A lean kultúra értelmezése és mérése egy egészségügyi szolgáltatónál (The interpretation and measurement of the lean culture – in case of a healthcare service provider)

A lean menedzsment egészségügyi szolgáltatásokra való alkalmazásával elérhető eredmények egyre inkább nyilvánvalóvá válnak. Ennek köszönhetően a szektorban dinamikus növekedés tapasztalható ezen a téren. A kutatások azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a lean menedzsment alkalmazásával elért eredmények csak akkor lesznek fenntarthatóak, ha az eszközök alkalmazását a kultúra átalakulása is követi. A kultúra változásának követéséhez annak folyamatos értékelésére van szükség. A szervezeti kultúra lean-specifikus méréséhez azonban – a szerzők tudomása szerint – még nincs kidolgozott eszköz. Ezért cikkükben a kapcsolódó szakirodalom áttekintése után kidolgoztak egy lean kultúra kérdőívet, majd bemutatják a kérdőív tesztelését és annak eredményeit. Összegzésként elmondható, hogy az itt bemutatott kérdőív az első tesztelés alapján további fejlesztésre szorul. / === / The results that can be obtained by applying lean management in healthcare services become more and more clear. This generates a dynamic increase of lean applications in healthcare. However, researches are warning that the res ults obtained by lean applications can only be sustained, if next to the use of the lean tools cultural change will also take place. In order to track changes in culture its constant evaluation is necessary. According to the authors’ knowledge today does not exist any lean-specific culture evaluation tool. In this paper they elaborate a lean culture questionnaire based on the review of relevant literature. Than they describe its test and the results of the test. The authors conclude that the questionnaire as introduced here needs further improvement.

A mozgókép reneszánsza: nagytotál a videográfia módszertanáról = The renaissance of the motion pictures: wide shot of the videography

A posztmodern fogyasztó hiperreális környezetébe csöppenő pozitivista kutató gyakran megtántorodik attól a forgószélszerű pörgéstől és vizuális dinamikától, amelyet a posztmodern világ ont rá. A szupersztrádán teknős módjára kullogó kutató ezért inkább visszahúzódik páncélja mögé, és előhúz valamit a szokásos módszerek közül, függetlenül attól, hogy azok relevánsak-e a probléma vizsgálatára vagy sem. A mozgóképek újjászületése a megváltozott fogyasztói látásmódhoz kapcsolható. Dziga Vertov mechanisztikus szemével egyre inkább a fogyasztók kacsintgatnak, és a curlingben látható módon csúsztatják tovább a magáról megfeledkező és kőnek látszó teknőst. A videográfia a videó és az etnográfia szavak összekapcsolásából keletkezett, vagyis etnográfiai kutatás a mozgókép segítségével. Egyre több nyugati cég arra kéri fel a kutatókat, hogy a fogyasztói magatartásról csupán videó prezentációt készítsenek, mindenféle szöveges magyarázat nélkül. A cikk nagytotálból mutatja be a Belk és Kozinets (2005, 2006) által életre keltett módszertan sajátosságait. / === / The positivist researcher in the middle of the hyperreal context seems to lurch due to the tornado-like whirl and a visual dynamism caused by the postmodern world. This researcher is just like a paddling tortoise on the superhighway draws back in the tortoiseshell and shows one of the classic research methods, no matter the type of the research problem. The rebirth of the motion pictures is linked to the altered consumer perspective. Dziga Vertov’s mechanical eye is used more and more by the consumers, and the tortoise-like researcher is considered to be a curling stone. The consumer researchers tend to ignore the lived visual and auditory aspects of the consumer culture and the appropriate research methods of this field. The aim of this article is to present the types and the main features of the videography vivified by Belk and Kozinets (2005, 2006).

The mission and culture of the corporation

The economic crisis has brought a new situation also for the Hungarian economic policy, as neoliberalism as the main trend in economic thought is no longer valid. This phenomenon cannot be reduced to be a mere macroeconomic course shift, as an entire economic philosophy and approach has lost its relevance. One consequence of this is the need for a thorough revision of the theory and practice of business management, along with the re-evaluation of the notion and position of the corporation. Our study aims to contribute to this theoretical reformation, presenting that social values derived from psychological and sociological findings such as human motivational theories or trust are fundamental elements of the 21st century corporate model. To point to this, we use the ideological correspondences, while proving that our national research on corporate theory and even rather its application are far behind the 21st century requirements and lack even the Western view of the 20th century.

Az észlelt kultúraszemélyiség és hatása az ország turisztikai és üzleti célpontként való megítélésére (Investigation the effect of perceived culture – personality (CP) on the evaluation of the country as ideal business/tourist destination)

A kutatás fő célja annak vizsgálata, hogy egy adott kultúra észlelt személyisége milyen hatással van az ország ideális turisztikai, illetve üzleti célországként való megítélésére. A kultúraszemélyiség koncepciójának bemutatása után a kultúraszemélyiség-skála (culture personality, CP) fejlesztésének kezdeti eredményeit, majd a kultúraszemélyiség dimenzióinak vizsgálatát részletezik a szerzők. A skálakialakítás során – kvalitatív eredményeiket felhasználva – egy ötvenegy tulajdonságpárból álló szemantikus differenciálskálát fejlesztettek ki és teszteltek. Jelen cikkükben összehasonlítják Franciaország és Magyarország észlelt kultúraszemélyiségét, vizsgálva a magyar és a francia válaszadók véleményének hasonlóságait és különbségeit. Eredményeik azt mutatják, hogy nemcsak az egyes kultúrák személyiségét észlelik eltérően a válaszadók, de ugyanazon kultúra személyiségének bizonyos jellemzőit is eltérően ítélik meg. _____ The main purpose of our study was to investigate the effect of perceived culture – personality (CP) on the evaluation of the country as ideal business/tourist destination. After introducing the concept of culture-personality, initial results of our CP scale development are discussed, and dimensions of culture-personality will be examined. As a result of the scale construction procedure – based on our extensive qualitative studies –, a 51-item semantic differential scale has been developed and tested. Similarities and differences of perceived culture-personalities of France and Hungary among Hungarian and French respondents are described.