A gazdasági teljesítmények vállalkozási mérettől függő jellemzői Magyarországon = Changing ownership and business structures in the Hungarian economy

A mögöttünk hagyott két évtizedben – tetszik, vagy sem – a magyar gazdaság 1992. évi mélypontról történő kilábalásában, majd új növekedési pályára állásában meghatározó szerepe volt a hazai forrásokat kiegészítő külföldi befektetéseknek. Ennek természetesen ára volt: a tevékenységi struktúra (termékszerkezet) módosulása, a tulajdonosi összetétel radikális átalakulása, a külgazdasági kapcsolatok irányultságának változása, a lakosság önfoglalkoztatási célú vállalkozásainak szaporodása, a gazdaságfejlesztés irányának és ütemének cikk-cakkos mozgása, az állami szerepkör fokozatos leépülése. Írásunk célja annak áttekintése, hogy a nemzetközi tőkeáramlás tendenciáinak módosulását követően – a Magyarországra érkező külföldi tőkebefektetések jelentős csökkenéséből fakadóan – a kizárólagos és többségi hazai tulajdonú szereplők (kiemelten a hazai közép- és kisvállalkozások) milyen mértékben lehetnek alkalmasak a kieső teljesítmények pótlására, illetve a gazdasági válság lecsengését követően milyen ütemű növekedést képesek biztosítani a magyar gazdaság számára. A válaszok nagy valószínűséggel az Új Széchenyi Terv szempontjából sem közömbösek. Az írást a szerkesztőség vitairatnak szánja és szívesen ad teret a témával kapcsolatos vélemények kifejtésének. / === / The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered the new market. As a result the economy was stabilized and was put on a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SME), but despite the subsidies this sector was not strengthened enough to take this role.

Gazdasági kórkép alulnézetből I. rész (Syndrome of Hungarian Economy from Bottom-view – I. part)

A rendszerváltás utáni időszak gazdasági teljesítményei a beteljesült remények és a megvalósulatlan várakozások egymást követő hullámzásait takarják. A mögöttünk hagyott két évtized első felét a gazdasági szerkezetváltás, a piaci kapcsolatok módosulása, valamint új – többségében külföldi – befektetői csoportok megjelenése jellemezte, amelyek együttes hozadéka volt a gazdaság stabilizálódása, majd az új növekedési pályára állás. Az ezredfordulót követő évtized első felére azonban a külföldi befektetésekre alapozott gazdaságfejlesztési stratégia erejét vesztette, s a helyettesítésre szánt hazai kkv-szektor – a kiemelt támogatások és a kedvezmények ellenére – nem tudott a növekedés motorjává válni. Szerzőnk – a BCE tudományos kutatója és az APEH korábbi elnöke – a versenyszektor 2000–2008. évi pénzügyi beszámolói alapján a hazai vállalkozások demográfiai, teljesítményi és eredményességi jellemzőit vizsgálja, s két részből álló tanulmányában arra keresi a választ, hogy a várakozásoktól elmaradó működési eredményekben milyen szerepe lehet a gazdaságfejlesztési stratégia hiányának, a vállalkozási teljesítmények elégtelenségének, a tőkehiánynak, illetve a pénzügyi rendszer torzulásainak. Szerkesztőségünk a tanulmányt olyan vitaindítónak tekinti, ami széles érdeklődésre tarthat számot, s szívesen vállalkozunk arra, hogy közreadunk minden jobbító szándékú gondolatot. _______ The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered on the new market. As a result the economy was stabilized and was put to a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SME), but despite the subsidies this sector was not strengthened to take this role. The author – the researcher of BCE, and the ex-president of APEH – analyses the characteristics of the domestic business demography, performance and effectiveness, based on the 2000–2008 annual financial statements of the business sector. The two-part study seeks the reason for the disappointing operation results. What role take in this phenomena the absence of economic strategy, the deficiency of business performance, the lack of capital and the financial distortions of the system. Our editorial intend this study as a debate for the public, and we would publish the ideas which improves this relevant topic.

