Determinants of pharmaceutical innovation diffusion: social contagion and prescribing characteristics

This article studies the determinants of pharmaceutical innovation diffusion among specialists. To this end, it investigates the influences of six categories of factors—social embeddedness, socio-demography, scientific orientation, prescribing patterns, practice characteristics, and patient panel composition—on the use of new drugs for the treatment of type 2 diabetes mellitus in Hungary. Here, in line with international trends, 11 brands were introduced between April 2008 and April 2010, outperforming all other therapeutic classes. The Cox proportional hazards model identifies three determinants—social contagion (in the social embeddedness category) and prescribing portfolio and insulin prescribing ratio (in the prescribing pattern category). First, social contagion has a positive effect among geographically close colleagues—the higher the adoption ratio, the higher the likelihood of early adoption—but no influence among former classmates and scientific collaborators. Second, the wider the prescribing portfolio, the earlier the new drug uptake. Third, the lower the insulin prescribing ratio, the earlier the new drug uptake—physicians’ therapeutic convictions and patients’ socioeconomic statuses act as underlying influencers. However, this finding does not extend to opinion-leading physicians such as scientific leaders and hospital department and outpatient center managers. This article concludes by arguing that healthcare policy strategists and pharmaceutical companies may rely exclusively on practice location and prescription data to perfect interventions and optimize budgets.

Vállalati versenyképesség és innováció = Firm competitiveness and innovation

A tanulmány bemutatja a „Versenyben a világgal 2009” kutatás alapján a hazai vállatok legfontosabb innovációs jellemzőit, az innovációs tevékenységre ható tényezőket és a vállalati versenyképesség és innováció közötti kapcsolatot. Eredményeink szerint kevés cég vesz részt innovációs együttműködésekben, s elsősorban a nagyobbak. Az állam szerepében (szabályozás, törvények, adóztatás) látják a vállalatok az innováció legnagyobb gátját. A külföldi tulajdonú cégek nagyobb arányban vezetnek be új termékeket, szolgáltatásokat, mint hazai versenytársaik. Az állami innovációs támogatások segítették a kooperációban folyó kutatások létrejöttét, s hozzájárultak az új termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez. Kutatásaink szerint az innovatív cégek versenyképesebbek. _____ This paper analyses the determinants of innovation activities and the impact of innovation on competitiveness, based on Hungarian firm level data. We find that low proportion of the companies take part in R&D collaborations, mainly the large ones. The legislation, regulations and taxation policy of the Hungarian government hampers firms’ innovation activities above all others. Foreign owned subsidiaries have a higher innovation performance than the Hungarian counterparts’. Innovation subsidies stimulate companies to participate in R&D collaboration and contribute to the firms’ higher innovation performance. According to our research innovative firms are more competitive.

Az innováció hatása a vállalati teljesítményre és versenyképességre (The impact of innovation activities on firm's performance and competitiveness)

A tanulmány az innovációnak a vállalati teljesítményre és a versenyképességre gyakorolt hatását vizsgálja, valamint a magyarországi innováció gazdasági környezetének néhány elemét próbálja feltérképezni a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának 2009-es felmérése alapján. A termékinnováció fontos szerepet játszik a versenyképes vállalatok sikerében, azonban - elsősorban adatbázisunk keresztmetszeti jellege miatt - az eljárásinnovációról ezt nem tudjuk megállapítani. Ugyancsak nem találtunk szignifikáns kapcsolatot az innováció és a termelékenység között. Az innovatív vállalatok nagyobb valószínűséggel vesznek részt a külkereskedelemben, nagyobb arányban vannak külföldi tulajdonban, s az innovációs folyamat során leginkább saját tudásbázisukra támaszkodnak. Az innováció egyik fő hátráltató tényezőjének tartják az állam szerepét, gyakran néznek szembe finanszírozási problémákkal és a piaci szereplők új termékek iránti igénytelenségével. _____ The paper deals with the impact of innovation on performance and competitiveness based on firm-level data. The research is based on a survey conducted by the Competitiveness Research Centre at Budapest Corvinus University. According to the econometric analysis, the firms that are more innovative are export oriented and foreign owned. Product innovation has an eminent role in competitiveness, but no significant relationship was found between innovation and productivity. As for sources of innovation, internal ones are more important than universities, customers or open sources. Firms themselves perceive legislation and taxation as highly important factors that hamper their innovation activity.

