12 resultados para Entrepreneurial Capabilities
em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest
Resumo:
A szerző kutatási célja, hogy megvizsgálja, vajon a hazai vállalatok mai gyakorlatában a fejlettebb logisztikai képességek együtt járnak-e magasabb teljesítménnyel. Az elemzés a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalat-gazdaságtan Intézete mellett működő Versenyképesség Kutató Központ vállalati versenyképességet vizsgáló kérdőíves felmérés immár 4. fordulójának adatbázisát használja, melyet 2009 folyamán összesen 300 vállalat vezetőinek megkérdezésével hoztak létre. Ennek az adatbázisnak a felhasználásával a cikk két kérdésre keresi a választ. A szerző egyrészt megvizsgálja, vajon a mintában kimutatható-e egy fejlettebb logisztikai képességekkel rendelkező vállalatcsoport. Másrészt arra is kíváncsi, vajon ezek a fejlettebb logisztikai képességek együtt járnak-e a vállalatok magasabb teljesítményével. A 2009-es adatok elemzése igazolta, hogy logisztikai képességekben két szignifikánsan eltérő fejlettségű vállalatcsoport létét. Az eredményekből az is kiolvasható, hogy a magasabb logisztikai képességek a mintában együtt jártak a magasabb működési teljesítménnyel is. _________________ The overall objective of the paper is to investigate the relationship between logistics capabilities and company’s performance. Empirical analysis is carried out based on an extensive questionnaire developed and conducted at the Competitive Research Center at the Corvinus University of Budapest in 2009. Using this database the author had two separate research questions: Can she detect companies in their sample with significantly different logistics capabilities. If yes, does more developed logistics lead to higher level performance at the company level? After carrying out their empirical analysis they could state, that they could prove the existence of two clusters, one with less and another with more developed logistics capabilities. They also were able to show that firms with more developed logistics can achieve significantly higher operational performance and can be characterized with a more developed customer orientation.
Resumo:
Számos korábbi kutatás – köztük a szerzők korábbi vizsgálatai is – azt mutatja, hogy a menedzsmentképességek és a vállalatok versenyképessége között pozitív kapcsolat áll fenn, a jobban teljesítő és a proaktívabb vállalatok rendre felkészültebb, jobb vezetői képességekkel bíró, kockázatvállalóbb vezetőkkel rendelkeznek. Az is megfigyelhető, hogy az ebből a nézőpontból sikeresebben működő vállalatok döntéseiben az átlagosnál is erősebben érvényesül a racionális közelítésmód, melynek alkalmazásával a menedzserek az optimális cselekvési alternatíva kiválasztására törekszenek. A cikkben a szerzők az elmúlt 15 év versenyképességi kutatásainak tapasztalatait összegzik, kiemelt hangsúlyt helyezve a legfrissebb felmérés eredményeire. ________________ The article summarizes the main findings of the Competitiveness Research Program with respect to the skills and capabilities of the Hungarian managers and the decision making approaches they use during their work. The results of the four surveys conducted in 1996, 1999, 2004 and 2009 are fairly stable over time: practice minded behavior, professional expertise, and problem solving skills are on the top of the list of the most developed skills of the Hungarian executives. The rational approach is the most popular among the most widespread decision making models in the authors’ sample which is rather alarming since the present turbulent economic environment may demand more adaptive and intuitive approaches.
Resumo:
Tanulmányunkban a European Values Study adatai alapján megvizsgáljuk, miben tér el Európában a vállalkozók értékrendje más társadalmi csoportokétól, különös tekintettel az egyéni és a kormányzati felelősségvállalás megítélésére. Kísérletet teszünk a vállalkozói értékrend különböző szintjei – személyes, társadalmi és kormányzattal kapcsolatos értékrend – közötti összefüggések feltárására. Összehasonlítjuk, mennyire jellemzi a vállalkozói értékrend az egyes európai országok lakosságát, kiemelt figyelmet fordítva Magyarországra. Egy hazai vállalkozói adatbázis alapján megvizsgáljuk, hogy a magyar vállalkozók értékrendje eltér-e az európai átlagtól, továbbá milyen törésvonalak húzódnak a vállalkozói populáción belül az értékrend szempontjából. _____ Data from the European Values Study are used to examine what sets apart the normative views of entrepreneurs from those of other social groups in Europe about individual and state responsibility. Different levels of an individual’s value system are distinguished: personal, social and state-related values are differentiated. The interrelationships among these levels are explored. Using multivariate statistical analysis, we examine the prevalence of ‘entrepreneurial’ views in European countries, especially in Hungary. Relying on data from a survey of 300 Hungarian small entrepreneurs, we explore if their value system differs from the average value system of European entrepreneurs. Finally, we examine the factors social and economic factors that influence entrepreneurs’ views on personal and state responsibility.
