A magyarországi vállalatok K+F és innovációs teljesítménye = Innovation performance of the Hungarian firms

A tanulmány ökonometriai módszerekkel vizsgálja a magyarországi közép- és nagyvállalatok innovációs tevékenységét az EU-csatlakozást közvetlenül megelőző években. Fő megállapításai közé tartozik, hogy a vállalatmérettel nő az innovációs aktivitás valószínűsége; a külföldi tulajdonú cégek meghatározó szerepet töltenek be a termék- és technológiamegújításban; exportunkban csekély az aránya a magas újdonságtartalmú, K+F igényes termékeknek. Az állami támogatás segítette a termék- és technológiai megújulást. A tanulmány a IX. Ipar és Vállalatgazdasági konferencián elhangzott előadás átdolgozott változata (Kiss, 2008). = Based on logit econometrics we explore the innovation activities of the Hungarian manufacturing firms between 2001-2003. Our results suggest that the large and the foreign owned firms are the most innovative, while the export-oriented firms are less innovative. Government subsidies of innovation help the introduction of new products and processes.

Az exportteljesítmények és a hátterükben álló vállalati jellemzők elemzése (Export performance clusters of the Hungarian enterprises)

A tanulmány célja a Magyarországon működő exportáló vállalatok jellemzőinek feltárása volt a 2009-es vállalati versenyképességi felmérés alapján. Több tanulmány vizsgálta a vállalatok exportteljesítményét vállalati méret és tulajdonosi szerkezet szerinti bontásban, az elemzésben a szerző viszont ettől eltérő szemléletmódot alkalmazott. A vállalatok exportteljesítménye áll (exportértékesítés volumene, aránya, exportárbevétel változása, jövedelmezőség), a vállalati csoportképzés, klaszterelemzés középpontjában. Három jól elkülöníthető klasztert sikerült azonosítani: a jelentős exporthányaddal és folyamatos növekedéssel jellemezhető sikeres exportáló vállalatok csoportját, a stagnálással, s gyakran csökkenő exportértékesítéssel jellemezhető vállalatcsoportot, s végül a harmadik klasztert azok a jelenleg még alacsony export-ár bevétellel és alacsony exportaránnyal jellemezhető vállalatok képezték, melyekre a növekedés és a kiugróan magas jövedelmezőség volt a jellemző. Az elemzés egyediségét az adja, hogy a vállalati versenyképességi felmérés adatbázisa lehetővé tette a különböző exportteljesítmények hátterében álló működési jellemzők vizsgálatát, amelynek eredményeit a cikk bemutatja. Fő következtetésként megállapítható, hogy a sikeres exportáló vállalatok csoportja mindegyik jellemző szerint jobb működési jellemzőkkel rendelkezik a másik két csoporthoz viszonyítva. / === / The purpose of the paper is to reveal the main characteristics of the Hungarian export oriented firms. It is based on the Hungarian Competitiveness Research Survey 2009. 85% of enterprises were small or medium size in the sample. The aim of the analysis was to identify main factors and tendencies of the overall export performance. Several papers discussed the export activities of firms according to their size and ownership structure in Hungary. A different method was used here. The overall export performance (measured by volume, change, and share of export revenues, and firm profitability ratios) was put in the centre of cluster analysis. Three different clusters were identified. Firms in the firstcluster had significant export performance and growth rate. The second cluster was the group of stagnating firms and the third one contained those whose export performance was low but signaled growth with excellent profitability ratios. The uniqueness of the paper derived from the Competitiveness Research Survey because it provided an opportunity to analyse the connection between export performance and other management and operational characteristics of enterprises. The paper may induce futher research in exploring main enterprise level factors of export performance of the Hungarian firms.

Az európai uniós támogatások hatékonysága és hatásossága közötti különbség a ROP 1.2 intézkedésnél (The difference between the efficiency and effectiveness of using the EU-subsidies at Regional Operational Program)

