Az élelmiszer-fogyasztás szerkezete és környezeti hatása Magyarországon (Analysing the structure and environmental impact of food consumption in hungary)

Egyre többen ismerik fel, hogy az élelmiszer-fogyasztás egészségügyi és környezeti hatása is jelentős. A különböző életstílusú társadalmi csoportok fogyasztási szerkezete eltérő lehet. Jelen tanulmány ezerfős, országos reprezentatív minta alapján vizsgálja az élelmiszer-fogyasztási szerkezet eltéréseit a nemek és különböző iskolázottságú fogyasztók körében. Jellemző fogyasztási klasztereket tár fel a fogyasztás szerkezete alapján. A fogyasztás szerkezeti és mennyiségi értékein túlmenően az ökológiai lábnyom indikátorával a fogyasztás környezetterhelését is számszerűsíti. _____ Concern about both health and environmental impacts of food consumption is increasing. Social groups with various lifestyles can have different food consumption structure. The present study analyses the differences in the food consumption structure among genders and educational groups based on a national, representative survey of 1000 adults. Food consumption clusters are identified based on food consumption structure. Beyond the analysis of food consumption and its structure, its environmental impact is quantified by the ecological footprint indicator.

Applying consumer responsibility principle in evaluating environmental load of carbon emissions

There is a need for a proper indicator in order to assess the environmental impact of international trade, therefore using the carbon footprint as an indicator can be relevant and useful. The aim of this study is to show from a methodological perspective how the carbon footprint, combined with input- output models can be used for analysing the impacts of international trade on the sustainable use of national resources in a country. The use of the input-output approach has the essential advantage of being able to track the transformation of goods through the economy. The study examines the environmental impact of consumption related to international trade, using the consumer responsibility principle. In this study the use of the carbon footprint and input-output methodology is shown on the example of the Hungarian consumption and the impact of international trade. Moving from a production- based approach in climate policy to a consumption-perspective principle and allocation, would also help to increase the efficiency of emission reduction targets and the evaluation of the ecological impacts of international trade.

Applying consumer responsibility principle in evaluating environmental load of carbon emissions

There is a need for a proper indicator in order to assess the environmental impact of international trade, therefore using the carbon footprint as an indicator can be relevant and useful. The aim of this study is to show from a methodological perspective how the carbon footprint, combined with input- output models can be used for analysing the impacts of international trade on the sustainable use of national resources in a country. The use of the input-output approach has the essential advantage of being able to track the transformation of goods through the economy. The study examines the environmental impact of consumption related to international trade, using the consumer responsibility principle. In this study the use of the carbon footprint and input-output methodology is shown on the example of the Hungarian consumption and the impact of international trade. Moving from a production- based approach in climate policy to a consumption-perspective principle and allocation, would also help to increase the efficiency of emission reduction targets and the evaluation of the ecological impacts of international trade.

Adaptációra vállalkozni – avagy vállalkozói szerepek megjelenése a környezet és az alkalmazkodás viszonyában (Attempting to adapt – Entreprenurial roles in the adaptation process to environmental changes)

A szerző cikkében arra a kérdésre keresi a választ, hogy a kis- és középvállalkozások vezetőinek sajátos környezethez fűződő viszonyát alapul véve milyen vállalkozói szerepek azonosíthatóak a környezeti változásokra való reagálás során. A kutatás központi kérdése, hogy a vállalkozó miként tekint magára az adaptációra a turbulensen változó környezeti viszonyok között, és magának milyen szerepet szán az alkalmazkodási folyamat során. A cikk bemutatja a vállalkozó személyiségének alapvető vonásait, külön kitérve a vállalkozó vezető személyére, majd ezt követően az adaptáció legjellemzőbb formáit és tulajdonságait helyezi középpontba. A tanulmány 14 hazai kis- és középvállalkozás vezetőjével készített interjú feldolgozásával, valamint Hortoványi és Szabó (2006a) adaptációs stratégiai típusai alapján három kategóriát azonosít a környezetfelfogás és reagálás kontextusában. ______ This paper focuses on the role of the entrepreneur in the adaptation process, how we can determine the role of the entrepreneur to environmental changes and to strategic adaptation itself. The paper begins with the presentation of the entrepreneurial models, focusing on the entrepreneurial management afterwards continues with a brief summary of the adaptation approach to strategy. Emphasizing that adaptation to changes can vary as innovation or entrepreneurship is concerned. Proactivity presents an adaptation strategy and moreover can be related to entrepreneurial behaviour and therefore characterizes the viewpoint of the entrepreneur. Entrepreneurs have to react to the changing environmental with analysis and proactive reaction, as future and innovation orientation is an integrate part of their entrepreneurial personality. Examining 14 interviews made with Hungarian entrepreneurs the paper identifies three categories which determine the role of the entrepreneurs in the adaptation process.