneurs and Hungarian non-entrepreneurs are examined. Multivariate regression analyses allow us to draw a nuanced value-portrait of the typical Hungarian entrepreneur. The main conclusion is that although Hungarian small entrepreneurs share the ’core values’ of entrepreneurs in Europe, they are less adventurous and less materialist, but held personal freedom and human relations especially dear.

A gyermekvállalás időzítésével kapcsolatos lakossági attitűdök egyes bizonytalansági tényezők tükrében

A fiatalok felnőtté válásának folyamata napjainkban nemcsak egyre későbbi életkorra tolódik ki, de sokszor a mérföldkövek hagyományos sorrendje is felborul. Az egyének maguk építhetik fel ugyan életútjukat, de a döntés és a következményekért történő felelősségvállalás szintén rájuk hárul. Ezzel párhuzamosan a globalizáció által generált gazdasági és társadalmi változások a bizonytalanság növekedését eredményezik az állami, a piaci és az egyéni szereplők szintjén egyaránt. A fiataloknak nemcsak hogy nem állnak rendelkezésükre minták, de az életüket hosszú távra meghatározó döntéseiket ebben a megváltozott, bizonytalan térben kell meghozniuk. Válaszul sokszor elhalasztják a fiatal felnőttkor egyes életeseményeit. Tanulmányunkban a társadalmi gondolkodás oldaláról vizsgáltuk meg a szülővé válás időzítését. A European Social Survey 2008. évi adatai segítségével megmutatjuk egyrészt, mi befolyásolja az egyének elképzeléseit a gyermekvállalás "ideális" életkori normájáról. Másrészt, hogy a közvélemény mely tényezőkben látja a "késői" gyermekvállalás fő okait, s a vélemények miként változnak az alapvető társadalmi és demográfiai ismérvek szerint. Elemzéseinkben kiemelt figyelmet fordítunk a munkanélküliség és az általános bizonytalanság hatására, valamint a szülővé válásra legesélyesebb 26–35 éves korcsoportra.

A gazdasági válság hatásai a férfiak és a nők munkaerő-piaci helyzetére Kelet-Közép-Európában

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogyan hatott a 2008-as gazdasági válság a nemek munkaerő-piaci helyzetére Kelet-Közép-Európában. Amellett érvelünk, hogy bár a vizsgált régióban a foglalkozási szegregáció jobban megvédte a női, mint a férfi munkaerőt, azonban a fejlettebb gazdaságokkal szemben itt csökkent a női foglalkoztatás, emelkedett a nők szegénységi rátája. A nemek szerinti különbségek a válság hatásának percepciójában is tetten érhetők voltak. Elemzésünkhöz a European Social Survey 2010-es adatfelvételét és az EU SILC adatait használtuk.

Employment and the Social Economy. EU Funding Opportunities for Developing Human Resources

The paper examines the role of EU cohesion policy in the field of human resources development and improving conditions for employment. The main objective of the analysis is to present a comprehensive picture about funding opportunities in connection with financing the activities of organisations of the social economy. As a background, the study stresses that the success of the European integration process depends to a great extent on the strength of economic and social cohesion between EU member states and regions. In order to create conditions for sustainable and balanced growth with social inclusion, there is a need to enhance the competitiveness of less developed regions combating the difficulties of structural change, and to improve their development prospects. To achieve this aim, one of the most important fields is to improve human resources. The paper points out, that EU cohesion policy has a crucial role in reducing disparities. After a general introduction to the EU level regional policy funding, the study focuses on the activities supported by the European Social Fund (ESF). The next part of the study deals with the possible types of the social economy projects and problems of self-financing. The author emphasises that social innovation emerges where State and markets fail to deliver for society (theory of non-profit/third sector) but not just to fix or replace them. The author concludes that these projects require state subsidies (official grants) at the beginning, but at the same time they can generate income. In this respect they follow same economic goals as other market actors, however, the crucial difference is that their main goal is not to make high profits for the owners. In the last part, as a concrete case study, the paper concentrates on the priorities of the Hungarian development plan in relation to social renewal. The author explains the priorities and fields of interventions of the social renewal programme. Finally, the chapter deals with the recent changes in the Hungarian employment policy and related measures supported by the European Social Fund. The chapter concludes that several employment programmes, projects for the development of social economy and programmes assisting the spreading of voluntariness and the training of volunteers have been launched with the co-financing of ESF.

Számítógép-használat otthon és a munkahelyen - a digitális kompetencia és a számítógépes munkakörnyezet ergonómiájának empirikus vizsgálata (Using of computers at home and on the workplace – an empirical study of the ergonomy of digital competency and the computerized working environment)

A számítógépes munkavégzés elterjedése számos szempontból és módszerrel vizsgálható. A szerző kutatásai során az ember-gép-környezet összhang megteremtésének igényéből kiindulva arra keresi a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a számítógéppel végzett tevékenységek megszervezésének és végrehajtásának hatékonyságát. Tanulmányában a kutatás indítófázisának főbb eredményeiről, a számítógép-használati szokásokról ad áttekintést, ami elengedhetetlen az irodai-adminisztratív jellegű tevékenységekhez kötődő kritikus tényezők feltárásához, továbbá a mérési és fejlesztési feladatok megalapozásához. A szűkebb értelemben vett ergonómiai szempontok mellett a digitális kompetenciák kérdéskörét vonta be a munkába, amit releváns kérdésnek tart a hatékonyság mérése szempontjából, mivel a számítógép megválasztása és a munkahely kialakítása nem értékelhető az emberi tényező alkalmassága és az elvégzendő feladat tartalma nélkül. __________ Office and administrative work, business corres-pondence, private contacts and learning are increasingly supported by computers. Moreover the technical possibilities of correspondence are wider than using a PC. It is accessible on the go by a cell phone. The author analysed the characteristics of the used devices, the working environment, satisfaction factors in connection with computer work and the digital competence by a survey. In his opinion development in an ergonomic approach is important not only to establish the technological novelties but to utilize the present possibilities of hardware and environment. The reason for this is that many people can not (or do not want) to follow the dynamic technological development of computers with buying the newest devices. The study compares the results of home and work characteristic of computer work. This research was carried out as part of the “TAMOP-4.2.1.B-10/2/ KONV-2010-0001” project with support by the European Union, co-financed by the European Social Fund.