On the peculiar relevance of a fundamental dilemma of minimum-wage regulation in post-socialism – apropos of an international investigation

To the extent minimum-wage regulation is effective in fighting against excessive earnings handicaps of those at the lower end-tail of earnings distribution, it may have the side-effect of worsening their employment prospects. A demand-and-supply interpretation of data on the relative employment rate and earnings position of the least educated in the EU27 suggests that the resulting dilemma might be particularly relevant for minimum-wage policies in post-socialist countries.

A magyar minimálbér-szabályozás és hatása a foglalkoztatásra, különösen 2000-től napjainkig (Minimum-wage regulation in Hungary and its impact on employment, with particular respect to the 2000’s)

Noha az 1990-es évek első felében felbomlott az akadémiai közgazdászok sok évtizeden át örök érvényűnek hitt közmegegyezése a minimálbér szükségképpen negatív foglalkoztatási hatásáról, a túlságosan magas minimálbért minden közgazdász foglalkoztatáscsökkentő hatásúnak jósolja. Tanulmányunkban a magyar minimálbér-szabályozást e hatás szempontjából vizsgáljuk és értékeljük. / === / Although the long-held view of an unambiguously negative employment effect of a binding minimum wage was challenged by empirical findings in the early 1990’s, it is unanimously predicted that if the minimum wage is set too high it will bring about adverse employment effects. Accordingly, our study starts from an evaluation of the magnitude of the Hungarian minimum wage, i.e., of how it relates to minimum wage rates elsewhere, and of how it has developed through time. Next we inspect the main features that characterize the Hungarian system of minimum wage regulation. Theoretical views on the potential employment effect of minimum wage regulation are then surveyed and contrasted to empirical findings. The study concludes by policy recommendations. To sum up the main strand of arguments, we try to demonstrate that even though Hungary’s minimum wage, if assessed by its ratio to average and/or median full-time earnings, does not appear particularly high by international standards, it might rightly be regarded as unreasonably high in light of Hungary’s excessively low relative rate of employment among the least schooled. This diagnose should become particularly evident once one takes into account that, in sharp contrast to established rules elsewhere, a significantly higher wage floor is in effect for those with lower secondary schooling. Abolition of this legally guaranteed premium over the minimum wage as well as more moderation in minimum wage adjustments are thus highly recommended.

Effects of the current financial and economic crisis on the rural landscape as well as the agri-food sector in Europe and Central Asia

This paper reviews the expected effects of the current financial crisis and subsequent recession on the rural landscape, in particular the agri-food sector in Europe and Central Asia (ECA) on the basis of the structure of the rural economy and of different organisations and institutions. Empirical evidence suggests that the crisis has hit the ECA region the hardest. Agriculture contributes about 9% to gross domestic product (GDP) for the ECA region as a whole with 16% of the population being employed in the agricultural sector. As far as the impact of the financial crisis on the agri-food sector is concerned, there are a few interconnected issues: (1) reduction in income elastic food demand and commodity price decline, (2) loss of employment and earnings of rural people working in urban centres, implying also costly labour reallocation, (3) rising rural poverty originating mainly from lack of opportunities in the non-farm sector and a sizable decline of international remittances, (4) tightening of agricultural credit markets, and the (5) collapse of sectoral government support programs and social safety-net measures in many countries. The paper reveals how the crisis hit farming and broader agri-business differently in general and in the ECA sub-regions.

A közalkalmazotti béremelés hatása a tanárok pályaelhagyási döntéseire (The effect of a public-sector pay increase on teachers attrition)

A tanárok pályaelhagyási döntését vizsgálva, a tanulmány a következő két kérdésre keresi a választ. Milyen szerepet játszanak e döntésekben a keresetek, alternatív kereseti lehetőségek? Hogyan hatott a tanárok pályaelhagyására a 2002. évi közalkalmazotti béremelés? Az elemzéshez az OEP-ONYF-FH összekapcsolt nagymintás adatbázis felhasználásával kétféle modellt becsült a szerző: 1. két lehetőséget megkülönböztetve (elhagyja a tanári pályát/nem hagyja el) Cox-féle arányos hazárdfüggvényeket, 2. a pályaelhagyás okai között a más állásba kerülést és az egyéb pályaelhagyási okokat megkülönböztetve versengő kockázati modelleket. Az eredmények azt mutatják, hogy a kereseti lehetőségek hatnak a pályaelhagyási döntésekre. A magasabb jövedelem és magasabb relatív kereset csökkenti annak valószínűségét, hogy egy tanár elhagyja a pályát, és más pályán helyezkedjen el, vagy nem foglalkoztatotti státusba kerüljön. A közalkalmazotti béremelés átmenetileg csökkentette a pályaelhagyás valószínűségét a fiatal tanárok körében, de a hatás egy-két év alatt eltűnt. Az 51 évesnél idősebb tanárokat pedig inkább a pályán tartotta a béremelés, csökkentette annak valószínűségét is, hogy más pályán helyezkedjenek el, vagy hogy nem foglalkoztatotti státusba kerüljenek. ______ The paper investigates teachers decisions to leave the profession. It first examines the role in such decisions of pay compared with earnings in alternative occupations, and then discusses how the public-sector pay increase of 2002 af-fected exit decisions by teachers. Duration models were estimated using large merged administrative data sets. First binary-choice Cox proportional hazard models (leaving teaching profession or not), then competing risk models that distinguish exits to another occupation and exits to a non-working state. Results show that earnings matter. Higher wages reduce the probability of exiting teacher profession to go to another occupation or to non-employment. The public-sector pay increase decreased the probability of inexperienced teachers leaving the teacher profession temporarily, but the effect disappeared after one or two years. For experienced teachers over 51 years old, the wage increase was found to reduce attrition.

