A környezeti hasznok rendszere (System of the environmental benefits)

A tanulmány a vállalati működés során megjelenő környezetvédelmi intézkedések vállalaton belüli hasznainak rendszerezésével foglalkozik. A hagyományos vállalati számviteli rendszerben a környezetvédelem alapvetően a költségoldalon jelenik meg. Azonban a környezetvédelmi tevékenység vállalaton belül megjelenő hasznainak is fontos szerepe van környezetvédelmi intézkedésekkel, beruházásokkal kapcsolatos döntések meghozatalában. Ennek ellenére a környezeti hasznok a szakirodalomban elnagyoltan, valamint nem a teljes vállalatra vonatkozóan jelennek meg. Ezért a tanulmány célja, hogy a környezeti hasznok számviteli rendszerben való kimutatására egyfajta megoldást keressen. Az elemzés eredménye egy olyan új modell felállítása, amely képes a tulajdonosi érték koncepciójához szorosan kapcsolódva a vállalaton belüli környezeti hasznokat átfogóan kimutatni. Az újonnan felállított modell a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is újdonságértékkel bír, és nagy előnye a vállalati gyakorlatban való alkalmazhatóság. --------- The main focus of this paper is the systematization of the environmental benefits within the company. The environmental benefits related to the company’s environmental action. Environmental protection appears in the accounting system mostly on the cost side. However, environmental benefits incurring within the company play an important role in the company’s environmental decision making processes. Despite these facts, environmental benefits are not analyzed in detail by the accounting literature and do not cover the whole activity of the company. Consequently, these paper aims to gain a possible demonstration of environmental benefits in the accounting system. The main outcome of this paper is a new model, able to comprehensively present the environmental benefits of the whole company. The theory on which the model is based is the shareholders’ value concept. The model has significant novelty both in the Hungarian and international practice. Another advantage of the model is that it can be integrated into the company’s accounting system.

Összegződnek-e az egyéni törekvések? A cselekvés és az eredmény közötti szakadék problémája (Can individual efforts be aggregated? The problem of the action-impact gap)

A szerző arra a kérdésre keresi a választ, hogyan alakulhat ki látványos szakadék az egyéni cselekvések iránya és azok együttes hatása között. A szándékok és tettek hatását felülírhatja a társadalmi gazdasági tényezőkből adódó tehetetlenség: a kritikus tömeg hiánya, szervezeti-infrastrukturális tényezők, kompenzációs hatások, egymás hatását kioltó cselekvések. A szerző a környezettudatosság és az ökológiai lábnyom példáján - ezerfős reprezentatív felmérésre alapozva - mutatja be, hogy az önkéntességre alapozó megközelítés sokszor túlbecsüli a fogyasztó - társadalmi-gazdasági tényezők által korlátozott - lehetőségeit és szuverenitását. _____ Behaviour impact gaps are demonstrably present in everyday life. It is increasingly found that environmental awareness in individuals fails to lead to reductions in the ecological footprint. Intensive agricultural practice reduces biodiversity in the EU even in areas where massive agri-environmental grant schemes are available and applied. Labour market training programmes do not necessarily facilitate job-finding for underprivileged segments of the society. So individual efforts may not add up or induce the expected effect. This outcome appears even for programmes that are successful in attaining the required behavioural change in a target group. The impact of attitudes and individual acts may be wiped out by structural and economic lock-ins such as trade-offs made for the gains, lack of a critical mass of actions, infrastructural deficiencies, or interfering acts of economic actors. The discrepancy between environmental awareness and ecological footprint is used to point out how awareness-raising programmes may miss their targets by overestimating the sovereignty and capabilities of consumers. Consumers are unwillingly locked into unsustainable practices and cannot be moved from that position unless economic and structural premises are also changed.