8 resultados para Diffusion of innovations
em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest
Resumo:
Megközelítésemben az "innovációs lánc" olyan társadalmi kapcsolathálót jelent, ahol a kapcsolat tartalma egy gazdasági újítás átadása. Dolgozatom fõ kérdése az, hogy egy településen kialakult társadalmi hálózat szerkezete hogyan befolyásolja az innovációk átvételének útját és terjedési sebességét. __________ A chain of innovation is a social network, defined by offering or adopting an economic innovation. The main hypothesis is that the diffusion of rural innovations and the changes of life-style of the peasants (generally: the growth of market economy) do not necessarily restructure or destroy local networks, but in some cases they will be reinforceed.
Resumo:
A tanulmány célja az innováció-terjedés marketingvonzatú irodalmának bemutatása, valamint betekintés az exploratív tartalomelemzés módszerével az informális, kollektív intelligenciát generáló on-line felületek, nevesül a blogok és fórumok kutathatóságába. Az okostelefonok innováció-elfogadásának példáján keresztül a szerzők megpróbálják felderíteni az információterjedés elméletének megvalósulását az elemzett felületeken. Bemutatnak három, a mintára jellemző információterjedési és felvett szerep mintát, melyek alapul szolgálhatnak a további célirányú kutatások számára. / === / Adaptive smart phones that give space for user-added functions create active online discussions. Committed users are ready to share information, advise others, while less expert users seek this information. In their paper the authors show that related user-generated content i.e. blogs and bulletin boards provide a rich data source for analysis, which gives them the opportunity to further elaborate on the diffusion of information in the case of smart phone usage among online Hungarian users. Online collective intelligence may well contribute to the diffusion of innovations through diffusing information. Following a thorough review on the literature on the diffusion of innovations, in their exploratory content analysis, they found two categories of users on the analyzed boards: a first group we dubbed "experts" (corresponding to innovators in Bass's typology) that made a special effort trying to solve particular problems thus contributing to collective intelligence, thus reducing (among others) the perceived complexity of these phones and adding to their trialability, both factors influencing users' innovation acceptance, and a second group, "simple users" (or imitators in Bass's typology), uninterested in product innovation, still asking questions and searching for solutions concerning extant technology. Manufacturers do not seem yet to regard these boards as a source of valuable data, even though these clearly serve as an important pool of information and a growing factor of decision for their potential customers.
Resumo:
A dolgozatban az ellátási láncokban meglévő diadikus kapcsolatok minőségét állítjuk a vizsgálatok középpontjába. Az irodalomban számtalan megközelítés ismert az ellátási lánc kapcsolatok fejlődésének leírására. Ezen fejlődési elméletek inkább elméleti szinten írják le a diadikus kapcsolatok változását, annak empirikus tesztelhetőségét nem vizsgálják. Dolgozatunkban kísérletet teszünk az ellátási lánc kapcsolatok fejlődésének empirikus vizsgálatára. Arra próbálunk választ találni, hogy az életciklus hipotézis az üzleti kapcsolatok időbeli fejlődésére alkalmazható-e. = Our paper combines two approaches using data of an internet based questionnaire and applying quantitative analysis it tests the hypothesis business relationship development in time can be described with the concept of life cycle. The concept of life cycle is widely used in business research. Among others the diffusion of innovation is described using this concept, or the concept of product life cycle just to name a few. All of these researches analyze the life cycle along a specific variable (for example the volume of sales or revenue in case of the product life cycle) which (except the last stage of the cycle, the decline) has a cumulative character resulting in the widely known specific shape of a life cycle. Consequently testing a life cycle hypothesis inevitably means the acceptance of some type cumulativity in the development.
