Hiánygazdaság - többletgazdaság. Tanulmány a piac elméletéről - I. rész = Shortage economy surplus economy. A study on market theory I

A főáramlat közgazdászai elismerik, hogy a szocialista rendszert a krónikus hiány jellemezte, de úgy vélik, hogy a kapitalista rendszerben - kisebb vagy nagyobb ingadozások közepette - piaci egyensúly uralkodik. Ezzel szemben a tanulmány két piaci állapotot állít egymással szembe. Az egyikben dominálnak a túlkeresleti jelenségek, bár előfordulnak túlkínálati jelenségek is, ezt nevezi a szerző hiánygazdaságnak. A másikban dominálnak a túlkínálati jelenségek, bár előfordulnak túlkeresleti jelenségek is, amit a szerző többletgazdaságnak nevez. A hiánygazdaságot magyarázó tényezőket a szerző korábbi munkái írták le. A jelen tanulmány I. része azokat a mechanizmusokat mutatja be, amelyek a kapitalizmus keretei között létrehozzák a többletgazdaságot: a korlátozott verseny, a schumpeteri "teremtő rombolás", a vállalat törekvése biztonsági tartalékok kiépítésére és a növekvő skálahozadék. Foglalkozik azokkal a jelenségekkel, amelyek fékezik a kereslet és az árak alkalmazkodását. Külön fejezet tárgyalja a többlet mérésének (és ezzel szoros összefüggésben a fogalmak szigorú definícióinak) nehézségeit. ______ Mainstream economists recognize that the socialist system was marked by chronic shortage, but they consider that the capitalist system exhibits market equilibrium, give or take some greater or lesser fluctuations. This study, however, contrasts two market states. One is dominated by phenomena of excess demand, though instances of excess supply appear as well; this the author calls a shortage economy. The other is dominated by phenomena of excess supply, though instances of excess demand appear as well; this the author terms a surplus economy. The author has described in earlier works the factors explaining the shortage economy. Part I of the study presents the mechanisms generating a surplus economy under capitalism: imperfect competition, Schumpeterian "creative destruction" , the efforts of firms to build up safety reserves, and increasing economies of scale. It also covers phenomena that curb accommodation of demand and prices. Discussed in a separate chapter are the difficulties of measuring surplus (and closely tied with this, of strictly defining the concepts).

A szovjetológiától az új intézményi közgazdaságtanig - töprengések két évtized távlatából = From Sovietology to the new institutional economics - meditations from a distance of two decades

A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy összegezzük a közép- és a kelet-európai rendszerváltozások és az ezt tanulmányozók fordulatos történetét az elmúlt két évtizedben. Bemutatjuk, hogy a közgazdaságtan egy kevéssé fejlett ága miképp szembesült a tudományág egésze szempontjából is talán legnehezebb értelmezési és alkalmazási kérdéseket fölvető történelmi folyamattal. Megpróbáljuk feloldani azt a rejtvényt, hogy a főáramú megközelítés megismerése és alkalmazása miért nem hozott átütő eredményt sem a térség gazdaságainak, sem magának a tudományszaknak. Megvizsgáljuk a fokozatosság és a reformok kritikus tömege viszonyát. Végül kísérletet teszünk arra, hogy e sajátos szakterület elemzéséből adódó, tartósnak bizonyuló tételeket beépítsük a fenntartható fejlődés szélesebben értelmezett, immár főáramú megközelítéseibe. ___________ The article attempts to give an account of the changes of system in Central and Eastern Europe and of those who studied them in the last two decades. It shows how a less devel-oped branch of economics faced a historical process that posed possibly the most difficult questions of interpretation and application for the whole discipline. An attempt is made to discover why recognition and application of the mainstream approach failed to bring resounding success for the economies of the region or for economics itself. The author examines the relation between continuity and the critical weight of reforms. Finally, an attempt is made to advance durable propositions based on analysis of this specific field through now mainstream approaches in terms of sustainable development.

Inventory investment and GDP characteristics in OECD countries

There are very few research studies on macroeconomic inventory behaviour of various countries. It is clear that macro inventories are the results of a large number of individual microdecisions. However, we believe that it is worth analysing how inventories develop in the individual countries and why we can see different tendencies. This paper is the newest piece in a series of studies on the above subject. We use the OECD database to analyse inventory trends between 1987 and 2004 in nine of the most developed economies of the world. Annual inventory investment data are used and their connections with other components of GDP expenditure (governmental and private consumption, investment in fixed assets and foreign trade balance as well as the annual growth rate of GDP) are examined by multi-variable statistical analysis. Conclusions include the steadily decreasing tendency of inventory fluctuations, the varying periods of higher and lower rates of inventory investments and the differences of main influencing factors by country.

How much is corporate cash-pooling worth? Modelling and simulation

The paper analyzes a special corporate banking product, the so called cash-pool, which gained remarkable popularity in the recent years as firms try to centralize and manage their liquidity more efficiently. The novelty of this paper is the formalization of a valuation model which can serve as a basis for a Monte Carlo simulation to assess the most important benefits of the firms arising from the pooling of their cash holdings. The literature emphasizes several benefits of cash-pooling such as interest rate savings, economy of scale and reduced cash-flow volatility. The presented model focuses on the interest rate savings complemented with a new aspect: the reduced counterparty risk toward the bank. The main conclusion of the analysis is that the value of a cash-pool is higher in case of firms with large, diverse and volatile cash-flows having less access to the capital markets especially if the partner bank is risky and offers a high interest spread. It is also shown that cash-pooling is not the privilege of large multinational firms any more as the initial direct costs can be easily regained within a year even in the case of SMEs.