A horizontális és vertikális ágazaton belüli agrárkereskedelem meghatározó tényezői az EU új tagországaiban (Determinants of horizontal and vertical intra-industry agri-food trade in the new EU member-states)

Az ágazaton belüli kereskedelem egyre komolyabb szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben, mind ez idáig azonban kevés mezőgazdasági témájú elemzés készült e témában. A cikk célja a horizontális és vertikális ágazaton belüli agrárkereskedelem meghatározó tényezőinek azonosítása az új tagországok és az EU–27 közötti kereskedelemben 1999–2010 között. Ehhez a szerző statikus és dinamikus panelmódszereket alkalmaz különböző specifikációkkal. Eredményei szerint a tényezőellátottság a horizontális ágazaton belüli kereskedelemmel negatív, míg a vertikálissal pozitív kapcsolatban áll. Az országok mérete az ágazaton belüli kereskedelem mindkét oldalával pozitívan, míg a távolság negatívan korrelál. Az eredmények azt is kimutatják, hogy az ágazaton belüli kereskedelem mértéke nagyobb, ha egy új tagország a kelet-közép-európai régióba exportál, és az is világossá vált, hogy az EU-csatlakozás pozitívan hatott az ágazaton belüli kereskedelemre, jelezve a gazdasági integráció kereskedelemösztönző szerepét. _____ Intra-industry trade (IIT) has a growing role in international trade, although the number of papers on its agricultural aspects is limited. This article identifies the determinants of horizontal and vertical intra-industry agri-food trade between new member-states (NMS) and the EU27 in 1999-2010, by applying to panel data static and dynamic models with different specifications. The results show that factor endowments are negatively related to agri-food horizontal intra-industry trade (HIIT), but positively to vertical intra-industry trade (VIIT). Economic size is positively and significantly related to both, while distance and IIT are found to be negatively related. This also suggests that HIIT and VIIT are greater if an NMS exports agri-food products to another NMS, while EU accession has had positive and significant impacts on both HIIT and VIIT, which suggests that economic integration fosters IIT.

Fifty shades of innovation – from open toward user, and open collaborative forms of innovation – an overview

Starting from the Schumpeterian producer-driven understanding of innovation, followed by user-generated solutions and understanding of collaborative forms of co-creation, scholars investigated the drivers and the nature of interactions underpinning success in various ways. Innovation literature has gone a long way, where open innovation has attracted researchers to investigate problems like compatibilities of external resources, networks of innovation, or open source collaboration. Openness itself has gained various shades in the different strands of literature. In this paper the author provides with an overview and a draft evaluation of the different models of open innovation, illustrated with some empirical findings from various fields drawn from the literature. She points to the relevance of transaction costs affecting viable forms of (open) innovation strategies of firms, and the importance to define the locus of innovation for further analyses of different firm and interaction level formations.

Country-specific determinants of horizontal and vertical intra-industry agri-food trade: the case of Bulgaria and Romania

The article analyses patterns and country-specific determinants of agri-food trade of Bulgaria and Romania with the European Union. As literature focusing on agricultural aspects of the topic is limited, the paper seeks to contribute to the literature by providing up to date results and suggestions as well as by identifying the determinants of horizontal and vertical intra-industry trade of the Bulgaria and Romania after EU accession. Results suggest that intra-industry agri-food trade is mainly of vertical nature, referring to trade of different quality products. Results verify that determinants of horizontal and vertical IIT are similar and suggest that economic size and FDI are positively, while factor endowments and distance are negatively related to both sides of IIT. Results are mainly in line with the majority of empirical literature in the field.