Resumo:
Contents: I. Entrepreneurial inclination during state socialism: - On entrepreneurial inclination; - Crisis, expectations, entrepreneurial inclination; - Where do entrepreneurs come from? On the third way, the second economy, and entrepreneurial inclination; ____ II. Entrepreneurial spirit and post-socialist transformation: - The upswing of entrepreneurial inclination between 1988 and 1990; - Entrepreneurship and perception of economic changes in the early 1990s; _____ III. Long-term changes and a European comparative perspective: - From crisis to crisis: long-term change of entrepreneurial inclination; - The effect of entrepreneurial inclination upon entrepreneurial career and well-being; - Entrepreneurial inclination in comparative perspective.
Resumo:
A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen vállalkozást szeretnének indítani, honnan szerzik az ötletet és a társakat az egyetemi hallgatók, és milyen módon jelenik meg a vállalati felelősség. Betekintést ad az oktatott vállalkozáskurzusok elérhetőségébe, és a GUESSS adatbázisára építve értékeli a válaszokat. Jelen tanulmány csak a magyar adatok feldolgozását tartalmazza, egyes helyeken nemzetközi kitekintéssel. A szerző a cikk végén szemlélteti, hogyan térnek el vállalkozásindítást gátló tényezők Magyarországon a nemzetközi átlagtól a hallgatók körében. _____ The primary focus of the study, what kind of small business students intend to start, where the ideas come from, and how corporate responsibility present in student plans. It gives some figures about availability of entrepreneurial courses, and based on GUESS database it analyses results. This study is limited to the Hungarian results, with some international outlook. The author at the end of the article, shows how obstacles of start-up are differ from international average.
Resumo:
The lecture has two parts. The first part – based upon Eurobarometer data - briefly investigates the proportion and social characteristics of potential entrepreneurs in European comparative perspective. It proves that the Hungarian data are close to the European average. The second part – based on Hungarian panel data (1992-2007) - examines the predictive force of entrepreneurial inclination upon future entrepreneurial career and well-being. The results reveal that potential and actual entrepreneurship have strong social similarities and lasting connections despite the great volatility of both. Entrepreneurial inclination and more concrete plans have influenced the entrepreneurial career chances with nearly identical force, without cancelling each other’s effect. Entrepreneurial motivation has also to do with subjective well-being. The “push” factors of initial dissatisfaction with work and material conditions have lost their significance while the connection between entrepreneurial inclination and satisfaction with future perspectives persists in the longer run. The matrix of original motivation and further career provides a typology of four economic actors: that of “conscious” employees, “blocked”, “forced” and „conscious” entrepreneurs.
Resumo:
Magyarország 2006-ban csatlakozott a Szt. Gallen-i Egyetem (Svájc) által koordinált (GUESSS Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatáshoz, amely a hallgatók vállalkozásindítással kapcsolatos elképzeléseit és vállalkozási tevékenységét kérdőíves adatfelvétel segítségével vizsgálja. Az online megkérdezésnek köszönhetően Magyarország esetében 2011-ben 5 677 hallgató válaszai alapján értékelhették a szerzők a hallgatók vállalkozásindítási szándékát és azok legfontosabb alakító tényezőit. A kutatás nemzetközi jellegének köszönhetően eredményeik összevethetők a nemzetközi tapasztalatokkal is. A tanulmány bemutatja a nemzetközi kutatás célját, elméleti hátterét, a kérdőívet és a kérdezés folyamatát. A magyar adatbázis legfontosabb jellemzői mellett a szerzők ismertetik a vállalkozásindítási szándék, a főiskolai-egyetemi környezet nemzetközi összehasonlító adatait. _______ Hungary joined the GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) research project organized and led by the University of St. Gallen, Switzerland in 2006. GUESSS evaluated students’ entrepreneurial intentions and activities with the help of a questionnaire. In 2011 an online survey was conducted in Hungary, addressing 5.677 students. The students’ responses regarding their business start-up activities and intentions as well as the most important factors shaping them were evaluated. The international nature of the research allowed the authors’ to compare Hungarian results to international practices. This paper describes the purpose of the international research, its theoretical background, the questionnaire and the interview process. Apart from presenting the most important features of the Hungarian data set, they describe the start-up intentions, the university and college environment and compare them to the international data.