Resumo:
Az innovációterjedés vizsgálatának számos módszere ismert a szakirodalomban, a leggyakoribb a szociológiai alapú közelítés, melynek marketingvonatkozásait alapvetően Rogers (1962) dolgozta fel. Rogers elmélete kettős – egyrészt elméleti szegmentációt nyújt az innováció elfogadásához, másrészt bemutatja a sikeres innovációelfogadás tényezőit. Az elmélet további alkalmazása során egy viszonylag egységes, de – mint ahogy a szerzők 2005-ben végzett kutatásából kiderült – nem feltétlen valós kép alakult ki az egyes fogyasztói csoportokról. A legtöbb innovációs kutatás kvantitatív jellegű, amily eleve feltételezi, hogy pontosan ismerjük a probléma szerkezetét. Radikálisan új megoldások esetében azonban nem feltétlenül rendelkezünk ilyen ismeretekkel, s szükséges lehet egy feltáró kutatás elvégzése. A szerzők vizsgálatukban alapvetően kvalitatív kutatási technikákat alkalmaztak: a résztvevők megfigyelését, a strukturálatlan interjút, mélyinterjút egyaránt használták, és a felhasználók, illetve az érdekelt vállalatok széles körét vonták be a kutatásba. _____________ In their paper the authors study the user acceptance of a new innovation, wifi applications in a technologically less developed market with qualitative research techniques. They used Rogers’ framework of aspects of the diffusion of innovation, to explore whether those factors are traceable and have influence in the spreading of hotspot. Their objective was to explore the factors of diffusion of innovation in a less developed market, what the major possible success factors of introducing wifi solutions for operating hotspots. They found that current users show two separate groups: one group is the technology freak, trend follower innovators. The other group is also technologically well-educated more conservative – security sensitive professional users, innovators in the sense of using the new technology at the earliest stage, but hold negative attitudes towards the new application in question. This raises the question whether companies are to approach these innovators with differentiated strategy.
Resumo:
In a world that may be described by information revolution, it is becoming more and more important to discover the diffusion of information and news in a new technological environment. We are not dependent but, more in control of receiving and forwarding information in this technology driven environment. What we can find is that in today’s interpersonal communications, even corporate communications, gossip-like information gain a more important role. Starting from the psychological notion of gossip we asked the question how gossip occurs, evolves and disperses on the internet, what the main criteria of its diffusion and how these maybe taken into service of a company. The power of gossip derives from its biological basis that is communication advantage. The “newsmonger” maybe described with good memory, being up-to-date even in non-gossip like situations. The spread of info is faster and more precise among people with similar professions or of common interest. The content of the gossip adopts to the intellectual level of its audience. We conducted multiple research methods in order to discover about the nature of gossip of corporate interest: content analyses of blogs (N=10) and forums (N=10); online in-depth interviews (N=10); and individual consumer narratives (N=100). Our research shows that companies may lead and use gossip in an online context for their own communication intentions, however, corporate presence in terms of online gossips has to fulfill requirements in order to remain acceptable: that are specific language and place, openness, being direct about expressing intention and origin. In our paper we are going to present our major results and theoretical model
Resumo:
Az utóbbi évtizedben a környezettudatos gazdálkodás szerepének felértékelődése új tevékenységi területet nyitott meg a bankok előtt, amit nemzetközi szóhasználattal élve green banking-nek neveznek. A fenntartható fejlődést támogató projektek banki finanszírozása számos lehetőséget nyit a pénzügyi intézmények számára – hírnév, új ügyfélbázis, kockázatcsökkentés, jövedelmezőség növelése –, amennyiben a bankok a fenntarthatóság elveit megfelelően integrálják működési stratégiájukba. A cikksorozat második részében a szerzők a bankok fenntartható működését támogató külső és belső motiváló tényezőit veszik vizsgálat alá, amelyet már nemzetközi elvek és megállapodások is szabályoznak és támogatnak. Kiemelt fontosságot tulajdonítanak a környezettudatos gazdálkodás banki stratégiába történő integrálásának, melynek alapjait teremthetik meg a cikkben vizsgált nemzetközi irányelvek. ________ In the last decade, a lot of publications came to light, dealing with the social and environmental responsibility of financial institutions. Banks are expected to improve their competitive advantage by demonstrating economic development, while promoting environment care and social responsibility. This sustainable finance means to manage environmental and social risks in corporate lending and project financing. Green financial institutions have developed a wide range of innovations that can support sustainable development. This article highlights a few external and internal factor that support this aim, and which are regulated by international principles. However the authors’ survey shows that in the relevant literature there are a lot of ways to define sustainability and its achievement. They suggest that all of them can be interpreted associated with green banking operation. The goal of this paper is to identify the role of financial institutions in achieving sustainable development, and stress its strategic importance. The authors also attempt to show, why and how can this sector become the promoter of sustainability.
