Bizonytalanság, stratégia és teljesítmény – Kvalitatív kutatás innovatív kis- és középvállalatok vezetői körében (Uncertainty, strategy and performance – Qualitative research in innovative SMEs)

A szerző kvalitatív kutatási módszerekkel vizsgálja a kis- és középvállalatok (kkv-k) innovatív tevékenységeinek korlátait és lehetőségeit. A vizsgálat tárgyai (legalább) Magyarország szintjén új terméket vagy szolgáltatást nyújtó kkv-k, melyek határozott növekedési szándékkal rendelkeznek. Az eredmények egységes vizsgálati keretben, 41 vezető véleménye alapján születtek meg, három területre fókuszálva: (1) a környezeti bizonytalanság megítélése, (2) a szervezet követett stratégiája, kettős képessége, kiaknázó és felderítő tevékenysége, és (3) a versenyképes teljesítménycélok, konfigurációk. A cikk a kutatás lépéseit részletesen bemutatja, fontos eredményének tekinthető, hogy rámutat arra, hogy a kutatási és fejlesztési, valamint az innovatív tevékenységek legfontosabb gátja leginkább a vezetési és szervezési képességek és a stratégiai gondolkodás hiányára vezethető vissza a kis- és középvállalkozásokban. ______ The author conducted a qualitative research on the innovation potential of small and medium size enterprises (SMEs). SMEs with new products and services and with growth orientation are in the focus of the research. The standardized research design is based on 41 owner managers’ responses. It is focusing on 3 main areas: (1) environmental uncertainty, (2) the strategy followed by the organization, its ambidextrous capability, exploitative and explorative behavior, and (3) competitive performance and configurations. The paper describes a qualitative research design in detail. The main finding of the research is that the lack of managerial skills and strategic thinking inhibit SMEs to conduct innovation as well as to engage in research and development activities.

Úton a megoldásalapú gondolkodás felé – szolgálatosodási jellemzők magyarországi termelővállalatoknál (Towards solution-based thinking: characteristics of servitization at Hungarian manufacturing companies)

A cikk fő célja a magyarországi termelővállalatok szolgálatosodási folyamatának jellemzése a versenyképesség- kutatás adatainak felhasználásával. Relevanciáját az adja, hogy a nemzetközi szakirodalom a jelenséget inkább a fejlett országokban vizsgálja. A szerzők kutatásukban körüljárták, hogy a szolgálatosodás nemzetközi szakirodalom által elfogadott jellemzői mennyiben tekinthetők érvényesnek a magyarországi viszonyok közepette. A szolgálatosodást három szinten vizsgálták: stratégia, működés és pénzügyi eredményesség. Vizsgálatuk eredményei azt mutatják, hogy a nemzetközi szakirodalommal összhangban a szolgáltatások stratégiai szerepe még alacsony a magyarországi termelővállalatoknál a termelési stratégia többi versenycéljához képest. Ugyanakkor mintájukban már megtalálhatók azok a vállalatok, amelyek mind stratégiai, mind működési szinten jelentősebb hangsúlyt fektetnek a szolgáltatások nyújtására. Fontos eredmény ugyanakkor, hogy a szolgálatosodástól elvárt pénzügyi előnyök még ezeknél a vállalatoknál sem realizálódnak. _______ The main purpose of the authors is to describe the servitization process of Hungarian manufacturing companies based on data of the Competitiveness research. The relevance of this article is given by the fact that international literature analyzes this phenomenon mainly in developed countries. In the present paper they analyze to what extent characteristics of the servitization process, generally accepted in the literature, are also applicable in a developing macroenvironment, i.e. Hungary. They approach servitization from three different perspectives: strategy, operations and financial payoffs. Results of their analysis show that, in concordance with the literature, the strategic role of services at the Hungarian manufacturing companies is still lower than other manufacturing competitive priorities. However, their sample contains a number manufacturing companies that place a greater emphasis on offering services both on strategic and operational level. An important conclusion of their study is that in case of these companies financial benefits attributable to higher levels of servitization do not yet seem to materialize.

The Impact of Chinese Culture on European Landscape Design

The English garden design style and the landscape garden movement became the most emblematic cultural achievement of England in the 18th-19th century. The natural garden style proved to be the symbol of the liberal philosophy and the enlightened way of thinking. But the English landscape garden, which can be seen as an idealized view of nature, is inspired by the classical landscape paintings and is also influenced by the classic Chinese gardens, which had recently been described by European travellers. The interest for Chinese culture, architecture and garden design spread around the British island and inspired the talented garden designers. The gardens of Chambers created a new section in the picturesque landscape gardens, the so called anglo-chinoiseric gardens where eastern, mainly Chinese architectural motives and garden elements have been used in most cases without integrating the Chinese nature philosophy. This first, more or less formal effects of Chinese garden design on European landscape architecture were overwritten by garden designers and horticulturalist during the gardenesque period of the early 19th century when great variety in plant design was taken into the focus of landscape architecture.