Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák (Euro-area enlargement and euro adoption strategies)

Tanulmányunk azokat a kockázatokat és kihívásokat vizsgálja, amelyekkel az új EU tagállamok szembesülnek az euróhoz vezető úton, valamint elemzi az euró bevezetésével és a bevezetés időzítésével kapcsolatos stratégiákat is. Megvizsgáljuk a reál- és nominálkonvergencia kapcsolatát az euróövezetbe csatlakozás szemszögéből. Véleményünk szerint a gazdaság egy főre jutó jövedelemben mért kezdeti fejlettségi szintje, valamint a reálkonvergencia sebessége kihatnak a követendő stratégiákra és a belépés időzítésére. Minél alacsonyabb ugyanis egy ország egy főre jutó jövedelme, annál nagyobb az árszínvonalbeli lemaradása (amit be kell hoznia), és az új tagok jelenlegi helyzetét figyelembe véve annál nagyobb a veszélye annak, hogy a hitelek növekedése túlzottá, a gazdaság túlfűtötté válik. Úgy gondoljuk, hogy az inflációkövetés lebegő árfolyam mellett megfelelőbb az árszínvonal felzárkózási folyamatának kezelésére, mint valamilyen merev árfolyamrögzítés. Elemezzük a maastrichti kritériumokat az új EU-tagállamok gazdasági jellemzőinek szempontjából, és az inflációs kritérium módosítását javasoljuk, amely jelenlegi formájában elvesztette közgazdasági értelmét. JEL kód: E31, E52, E60, F30. /===/ This paper commissioned by DG ECFIN from the EU Commission as part of the EMU@10 project and published in Hungarian by the permission of the EU Commission. The origi-nal English version is available at http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/ publication_summary12103_en.htm. The paper discusses the risks and challenges faced by new members on the road to the euro and the strategies and timing of euro adoption. It investigates the real/nominal convergence nexus from the perspective of euro-area entry, arguing that the initial level of economic development, as measured by per capita income, and the speed of real convergence have a bearing on the strategies to follow and the timing of entry into the euro area, for the lower per capita income is, the larger is the price-level gap to close and the greater the danger of credit booms and overheating. It is argued argue that inflation targeting with floating rates is better suited than hard pegs to managing the price-level catch-up process. A suggestion is made for modifying the Maastricht inflation criterion, which as currently defined has lost its economic logic.

A gyenge hazai innovációs teljesítmény intézményi magyarázatához. Vitaírás a nemzetközi innovációs versenyben való részvétel akadályairól (Towards an institutional explanation of the country's weak innovation performance)

Miért van a magyar gazdaság hasonlóan kritikus helyzetben, mint a rendszerváltást megelőző időkben? Miért nem sikerül az eladósodást megállítani, a gazdaságot konszolidálni, és fenntartható növekedési pályára állítani? Ennek közvetlen okát a szerzők a fejlődés féloldalasságában és a duális gazdasági szerkezetben látják. A piacgazdasági intézmények bevezetése ugyanis nem járt együtt az egész gazdaságot (vagy legalábbis annak nagy részét) átfogó, a tudásvezérelt információgazdaság felé mutató, gyors fejlődéssel. Számos indikátor azt jelzi, hogy az ország lemaradt a nemzetközi innovációs versenyben. Az innovációk elégtelensége azonban nem véletlen, nem exogén adottság, hanem a formális piaci intézmények mögött meghúzódó valós intézményi berendezkedéssel, a gazdaságban ténylegesen észlelhető magatartásmintákkal magyarázható. A piacgazdasági intézmények és jogi keretek, amelyek elvileg lehetőséget adnak az erőforrásokhoz való szabad és nyílt hozzáférésre, csak részben töltődtek meg tartalommal. Az országban még mindig meglehetősen korlátozott a sikeres belépés lehetősége a piaci és a politikai arénába, azaz a magyar társadalom - a north-i terminológiával élve - "korlátozott hozzáférésre alapozott társadalomként" írható le. Az a tény, hogy a piaci szereplők esélyei az államhoz és intézményeihez fűződő kapcsolatoktól függően nagyban különböznek egymástól, és a gazdasági szereplők rendszerszerűen használják e kapcsolatokat járadékszerzésre, lefojtja az innovációt, és újra és újra megakasztja a fejlődést. / === / Why is Hungary's economy still in a critical state similar to the one before the change of system? Why is the indebtedness not being halted, the economy consolidated or vital structural reforms performed? The authors see the direct cause in lopsided development and a dual economic structure. The introduction of market economic institutions was not followed by rapid, overall development towards a knowledge-led, information economy. Several indicators show how Hungary has fallen behind in competition for international innovation. The inadequacy is not a fortuitous, exogenous attribute, but explicable in terms of a real institutional setup underlying the formal market institutions, and of actual behaviour patterns found in the economy. Only in part has substance been gained by the institutions and legal frames of a market economy that theoretically would provide free and open access to resources. The scope for successful entry into the market or political arena remains very narrow, so that in Douglass North's terms, Hungary's is still "a society based on restricted access." Innovation is stifled and development repeatedly impeded by the fact that market players' chances differ widely depending on their connections with the state and its institutions and such connections are used regularly in rent-seeking.