Education 2.0: Exploring the challenges of Corvinus University in the long tail economy of global higher education

Our basic storyline is how the business and economics higher education landscape has changed with the introduction of the Bologna programs. We borrowed the fashionable long tail concept from e-business, and used it for modeling the new landscape of internationalization of universities. Internationalization, mobility, and the appearance of the internet generation at the gates of our universities in our opinion has brought us to a new e-era which, appropriately to our web analogies we might as well call Education 2.0.In our paper first we show the characteristics of the long tail model of the Bologna-based European higher education and potential messages for strategy making in this environment. We illustrate that benchmarking university strategies situated in the head of the long tail model will not always provide strategic guidance for universities sitting in the tail. For underlining some key concerns in the Hungarian niche, we used Corvinus University as a case study to illustrate some untapped challenges of the Hungarian Bologna reform. We explored three areas which are crucial elements of the “tail” strategy in our opinion: a) the influence of state regulation, b) social situations and impacts and c) internal university capabilities.

A felsőoktatási képzések munkaerő-piaci szempontból (Higher education programs from point of view of labor market)

A munkaerő-piaci követelményeknek megfelelően kialakított képzések versenyképesebbek a társaiknál. A napjainkban is zajló magyar felsőoktatási reform központi elemét alkotja a képzések ennek megfelelően történő átalakítása. Mindez létjogosultságot ad egy olyan rendszernek, amely a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságinformatikus BSc-képzésének kompetenciaelemeit kívánja vizsgálni az állásajánlatokban megnyilvánuló munkaerő-piaci igények tükrében. Az ontológiaalapú módszertan egy egységes fogalmi kört biztosít a munkaerőpiac eltérő szemléletű oldalán kifejlesztett modellek egységesítésére és összehasonlítására. ____ Tendencies can be observed on international and domestic levels that call for restructuring of higher education according to the needs of labor market. This paper presents an information system that can investigate the compliance of education programs and current labor market needs. Competences serve as a basis for this compliance checking, which is built on ontologybased approach. Having examined the distribution of roles (developer, operator etc.) appeared in IT job offers in time and space, a prototype of this system will be showed, related to Business Informatics degree program at Corvinus University of Budapest.

A tudományterületi sajátosságok következményei a kutatásban, az oktatásban és a felsőoktatási intézmények vezetésében (The consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management of higher education)

A szerző tanulmányában vizsgálja a tudományterületek különbségeinek következményeit az oktatásban, a kutatásban és a felsőoktatási intézmények irányításában. A tanulmány első felében a tudományterületek episztemológiai és közösségi különbségeit tárgyalja Becher és Trowler (2001) népszerű kategorizálása alapján. A tanulmány második felében a tudományszerveződésre, a publikációs gyakorlatra, a doktori képzésre, az oktatás céljára és formáira, a diákok tudásképére, valamint a menedzsmentfelfogásra gyakorolt hatást mutatja be. A konklúzióban egyrészt a minőség- és teljesítményértékelési rendszerek differenciált megközelítésének szükségességére hívja fel a figyelmet, másrészt arra, hogy a Bologna-rendszer és az élethosszig tartó tanulás erősödésének következményeként egy-egy mesterszakon nemcsak a hallgatóság háttere, előismerete lesz sokszínű, hanem a tudásról alkotott képe is. Ez újfajta oktatói szerepeket és oktatási megközelítéseket tesz szükségessé. ________ In the article the consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management is examined. In the first part of the paper the epistemological and sociological differences of scientific disciplines are summarized based on the popular typology of Becher and Trowler (2001). In the second part the influence of differences on organisation of sciences, publication practices, PhD studies, the goal and form of teaching, students’ conception of knowledge as well as on the understanding on management and leadership are discussed. In the conclusions, attention is drawn on the necessity of differentiation in quality and performance management processes. Another conclusion is that new roles for teachers and approaches for teaching is required if students’ conception of knowledge become more heterogeneous which is the result of result of life long learning and Bologna-reform.