Resumo:
Az írás a globális értékláncok élén álló autóipari cégek világgazdasági válságra adott reakcióit foglalja össze. Megállapítja, hogy a válságnak messze nincs vége: az iparág globális átrendeződése folytatódik. A globális értékláncokba sikeresen betagozódott közép-európai autóipari klaszter ezeknek a folyamatoknak mindmáig nyertese volt. Számolni kell azonban azzal, hogy továbbra is sok a technológiai és a piaci bizonytalanság: az új szereplők belépése, új üzleti modellek elterjedése hosszabb távon felboríthatja a jelenlegi status quo-t, és veszélyeztetheti a hagyományos autóipari befektetőiket munkabér-alapú versenyképességgel megtartani próbáló közép- és kelet-európai országok pozícióit. Az autóipari működő tőkét fogadó közép-kelet-európai országok számára hosszabb távon veszélyt jelenthet az autóipari üzleti modellek átalakulása, a gyártás teljes kiszervezése komplex gyártási szolgáltatást vállaló cégekhez, mivel ez esetben az értéklánc vezető vállalatai bezárhatják a régióban működő gyártóbázisaikat. Az értékláncok élén álló globális cégek „menekülés a minőségbe” stratégiája helyi szinten is követhető, követendő, a működő tőkét fogadó országok versenyképessége kizárólag a helyi leányvállalatok állandó „feljebb lépésével” tartható fenn. ______ This paper summarizes lead firms’ reactions to crisis in global automotive value chains. The paper advances five theses. Author argues that crisis is not over yet, the global restructuring of the industry continues. Actors in the CEE automotive cluster have successfully become integrated into global value chains and have thereby been the winners of past restructuring processes. Nevertheless, technological and market uncertainties prevail: entry of new economic actors and the diffusion of new business models may, in the long run, disrupt the current status quo and jeopardise the world economic position of CEE countries that have been relying solely on their labour cost advantages to sustain direct investment inflows in their automotive industries. In the long run the automotive industries of Central and Eastern European (CEE) economies may become threatened by the transformation of the prevailing automotive business model, the outsourcing of manufacturing and related support activities to complex manufacturing services providers, which could lead to the closure of lead firms’ manufacturing facilities in CEE. Lead firms’ increased focus on high quality high value adding activities strategy can and should be followed by local subsidiaries through a continuous strive for upgrading.
What Determines the Innovativeness of Polish Family Firms? Empirical Results and Theoretical Puzzles
Resumo:
This article will review and synthesize the existing research on the innovativeness of Polish family firms in order to separate universal factors that influence the degree of innovativeness of firms from the factors which distinctively influence the innovativeness of family firms. To better assess the innovation propensity of family firms the author will work out the typology by combining the variety of innovations with particular features of family firms and the industrial context. A more nuanced approach will help to understand why the academic literature is inconclusive with regards to the question of whether family firms are anti-innovative (as some authors claim), pro-innovative or ambivalent with regard to innovations. In particular it will be argued that when assessing family firms’ innovativeness special attention needs to be paid to the impact of the management of intergenerational change on the propensity to innovate, as this process relates to the capacity for investments into innovativeness and the time horizon of the owner’s decisions.