Market reform and fiscal laxity in Communist and post-Communist Hungary: A path-dependent approach

Purpose – The purpose of this paper is to present a conceptual framework in order to analyse and understand the twin developments of successful microeconomic reform on the one hand and failed macroeconomic stabilisation attempts on the other hand in Hungary. The case study also attempts to explore the reasons why Hungarian policymakers were willing to initiate reforms in the micro sphere, but were reluctant to initiate major changes in public finances both before and after the regime change of 1989/1990. Design/methodology/approach – The paper applies a path-dependent approach by carefully analysing Hungary's Communist and post-Communist economic development. The study restricts itself to a positive analysis but normative statements can also be drawn accordingly. Findings – The study demonstrates that the recent deteriorating economic performance of Hungary is not a recent phenomenon. By providing a path-dependent explanation, it argues that both Communist and post-Communist governments used the general budget as a buffer to compensate the losers of economic reforms, especially microeconomic restructuring. The gradualist success of the country – which dates back to at least 1968 – in the field of liberalisation, marketisation and privatisation was accompanied by a constant overspending in the general government. Practical implications – Hungary has been one of the worst-hit countries of the 2008/2009 financial crisis, not just in Central and Eastern Europe but in the whole world. The capacity and opportunity for strengthening international investors' confidence is, however, not without doubts. The current deterioration is deeply rooted in failed past macroeconomic management. The dissolution of fiscal laxity and state paternalism in a broader context requires, therefore, an all-encompassing reform of the general government, which may trigger serious challenges to the political regime as well. Originality/value – The study aims to show that a relatively high ratio of redistribution, a high and persistent public deficit and an accelerated indebtedness are not recent phenomena in Hungary. In fact, these trends characterised the country well before the transformation of 1989/1990, and have continued in the post-socialist years, too. To explain such a phenomenon, the study argues that in the last couple of decades the hardening of the budget constraint of firms have come at the cost of maintaining the soft budget constraint of the state.

A felemelkedés mátrixa. Brazília a Lula-érában (Brazil during Lula era)

Az elmúlt évtizedben a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi politikai gazdaságtan szakirodalmában is intenzív figyelem övezte az ún. feltörekvő gazdaságokat, közöttük Brazíliát. Luiz Inácio „Lula” da Silva két elnöki ciklusában (2003–2011) a feltörekvő piacok globális pozíciónyerése, a brazil külpolitika aktivizálódása és a brazil gazdaság kiemelkedő teljesítménye új koordinátarendszerbe helyezte a dél-amerikai óriást. A tanulmány a Lula-éra politikai és gazdasági teljesítményét foglalja össze: állami, regionális és globális szinten vizsgálja a dinamikus brazil fejlődés elmúlt évtizedét. / === / Since the millennium the literature on international relations and international political economy has been focusing on so-called emerging countries. This trend has brought unexpected and rarely experienced attention to the Latin American region, especially to Brazil. During Luiz Inácio “Lula” da Silva's presidencies (2003–2011) the global high position of emerging markets, the activity of Brazilian foreign policy and the outstanding achievements of the Brazilian economy placed the South American giant into a new frame of reference. The study sums up the political and economic performance of the Lula era: examines the past decade of dynamic Brazilian development at national, regional and global level.

Agency theory problems behind the fall of shopping centers

The present article assesses agency theory related problems contributing to the fall of shopping centers. The negative effects of the financial and economic downturn started in 2008 were accentuated in emerging markets like Romania. Several shopping centers were closed or sold through bankruptcy proceedings or forced execution. These failed shopping centers, 10 in number, were selected in order to assess agency theory problems contributing to the failure of shopping centers; as research method qualitative multiple cases-studies is used. Results suggest, that in all of the cases the risk adverse behavior of the External Investor- Principal, lead to risk sharing problems and subsequently to the fall of the shopping centers. In some of the cases Moral Hazard (lack of Developer-Agent’s know-how and experience) as well as Adverse Selection problems could be identified. The novelty of the topic for the shopping center industry and the empirical evidences confer a significant academic and practical value to the present article.

Törpékből óriások? – Kelet-közép-európai elektronikai multik

A közép- és kelet-európai régióból viszonylag későn, a kilencvenes évek vége felé kezdtek a helyi tulajdonban levő vállalatok külföldön befektetni, ennek ellenére már vannak viszonylag jelentős helyi multinacionális vállalatok. A cikk a kelet-közép-európai, helyi tulajdonban levő elektronikai multinacionális vállalatokat vizsgálja. A téma érdekességét az adja, hogy a vizsgált iparágban kiemelkedően erős a verseny, magas a tőke- és K+F-intenzitás, így ennek megfelelően kevéssé várjuk, hogy a régiós vállalatok számottevő külföldi közvetlentőke-befektetéseket valósítsanak meg. A cikk az egyik első elemzés a közép- és kelet-európai régió helyi tulajdonban levő elektronikai multinacionális vállalatainak vizsgálatában. A tanulmány a kifelé irányuló elektronikai közvetlentőke-befektetések makro- és vállalati adatain, és más, az "Emerging Markets Global Players" projekt adatbázisából származó információkon alapul. A cikk felépítése a következő: a rövid elméleti hátteret és a vonatkozó irodalmat bemutató részeket a cikkben használt módszertant ismertető fejezet követi. Ezután következik a makroadatok elemzése, majd ennek alapján a régió elektronikai multinacionális vállalataira vonatkozó mikroszintű adatok bemutatása és vizsgálata. Az utolsó rész tartalmazza a legfontosabb következtetéseket és a lehetséges további kutatási irányok rövid ismertetését.