A szerző cikkében megpróbál rávilágítani annak fontosságára, hogy az Európai Unióból érkező fejlesztési támogatások hasznosulása és a támogatási rendszer hatékonysága között jelentős különbség van. Ha nem tudjuk hatékonyan és hatásosan felhasználni az Unióból érkező pénzügyi eszközöket, akkor a cél: a kohézió, a konvergencia az Európai Unió régi tagállamainak fejlettségi szintjéhez, jólétéhez még nehezebben és lassabban érhető el. Az uniós támogatások hatékonysága alapvetően a rendelkezésre álló pénz lekötésének, lehívásának arányából, illetve a lekötött, lehívott és esetleg visszafizetett összeg arányából állapítható meg (kvantitatív megközelítés). A támogatások felhasználásának hatékonyságánál bonyolultabb, jóval összetettebb megközelítést igényel a hatásosság fogalma. A felhasználás hatásosságát a projektszinten a támogatás hatására megtermelt hozzáadott értékkel, programszinten a GDP hozzáadott növekedéssel lehet kifejezni. A cikk alapvetően a ROP 1.2 "Turisztikai fogadóképesség javítása" pályázati kiírás nyertes projektjeinél végzett kutatás eredményein keresztül kívánja szemléltetni a projektszintű vagy mikro hatásosság fontosságára (kvalitatív megközelítés). _________ The author tries to highlight the importance the difference between the efficiency and effectiveness of using the EU-subsidies. If Hungary cannot use the financial means of the EU efficiently and effectively, than the goal: cohesion and convergence to the level of the old, developed countries of the EU will be much harder and slowly. The efficiency of the EU-subsidies can be measured by the ratio of the amount of money obliged and the amount of money spent, and by the amount of money withdrawn by the Commission, which is actually lost (quantitative approach). The effectiveness of EU-subsidies needs a much more complicated and complex approach, than the efficiency. The effectiveness of usage on project level can be measured by the "added value" of the project, on program level by the added GDP growth or employment. The article is analysing basically the results of a survey made among the winner project of the application ROP 1.2 (Regional Operational Program 1.2) Improving the capacity for tourism (project level or micro effectiveness – qualitative approach).

Az exportpiac-orientáció előzményei és annak exportteljesítményre gyakorolt hatása a magyar felsőoktatási intézményekben (Antecedents to the export market orientation of Hungarian higher education institutions, and their export performance consequences)

A felsőoktatás nemzetközi versenyképességének vizsgálata azt mutatja, hogy egyre szélesebb körben alkalmazzák a sikeres egyetemek azokat a megközelítéseket, amelyeket az elmúlt fél évszázadban a menedzsmentirodalom az üzleti szférában meghonosított. A szerzők a felsőoktatási ágazatra terjesztik ki az exportpiac- orientáció elméletét, és azt vizsgálják, hogy milyen előzmények vezetnek annak kialakulásához. Elemzik továbbá, hogy az exportpiac-orientáció milyen hatással van a felsőoktatási intézmények exportteljesítményére. A tanulmány továbbá kitér az exportpiac-orientáció és az exportteljesítmény kapcsolatát befolyásoló környezeti tényezők hatásának vizsgálatára is. A szerzők az említett összefüggéseket két almintán vizsgálják (a nemzetköziesedésben és a tudományos kutatásban vezető egyetemek vs. az előbbi dimenziókban gyengébben teljesítő felsőoktatási intézmények). Az eredmények alapján megállapítják, hogy az exporttapasztalat mindkét egyetemi csoportnál az exportteljesítmény szignifikáns előrejelzője, míg az exportkoordináció csupán a nemzetköziesedésben gyengébben teljesítő egyetemek csoportjánál magyarázza az exportpiac-orientáció változását. Megfigyelhető továbbá, hogy az exportpiac-orientáció exportteljesítményre gyakorolt hatása erősebb a nemzetköziesedésben vezető magyar egyetemeknél, míg a nemzetközi piacokon tapasztalható verseny intenzitása fokozza a nemzetközi irányultság kialakulását ugyanezen csoportnál. ______ The authors extend the theory of export market orientation to the higher education sector, and explore the association between export coordination, export experience, export market orientation, export performance and the competitive environment in the context of Hungarian higher education sector. The aforementioned relations are analyzed on two subsamples (universities with a top performance vs. universities with a lower performance in regard of internationalization and scientific research). Based on the results, the authors conclude that export experience is a significant predictor of export performance in both groups of institutions, while export coordination can only explain changes in export market orientation for the group comprising the universities that lag behind in terms of internationalization. They observe, moreover, that export market orientation becomes stronger as competitive forces in the environment intensify.

Versenyképesség és export – vállalati szintű kvalitatív és kvantitatív kutatási eredmények összevetése

Az exportálást és az exportáló vállalatokat a nemzetközi gazdaságtan és a versenyképesség szakterületei egyaránt kutatási témájuknak tekintik. A nemzetközi üzleti gazdaságtan a vállalati teljesítményekre összpontosít, s elsősorban kvalitatív eszköztárat használ. A versenyképesség inkább a nemzetgazdasági szintű kérdésekre fókuszál és a kapcsolódó kutatásokban a kvantitatív módszerek dominálnak. E cikk egyik újdonsága, hogy e kétféle kutatási módszer eredményeit összeveti ugyanazon vállalati mintára támaszkodva. A szerzők megvizsgálják, hogy az exportorientált hazai KKV-k teljesítménye hogyan értékelhető a vállalati pénzügyi teljesítmények mintázatai alapján, és milyen következtetések adódnak az eredményekből a vállalati és a nemzetgazdasági versenyképességre. Eredményeik szerint az exportintenzív KKV-k a kimagasló teljesítményű magáncégek közé tartoznak, és ebben a kiváló menedzsment, valamint a folyamatos tanulás és az innováció is közrehat. Ugyanakkor jó teljesítményt más módon és a hazai piacokon is el lehetett érni, s a kivitel önmagában nem volt garancia a kiválóságra.