Resumo:
A vállalkozóvá válás meghatározó tényezőinek kutatása szakmai berkekben leginkább a Szent Grál keresésére emlékeztet: már lassan azt sem tudjuk, hogy egyáltalán léteznek-e ilyen tényezők. A kutatást nehezítik a többnyire önbevallásos kérdésekre adott torzított válaszok, a szóba jöhető tényezők számossága és a vállalkozói motivációk heterogenitása a különböző demográfiai karakterisztikákkal rendelkező népesség körében. Az egyetemi hallgatók körében némileg egyszerűbb a vizsgálat, hiszen ez egy relatíve homogén minta. Ugyanakkor itt a leginkább áttételesek a hatások, és ráadásul nem a tényleges vállalkozóvá válás, hanem többnyire csak a szándékok tesztelhetők. A vállalkozóvá válás szándékát Bandura társadalmi megismerés-elmélete, Shapero elmozduláselmélete és az Ajzen-féle tervezett magatartás elmélet alapján felállított koncepcionális modell keretén belül vizsgálják és elemzik a szerzők. Arra keresik a választ, hogy az egyes vállalkozói tulajdonságok, az egyetemi környezeti tényezők és a családi háttér hogyan hatnak a vállalkozóvá válásra. A teszteléshez a 21 országra kiterjedő 2011-es GUESSS-felmérésből a magyar egyetemi/ főiskolai hallgatók 5224-es erősségű mintáját használták fel. A multimoniális regressziós vizsgálat eredményei megerősítik, hogy a vállalkozói tulajdonságok és a családban levő vállalkozó megléte mellett a vállalkozói oktatás is pozitívan befolyásolják a vállalkozásindítási szándékot. A klaszterelemzés rámutatott arra, hogy a vállalkozói szándékok, az erre ható tényezők, továbbá a választott szak és más demográfiai tényezők szempontjából a hallgatók meglehetősen heterogének. _______ The search for the determining factors to become an entrepreneur is something like searching for the Holy Grail: After many decades we do not even know if these factors exist or not. The research is difficult because the questionnaires are self esteem, the potential influential factors are numerous, and the motivations do vary across the different cohorts of population. It is easier to conduct a survey amongst university students since this sample is relatively homogenous. At the same times, the determining factors to become an entrepreneur cannot be really tested; the authors can examine mostly the attitudes and the intentions. The conceptual model of entrepreneurial intentions, developed in the paper, based on Bandura, Shaper and Ajzen. The paper is testing eight hypotheses about the influential factors of entrepreneurial intentions such as entrepreneurial traits, the university environment, and the family background. For testing the hypothesis they use a sample of 5224 Hungarian students from the GUESSS 2011 survey. According to the multinomial regression, entrepreneurial intentions are positively influenced by certain entrepreneurial traits, entrepreneur in the family, and entrepreneurship courses at the higher education institutions. The cluster analysis results underline the heterogeneity of the students in terms of entrepreneurial intentions, gender, and the major field of studies
Resumo:
A tanulmány az egyetemi hallgatók, mint a jövő potenciális tudásintenzív vállalkozóinak sajátosságát hivatott vizsgálni, empirikus úton. A kutatás feltáró jellegű, hiszen igen keveset tudni általában az egyetemi hallgatók, és különösen a Szegedi Tudományegyetem egyetemi hallgatóinak vállalatalapítási motivációról, aktivitásáról és az egyetem ezzel kapcsolatos szerepéről. A vizsgálatok két fő cél köré összpontosulnak: a Szegedi Tudományegyetem nappali tagozatos hallgatóinak vállalatalapítási aktivitását feltárni, valamint a vállalatindításhoz szükséges ismereteket feltérképezni. A tanulmány első részében a szerzők a kérdőíves megkérdezés eredményeit ismertetik, mely keretében 840 főt kérdeztek meg a hallgatói vállalkozásalapítási aktivitás feltárása érdekében. Ezt követően húsz, már hallgató korában vállalkozást alapító személlyel történő mélyinterjúk eredményeit mutatják be, különös tekintettel arra, milyen specialitásokkal bírnak azon vállalkozók, akik már hallgatóként belevágtak egy vállalkozás elindításába. _______ Present paper provides an empirical analysis of the characteristics of university students as potential knowledgeintensive entrepreneurs of the future. The authors’ research is explorative since the knowledge of university students and especially of the students of the University of Szeged is scarce with regard to their entrepreneurial motivations, activities and the influence of the university. The authors set two fundamental objectives: first, to explore the entrepreneurial activities of the full-time students of the University of Szeged; and second, to map the knowledge necessary for starting a business. In the first part of the paper they demonstrate the results of an empirical survey based on 840 questionnaires that aimed at the exploration of students’ entrepreneurial activities.
