Környezeti kockázatok felmérése. Paraméterek bizonytalanságának hatása a kockázatkezelési döntéshozatalra = Assessment of environmental risks – effects of parameter uncertainty to the risk management decisions

A környezeti kockázatok megfelelő felmérése és kezelése napjaink egyik legfontosabb kérdése, nemcsak a szakmai, hanem a széles értelemben vett közvélemény számára. A szerző cikkében azt vizsgálja, hogy a környezeti kockázatok felmérésének milyen megközelítései vannak. Kulcskérdésként pedig arra koncentrál, hogy a kockázatkezelési döntéseket hogyan befolyásolja a becslések bizonytalansága. Először a környezeti kockázat definícióját adja meg, majd azt mutatja be, hogy a környezeti kockázatok kezelésére vonatkozó megközelítések milyen párhuzamban állnak a pénzügyi rendszerrel, mint komplex rendszerre vonatkozó megközelítésekkel. Végül a jelenleg legnagyobb kockázatoknak tartott környezeti kockázatokat ismerteti röviden. A cikk második részében kockázatkezelési alternatívákat mutat be, és azt, hogy a kockázatkezelési lépések kiválasztását befolyásolja a bizonytalanság. Ezt illusztrálandó Brouwer-Blois (2008) modelljét használva a soklépéses szimulációt és alternatív döntési kritériumot – a kritikus (extrém) költség-hatás mutatót – alkalmazza. _____________ Adequate assessment and management of environmental risks is a key question nowadays also for professional experts and also for the overall public. In this article the author examines the different approaches concerning environmental risks. He concentrates as a key question the influence on risk management decisions of uncertainties raised by our estimations. First he analyses the definition of environmental risks, and he shows the similarities and differences between approaches concerning environmental risks and risks threatening financial system, and finally he gives short overview on the most current environmental risks. In the second part of the paper he presents risk management alternatives and analyses the influential power of uncertainty on risk management decisions. In order to illustrate this phenomenon the author applies the model of Brouwer-Blois (2008) with multistep simulation and an alternative decisive criterion, the ranking based on critical (extreme) cost to effect measure.

Az üzleti kapcsolatok menedzsmentjének gondolati modellje. És ez miért lehet fontos a vállalati vezetők számára? (The conceptual model of management of business relations – and why it may be important for the corporate executives?)

A szerzők cikkükben az üzleti marketinget és a gazdaságszociológiai megközelítést ötvözve vizsgálják az üzleti kapcsolatok irányításának néhány problémáját. Gondolati modelljük figyelembe veszi a kapcsolatra vonatkozó külső és belső szabályokat, a kapcsolatban érintettek percepcióit és cselekvéseit. Az üzleti kapcsolat menedzsmentje alatt elsősorban tervező, szervező és ellenőrző tevékenységeket értenek, amelyek attól függően alakulnak, hogy egy kapcsolat létrehozása, fenntartása vagy változtatása-e a cél. Reményeik szerint az általuk javasolt gondolati modell alkalmazása a társadalmi összetevők világosabb felismerésében segítheti az üzleti élet résztvevőit. Dolgozatuk célja az üzleti kapcsolatok menedzsmentjét megkönnyítő gondolati modell felállítása. A modell operacionalizálása és empirikus tesztelése meghaladja jelen írásuk kereteit és egy esetleges jövőbeni kutatás témája lehet. ____________ The purpose of this article is to create and demonstrate such a conceptual model, which might assist in the more efficient management of business relationships. The peculiarity of the way of thinking proposed by the authors is that it takes into account the complexity of business relationships and its social embeddedness. Thus they make an attempt to systematize the key components of business relationships, their processes, economic and social characteristics. The authors would like to approach this from the point of view of the management of the business relationship, trusting that the deeper understanding of the complexity of business relationships and the consistent consideration of this complexity may contribute to the more successful management of relationships.

A New Method For Combining Detrending Techniques with Application to Business Cycle Synchronization of the New EU Members

Decomposing output into trend and cyclical components is an uncertain exercise and depends on the method applied. It is an especially dubious task for countries undergoing large structural changes, such as transition countries. Despite their deficiencies, however, univariate detrending methods are frequently adopted for both policy oriented and academic research. This paper proposes a new procedure for combining univariate detrending techniques which is based on revisions of the estimated output gaps adjusted by the variance of and the correlation among output gaps. The procedure is applied to the study of the similarity of business cycles between the euro area and new EU Member States.

A bizonyosságfüggvények elméletének alkalmazása a pénzügyi kimutatások ellenőrzésében (The application of the theory of belief functions in the audit of financial statements)