Szisztematikus optimizmus a válság idején = Overoptimism during the financial crises

Számos publikáció bizonyította, hogy az elemzők a tőzsdei vállalatokra készült egy részvényre jutó nyereség- (EPS-earnings per share) előrejelzéseikben szisztematikusabban kedvezőbb tervértéket adnak meg, mint a tényérték. A cikkben az EPS-előrejelzéseket vizsgálta meg a szerző a válság első másfél évében, melyek ezen időszakban is optimistának bizonyultak a vizsgált adatbázison. Az elmúlt húsz évben számos magyarázat látott napvilágot a pénzügyi előrejelzésekben tapasztalható „túltervezésre”. A viselkedéstani magyarázatok jelentős része az elemzők túlzott önbizalmát, jövőbe vetett túlzott optimizmusát jelölték meg okként. Jelen cikk – az empirikus kutatáson túl – nagy hangsúlyt fektet a két fogalom részletes bemutatására, mivel a válság éveit is optimista EPS-előrejelzések jellemezték. _____ There are numerous evidences from the 1980s that analysts give systematically more favorable forecasts for the earnings per share of listed companies than the fact, i.e. they are generally optimistic. In the current article the author investigated the EPS forecasting error in the first two and a half years of the crisis (2008-2010), which was also proved to be an era of the optimistic forecasting error. During the last 20 years reasons of so called “overplanning” have been explained in several ways. Many of these cognitive thinking patterns explanations relied on the phenomenon of overconfidence, and overoptimism without giving detailed description of these concepts. Beside the empirical part of the research current article puts more emphasis on the analysis of these theoretical concepts.

A válság mint negatív információ és bizonytalansági tényező. A válság hatása az egy részvényre jutó nyereség-előrejelzésekre (The financial crisis as negative information and a factor of uncertainty. Analysing the EPS forecasting error in Hungary and Austria)

A szerző a 2008-ban kezdődött gazdasági világválság hatását vizsgálja az egy részvényre jutó nyereség előrejelzésének hibájára. Számos publikáció bizonyította, hogy az elemzők a tényértékeknél szisztematikusan kedvezőbb tervértéket adnak meg az egy részvényre jutó előrejelzéseikben. Más vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy részvényre jutó előrejelzési hiba bizonytalan környezetben növekszik, míg arra is számos bizonyítékot lehet találni, hogy a negatív hírek hatását az elemzők alulsúlyozzák. A gazdasági világválság miatt az elemzőknek számtalan negatív hírt kellett figyelembe venniük az előrejelzések készítésekor, továbbá a válság az egész gazdaságban jelentősen növelte a bizonytalanságot. A szerző azt vizsgálja, hogy miként hatott a gazdasági világválság az egy részvényre jutó nyereség- előrejelzés hibájára, megkülönböztetve azt az időszakot, amíg a válság negatív hír volt, attól, amikor már hatásaként jelentősen megnőtt a bizonytalanság. _____ The author investigated the impact of the financial crisis that started in 2008 on the forecasting error for earnings per share. There is plentiful evidence from the 1980s that analysts give systematically more favourable values in their earnings per share (EPS) forecasts than reality, i.e. they are generally optimistic. Other investigations have supported the idea that the EPS forecasting error is greater under uncertain environmental circumstances, while other researchers prove that the analysts under-react to the negative information in their forecasts. The financial crisis brought a myriad of negative information for analysts to consider in such forecasts, while also increasing the level of uncertainty for the entire economy. The article investigates the impact of the financial crisis on the EPS forecasting error, distinguishing the period when the crisis gave merely negative information, from the one when its effect of uncertainty was significantly increased over the entire economy.