Resumo:
Köztudott, hogy a nők lényeges szerepet töltenek be a gazdasági életben, ezért fontos megvizsgálni azt, hogy melyek az ösztönző és az akadályozó tényezők a vállalkozásindításuk során. Egy 2011-es nemzetközi kutatás többek között a magyar női hallgatók vállalkozói hajlandóságát befolyásoló tényezőket vizsgálta. A kutatás többek között a motivációs tényezőkre, a személyiségjegyekre, valamint a korlátozó tényezőkre irányult. A vizsgálat eredményei azt igazolták, hogy a női vállalkozói létet nemcsak a pénzügyi indítékok vezérelték, hanem a belső tényezők is. Elsősorban az egyéni tényezők jelentették az akadályokat számukra, a szervezeti-környezeti korlátok szerepe kisebb jelentőséggel bírt. A vizsgálat eredményei többnyire a szakirodalmi adatokat igazolták. _____ It is widely known, that women play an important role in the economy, which makes the determination of motives and obstacles during business start-ups inevitable. Hungarian female students were surveyed during an international study in 2011 to determine the factors of entrepreneurial intentions. The survey included among other factors the motives for self‐employment, the personal characteristics and the barriers they faced. Results revealed that primary motivations for females during business start-ups were not only monetary motives, but also intrinsic factors. Problems faced by Hungarian female students were mainly individual; the organizationalenvironmental ones had lower importance. Results on motives and barriers were mostly consistent with the authors’ literature findings.
Resumo:
Today’s business leaders must constantly review and develop their firm’s abilities to adapt to and benefit from external changes. Dynamic capabilities are the capacity of an organization to purposefully create, extend or modify its resource base. They enable it to exploit business, technological and market opportunities and adapt to market changes, an ability more often observed in highly dynamic industries, such as consumer electronics or telecommunications. Using the case study method, this article identifies dynamic capabilities in traditional, less dynamic industries when faced with a sudden drop of revenue. Four distinct routines emerge, namely structure and practices enduring time-sensitive strategic decision-making by the tice, and a culture encouraging learning and coevolving. Seemingly strategic paradox objectives encourage the management team to question the status quo and, when managed well, transform the tensions between old and new into an ability to advance superior ideas faster.
Resumo:
Strategy has always been important for success. Whether strategy is applied for military purposes, in large firms, or even for personal objectives, there are certain key characteristics that every successful strategy carries on: clear, objective and simple goals; deep knowledge and understanding of the competitive environment; objective understanding and exploitation of resources; and an effective plan implementation. In this paper, the author’s attention will be focused on the role of internal resources, routines and processes as the bases of sustained competitive advantage (hereafter SCA) into what is now known as the resourcebased view of the firm (RBV) and Dynamic Capabilities (DC). First, the relevance of RBV and DC approaches and the main characteristics of those are briefly mentioned. Second, RBV and DC are examined as an important piece to achieve SCA. Later on, the author deepens into some examples and the manager’s importance when using these RBV and DC approaches. Then issues related with complexity and undefined concepts in RBV and DC are briefly mentioned. Finally, conclusions and personal comments are presented.