A könyvvizsgálati kockázat a téves auditjelentés kiadásának kockázata olyan esetekben, amikor a beszámoló lényeges hibás állítást tartalmaz. Ez a kockázat indirekt módon a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások működésében is megjelenik azokban az esetekben, amikor a lényeges hibás állítást a finanszírozott vállalkozás auditált beszámolója tartalmazza, amelynek az alapján finanszírozási döntést hoznak, vagy a finanszírozás folytatásáról a beszámolóban szereplő, hibás információkból számított hitelkovenánsok alapján döntenek. A könyvvizsgálat kockázatában a vizsgált gazdálkodó üzleti kockázatai tükröződnek vissza, ezért a kockázat felmérése és az ellenőrzés ennek alapján való megtervezése, majd végrehajtása kulcsfontosságú. Jelen tanulmány – kapcsolódva a Hitelintézeti Szemle 2011. évi 4. számához – szintén a kockázat és bizonytalanság témakörét tárgyalja, pontosabban ennek egy gyakorlati vetületét: a bizonyosságfüggvények (belief functions) alkalmazását a könyvvizsgálatban; mindezt a teljesség és a tankönyvszerű rendszerfelépítés igénye nélkül. A módszer ugyanis hazánkban szinte ismeretlen, nemzetközi viszonylatban viszont empirikus kutatásban is rámutattak már az alkalmazás lehetséges előnyeire a hagyományos valószínűségelméleten alapuló számszerű kockázatbecslésekkel szemben. Eszerint a bizonyosságfüggvények jobban reprezentálják a könyvvizsgálóknak a kockázatról alkotott képét, mint a valószínűségek, mert – szemben a hagyományos modellel – nem két, hanem három állapotot kezelnek: a pozitív bizonyíték létezését, a negatív bizonyíték létezését és a bizonyíték hiányának esetét. _______ Audit risk is the risk that the auditor expresses an inappropriate audit opinion when the fi nancial statements are materially misstated. This kind of risk indirectly appears in the fi nancial statements of fi nancial institutions, when the material misstatement is in the fi nanced entity’s statements that serve as a basis for lending decisions or when the decision is made based upon credit covenants calculated from misstated information. The risks of the audit process refl ect the business risks of the auditee, so the assessment of risks, and further the planning and performance of the audit based on it is of key importance. The current study – connecting to No 4 2011 of Hitelintézeti Szemle – also discusses the topic of risk and uncertainty, or to be more precise a practical implementation of the aforementioned: the application of belief functions in the fi eld of external audit. All this without the aim of achieving completeness or textbook-like scrutiny in building up the theory. While the formalism is virtually unknown in Hungary, on the international scene empirical studies pointed out the possible advantages of the application of the method in contrast to risk assessments based on the traditional theory of probability. Accordingly, belief functions provide a better representation of auditors’ perception of risk, as in contrast to the traditional model, belief functions deal with three rather than two states: the existence of supportive evidence, that of negative evidence and the lack of evidence.

A piaci normák sérülése, üzleti döntések és a vállalati hatékonyság (Violation of market norms, business decisions and firms’ efficiency)

Az üzleti vállalkozások környezetére vonatkozó előfeltevések és ezek érvényesülése keretet szab az üzleti döntésekhez és hat a teljesítményre. A cikkben (a feltételezett, illetve elvárt) piaci normák sérülésének hatékonysági következményeit vizsgálja a szerző. Kiindulásként értelmezi a vállalati hatékonyság fogalmát és külső befolyásoló tényezőit. Ezt követően rendszerezi a nem normasértő üzleti döntéshozók lehetséges válaszait a piaci szereplők (versenytársak, üzleti partnerek) normasértéseire, kitérve arra is, hogy ez milyen hatást gyakorol a hatékonyságra. _______ The decisions and the performance of business corporations are not independent of their environment. The assumed norms provide a framework for the business decisions and the existing norms affect the firms’ performance. The article focuses on the efficiency consequences of the violation of the market norms. It presents the concept of corporate efficiency and its influencing factors. Then the decision makers’ possible answers to the violation of norms are investigated and the efficiency consequences are analyzed.

The network structure of Hungarian business clusters

This article investigates the attitudes to inter-firm co-operation in Hungary by analysing a special group of business networks: the business clusters. Following an overview of cluster policy, a wide range of selfproclaimed business clusters are identified. A small elite of these business networks evolves into successful, sustainable innovative business clusters. However, in the majority of cases, these consortia of interfirm co-operation are not based on a mutually satisfactory model, and as a consequence, many clusters do not survive in the longer term. The paper uses the concepts and models of social network theory in order to explain, why and under what circumstances inter-firm co-operation in clusters enhances the competitiveness of the network as a whole, or alternatively, under what circumstances the cluster remains dependent on Government subsidies. The empirical basis of the study is a thorough internet research about the Hungarian cluster movement; a questionnaire based expert survey among managers of clusters and member companies and a set of in-depth interviews among managers of self-proclaimed clusters. The last chapter analyises the applicability of social network theory in the analysis of business networks and a model involving the value chain is recommended.

Formalization of the informal venture capital market - Business angel networks and syndicates

Business angels are natural persons who provide equity financing for young enterprises and gain ownership in them. They are usually anonym investors and they operate in the background of the companies. Their important feature is that over the funding of the enterprises based on their business experiences they can contribute to the success of the companies with their special expertise and with strategic support. As a result of the asymmetric information between the angels and the companies their matching is difficult (Becsky-Nagy – Fazekas 2015), and the fact, that angel investors prefer anonymity makes it harder for entrepreneurs to obtain informal venture capital. The primary aim of the different type of business angel organizations and networks is to alleviate this matching process with intermediation between the two parties. The role of these organizations is increasing in the informal venture capital market compared to the individually operating angels. The recognition of their economic importance led many governments to support them. There were also public initiations that aimed the establishment of these intermediary organizations that led to the institutionalization of business angels. This study via the characterization of business angels focuses on the progress of these informational intermediaries and their ways of development with regards to the international trends and the current situation of Hungarian business angels and angel networks.