Gazdasági kórkép alulnézetből 2. rész (Syndrome of Hungarian Economy from Bottom-view - part 2.)

A magyar gazdaság új növekedési pályára állása a kilencvenes évek végére tehető, s ebben meghatározó szerepe volt a pótlólagos erőforrásként szolgáló külföldi működőtőke-befektetéseknek. A nemzetközi tőkeáramlás ezredfordulót követő módosulása (csökkenő volumen, változó irányultság) kedvezőtlenül érintette a hazai gazdaságot, aminek egyik következménye a beruházások csökkenése és a növekedési ütem lassulása, másik következménye viszont – a jövedelemkiáramlást semlegesítő hatás elmaradása miatt – a fizetési mérleg romlása. Ebben a helyzetben halaszthatatlanná vált az államháztartási egyensúlyromlás megállítása, illetve a gazdasági fejlődés új alapokra helyezése. A szerző elemzésében – a hazai versenyszektor eredményességi és vagyoni jellemzőinek értékelésével – azt szeretné jelezni, hogy az egyensúlytalansági állapot megszüntetése nem szorítkozhat az államháztartási rendszerre, vagyis az ország helyzetének stabilizálása, majd új növekedési pályára állás nem képzelhető el a gazdaság átfogó modernizációja nélkül. Vizsgálata a ténylegesen működő (343 ezer) hazai társas vállalkozás 2000–2008. évi pénzügyi beszámolóinak adataira épül. Álláspontja szerint a mintavétel nagysága ellensúlyozza az esetleges torzító hatásokat (lásd: helyenként előforduló kreatív beszámolók), így a vállalkozások mennyiségi gyarapodása, méret szerinti megoszlása, a gazdasági tevékenység jellege, a teljesítmények és eredmények alakulása, a vállalkozói vagyon módosulása megbízhatóan értékelhető, illetve a tapasztalatok alapján a korrekciós intézkedések igénye és azok tartalma is jól körvonalazható. Tanulmányát így ajánljuk a téma iránt érdeklődőknek, a versenyszektor szereplőinek, de leginkább a gazdaságpolitika formálóinak. _________ The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered on the new market. As a result the economy was stabilized and was put to a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SsME), but despite the subsidies this sector was not strengthened to take this role. The author – the researcher of BCE, and the ex-president of APpEH – analyses the characteristics of the domestic business demography, performance and effectiveness, based on the 2000–2008 annual financial statements of the business sector. In the author’s analysis – with assessment of the domestic business sector and financial performance characteristicst - he would like to point out that the imbalance can not be confined to the elimination of state government system, that is, the country’s situation to stabilize, and then post a new growth path is not conceivable without the modernization of the economy overall. In his view, the sample size outweighed the possible distortionary effects (see occurring in places of creative accounts), so the growth of business volume, size distribution, the nature of economic activity, the evolution of performance and results, a reliable assessment of changes in the business of property and the experience on the basis of the need for corrective action, and its contents are also well delineated. Sstudy it is recommended for those interested in the topic, the business sector actors, but most of the economic policy makers.

Kamatlábak és árszint kis, nyitott gazdaságban = Interest rates and price levels in a small open economy

