5 resultados para Environmental strategy
em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest
Resumo:
The presentation focuses on estimating benefits of environmental projects and achievements like image improvement, gaining an environmental award, profit from environmentally benign products, risk reduction benefits, etc. The paper integrates the results and experience gained in three different fields: EMA, evaluation of natural resources and working as a consultant
Resumo:
A szerző kvalitatív kutatási módszerekkel vizsgálja a kis- és középvállalatok (kkv-k) innovatív tevékenységeinek korlátait és lehetőségeit. A vizsgálat tárgyai (legalább) Magyarország szintjén új terméket vagy szolgáltatást nyújtó kkv-k, melyek határozott növekedési szándékkal rendelkeznek. Az eredmények egységes vizsgálati keretben, 41 vezető véleménye alapján születtek meg, három területre fókuszálva: (1) a környezeti bizonytalanság megítélése, (2) a szervezet követett stratégiája, kettős képessége, kiaknázó és felderítő tevékenysége, és (3) a versenyképes teljesítménycélok, konfigurációk. A cikk a kutatás lépéseit részletesen bemutatja, fontos eredményének tekinthető, hogy rámutat arra, hogy a kutatási és fejlesztési, valamint az innovatív tevékenységek legfontosabb gátja leginkább a vezetési és szervezési képességek és a stratégiai gondolkodás hiányára vezethető vissza a kis- és középvállalkozásokban. ______ The author conducted a qualitative research on the innovation potential of small and medium size enterprises (SMEs). SMEs with new products and services and with growth orientation are in the focus of the research. The standardized research design is based on 41 owner managers’ responses. It is focusing on 3 main areas: (1) environmental uncertainty, (2) the strategy followed by the organization, its ambidextrous capability, exploitative and explorative behavior, and (3) competitive performance and configurations. The paper describes a qualitative research design in detail. The main finding of the research is that the lack of managerial skills and strategic thinking inhibit SMEs to conduct innovation as well as to engage in research and development activities.
Resumo:
A szerző cikkében arra a kérdésre keresi a választ, hogy a kis- és középvállalkozások vezetőinek sajátos környezethez fűződő viszonyát alapul véve milyen vállalkozói szerepek azonosíthatóak a környezeti változásokra való reagálás során. A kutatás központi kérdése, hogy a vállalkozó miként tekint magára az adaptációra a turbulensen változó környezeti viszonyok között, és magának milyen szerepet szán az alkalmazkodási folyamat során. A cikk bemutatja a vállalkozó személyiségének alapvető vonásait, külön kitérve a vállalkozó vezető személyére, majd ezt követően az adaptáció legjellemzőbb formáit és tulajdonságait helyezi középpontba. A tanulmány 14 hazai kis- és középvállalkozás vezetőjével készített interjú feldolgozásával, valamint Hortoványi és Szabó (2006a) adaptációs stratégiai típusai alapján három kategóriát azonosít a környezetfelfogás és reagálás kontextusában. ______ This paper focuses on the role of the entrepreneur in the adaptation process, how we can determine the role of the entrepreneur to environmental changes and to strategic adaptation itself. The paper begins with the presentation of the entrepreneurial models, focusing on the entrepreneurial management afterwards continues with a brief summary of the adaptation approach to strategy. Emphasizing that adaptation to changes can vary as innovation or entrepreneurship is concerned. Proactivity presents an adaptation strategy and moreover can be related to entrepreneurial behaviour and therefore characterizes the viewpoint of the entrepreneur. Entrepreneurs have to react to the changing environmental with analysis and proactive reaction, as future and innovation orientation is an integrate part of their entrepreneurial personality. Examining 14 interviews made with Hungarian entrepreneurs the paper identifies three categories which determine the role of the entrepreneurs in the adaptation process.
Resumo:
A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) a diszciplinarizálódás korai szakaszában különböző tudományos hagyományokból táplálkozva, a vállalatirányítás, az üzleti etika, a környezetgazdálkodás és a marketingkommunikáció határvidékének szélesítésével, különböző hangsúlyú kiterjesztésével igyekszik saját helyét kijelölni a gazdálkodástudomány keretei között. Jelen tanulmány egy, az érintetti elméletekből kiinduló, ám alapvetően történeti és politikai hagyományhoz köti a CSR jelenét és jövőjét, majd ebből a megközelítésből kiindulva helyezi el a CSR elméletét és lehetséges managementgyakorlatát a vállalatirányítás és a marketingkommunikáció világában. A szerző álláspontja szerint a CSR inkább forma, mint tartalom; az üzleti értelemben vett fenntarthatóságot a vállalatok kevésbé jó ügyek képviselete révén, mint az érintetti (stakeholder) demokrácia megvalósulásának elősegítésével teremthetik meg. Jelen dolgozat azt mutatja meg, hogy az érintetti demokrácia mint üzleti működési modell megvalósulása messzemenő következményekkel járhat mind a vállalatirányítás, mind a modern marketingkommunikáció számára. ______ Corporate Social Responsibility (CSR) is in an early phase of disciplinarization and works towards establishing its level scholarly playing field from different traditions. It attempts to extend its territory on the boarderline of management, business ethics, environmental studies, and marketing-communications. This study applies a historical and political approach to the understanding of the present and future of CSR and places CSR in the area of management studies and marketing- communications from this starting point. CSR is more form than content; business sustanaibility is achieved less through good causes but via assisting in the establishment of stakeholder democracy. This study attempts to show what results stakeholder democracy as business modell would bring to the world of both corporate management and marketingcommunications.
Resumo:
This article reports the results of a survey conducted in Hungary to compare the environmental perceptions of Hungarian corporate managers with those of other executives from around the world who had earlier responded to a similar survey conducted by McKinsey and Company. The results showed virtually no differences in how Hungarian managers perceived the importance of environmental challenges, but they did reveal stronger differences in perceptions between Hungarian and international respondents and among Hungarian respondents from companies in different owner.