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a különböző kamatlábaknak milyen hatásai vannak az árszintre, illetve a nominális árakra egy nyitott elsősorban kis, nyitott gazdaságban szabad tőkeáramlás mellett. Míg a zárt gazdaságban csupán a nominális és reálkamatláb megkülönböztetése a lényeges, nyitott gazdaságban a kamatlábak vizsgálatakor meg kell fontolnunk a kamatlábparitás kérdését is. Tisztáznunk kell a reálkamatláb összetevőit, amelyben fontos szerepet kap mind az árfolyam-begyűrűzés (pass-through), mind pedig a kockázati prémium mértéke. A kamatlábhatások vizsgálatakor először azt a mechanizmust elemezzük, amely által a kamatláb befolyásolja a tartós jószágok költségét (explicit vagy implicit bérleti díját). Másodszor az exportszektor termelési döntése és a hazai kamatláb viszonyára vonatkozó mechanizmust vizsgáljuk. Belátjuk, hogy az exportáló szektor döntései függetlenek lehetnek a belföldi kamatlábaktól. Harmadszor bizonyos árazási viselkedéseket tanulmányozunk. Bebizonyítjuk, hogy a kamatláb olyan növelése, ami nem változtat a jelenlegi árfolyamon, árszintnövelő az importőr ország számára. Megfogalmazható az a nézet, hogy ha van is a kamatlábaknak keresleti hatása a zárt gazdaságban, a kis, nyitott gazdaságban ez vélhetőleg sokkal gyengébb. _____ The study examines what effects various interest rates have on the price level and nomi-nal prices in an open (primarily small) economy with free flows of capital. A closed economy calls for a distinction only between nominal and real rates of interest, but in an open economy, questions of interest-rate parity have to be considered as well. It is nec-essary to clarify the factors behind the real interest rate important for price-level pass-through and for the scale of risk premium. Analysis of interest-rate effects begins with the mechanism whereby the interest rate influences the cost of fixed assets (explicit or implicit rents). Secondly, the mechanism behind the relation of export-sector production decisions and domestic interest rates is examined. It emerges that decisions of the export sector are independent of domestic interest rates. Thirdly, certain types of pricing behav-iour are studied. It is shown that a rise in the interest rate that does not alter the present exchange rate is a price-raising factor for the importing country. It can be assumed that if the interest rate has a demand effect in a closed economy, this will presumably be much weaker in a small open economy.

Az „iránymutató vízió” szerepe a regionális fejlesztésekben, egy hazai agráripari vállalkozás tapasztalatai (The role of „guiding vision“ on regional developments and experiences of a domestic agro-industrial enterprise)

A szerző tanulmányában külföldi és hazai példák alapján a fenntartható gazdaság kialakítására hoz példákat. Bemutat egy osztrák energiarégiót és egy magyar biodízelgyártó vállalkozást. Mindegyik esetre jellemző, hogy olyan társadalmi-gazdasági környezetet kell teremteni, hogy minden stakeholder a win-win megoldásban legyen érdekelt. _____ Agricultural land ownership and the desirable scale of operation have been the subjects of a plethora of studies. Mainstream research, however, has a tendency not to take the human factor into consideration. The unpredictability of economic policies, uncertainties about EU subsidies, the optimal scale of operation and industry- specific characteristics all constitute a far more exciting and reasonable research topic for the majority. According to literature, social support for the efforts and the existence of a clear “guiding vision” have a crucial role in the success of rural development strategies. Concerning the development of a region or village, it is important to determine whether there exists a leading personality, an example-setting entrepreneur or entrepreneurial group that can act as a fundamental driving force or an initiator in reforming the rural way of life; one that could help preserve positive rural values while nurturing economically successful enterprises. Experience has shown that success can only be built upon partnership and mutual cooperation.

Google’s Antitrust Cases Competition Analysis in New Economy Markets

Today, global economic performance largely depends on digital ecosystems. E-commerce, cloud, social media, sharing economy are the main products of the modern innovative economic systems which are constantly raising new regulatory questions. Meanwhile the United States has an unimpeachable dominance in innovation and new technologies, as well as a large and open domestic market, the EU is only recently discovering the importance of empowering the European digital economy and aims to break down its highly fragmented cross-border online economic environment. As global economy is rapidly becoming digital, Europe’s effort to create and invest in common digital market is understandable. The comprehensive investigations launched by the European Commission into the role of social network, search engine, or sharing economy internet platforms, which are new generation technologies dominated by American firms; or the recent decision of the Court of Justice of the European Union declaring that the Commission’s US Safe Harbor Decision is invalid1 might be considered as part of an anti-American protectionist policy. However, these measures could rather be seen as part of a broader trend to foster European enterprises in technology developments.