A fenntartható fejlődés elvei és azok érvényre jutása a banki gyakorlatban II. rész (The principles of sustainable development and their realization in the banking practice II. part)

Az utóbbi évtizedben a környezettudatos gazdálkodás szerepének felértékelődése új tevékenységi területet nyitott meg a bankok előtt, amit nemzetközi szóhasználattal élve green banking-nek neveznek. A fenntartható fejlődést támogató projektek banki finanszírozása számos lehetőséget nyit a pénzügyi intézmények számára – hírnév, új ügyfélbázis, kockázatcsökkentés, jövedelmezőség növelése –, amennyiben a bankok a fenntarthatóság elveit megfelelően integrálják működési stratégiájukba. A cikksorozat második részében a szerzők a bankok fenntartható működését támogató külső és belső motiváló tényezőit veszik vizsgálat alá, amelyet már nemzetközi elvek és megállapodások is szabályoznak és támogatnak. Kiemelt fontosságot tulajdonítanak a környezettudatos gazdálkodás banki stratégiába történő integrálásának, melynek alapjait teremthetik meg a cikkben vizsgált nemzetközi irányelvek. ________ In the last decade, a lot of publications came to light, dealing with the social and environmental responsibility of financial institutions. Banks are expected to improve their competitive advantage by demonstrating economic development, while promoting environment care and social responsibility. This sustainable finance means to manage environmental and social risks in corporate lending and project financing. Green financial institutions have developed a wide range of innovations that can support sustainable development. This article highlights a few external and internal factor that support this aim, and which are regulated by international principles. However the authors’ survey shows that in the relevant literature there are a lot of ways to define sustainability and its achievement. They suggest that all of them can be interpreted associated with green banking operation. The goal of this paper is to identify the role of financial institutions in achieving sustainable development, and stress its strategic importance. The authors also attempt to show, why and how can this sector become the promoter of sustainability.

Challenges the finance profession has been facing following the 2008-2009. A multi-country research

In the successful strategic management of the modern companies each function plays their specific role. While today’s businesses in many ways are different from their ancestors, the key fundamentals are derived from the same roots. Their main purpose of existence is to serve the needs of their shareholders and stakeholders by creating value (Pike et al., 1993). To achieve this effectively and efficiently the various functions need to work in close cooperation with each other. The global crisis, starting in 2008, proved that volatility is higher for the financial markets and the ordinary businesses that have been anticipated before. As the recession started as a financial crisis many people started to blame – amongst others – banks and financial institutions for excessive risk taking and taking short profits ahead of long term sustainable growth. Accordingly the lost confidence in the financial institutions has taken a toll on the reputation of other Finance professionals such as accountants, book keepers, treasury, tax people and others. The finance function’s strategic importance is linked to its ability to help interpreting the business performance and provide transparency. In order to restore the trust the finance profession is now facing one of the biggest challenges of its history, the need to reinvent itself. This paper presents the findings of a recent international research conducted in the United Kingdom, France, Hungary and Poland interviewing 169 executives of the business sector plus the review of 237 job descriptions of finance professionals in order to understand the challenges of the modern finance function. The findings of the study could provide relevant answers and help to overcome a very current problem that Finance is facing today, how to rebuild reputation and to stay a trusted partner and enabler for long term business strategy.

Odüsszeuszi utazás – az előretekintő iránymutatás tapasztalatai = An Odysseian journey - experience with forward guidance

Az alsó kamatkorlát melletti előretekintő iránymutatás a kamatpolitika helyettesítője, a várakozások és a pénzpiaci hozamok befolyásolásának nem konvencionális monetáris politikai eszköze. A jegybank a piaci szereplők számára előre jelezheti az alacsony kamatkörnyezet tartós fennmaradását (delphoi típus), és kötelezettséget is vállalhat erre (odüsszeuszi típus). Ez utóbbi esetben megváltozik a jegybanki reakciófüggvény: a jegybanki kamatdöntésekben nem az inflációs kilátások és az inflációs cél közötti eltérés, illetve a kibocsátási rés jut kitüntetett szerephez, hanem valamilyen állapotváltozó alakulása vagy az időtényező. A reakciófüggvény változásának hitelessége esetén a hozamok csökkenésére lehet számítani. Ha a jegybank a kamatszint fenntartásának feltételéül az állapotváltozók olyan értékeit jelöli meg, amelyek teljesülése esetén az inflációs célkövetés szabályai szerint amúgy sem emelt volna kamatot, akkor az előretekintő iránymutatás „üres beszéd”, és a hozamokra gyakorolt hatás is elmaradhat. Egyelőre nem eldönthető, hogy az előretekintő iránymutatás a kamatpolitika átmeneti helyettesítőjéből annak tartós kiegészítő elemévé válik-e. _____ Forward guidance is a substitute for interest-rate policy where the zero lower boundary applies. It is an unconventional monetary policy instrument intended to influence market yields and expectations. The central bank may give signals (forecasts) to the market on lasting maintenance of a low interest-rate environment (Delphi type) or may commit itself to do so (Odysseus type). In the latter case the reaction function changes: instead of inflation prospects and output gap, the main role in central bank rate decisions becomes the evolution of given macroeconomic state variables or the time factor. If changes of the reaction function are credible, a drop in security yields are expected. Forward guidance is just cheap talk if such values in economic state variables are set as conditions for keeping interest rates unchanged, which based on the rules of inflation targeting would not trigger an interest rate increase, regardless. In that case, no impact on yields may occur. For the time being it cannot be decided whether forward guidance is transitory or a lasting instrument of monetary policy.

Sikertörténet vagy sok hűhó semmiért? (Az előretekintő iránymutatás eredményessége az Egyesült Államokban)

Az előretekintő iránymutatás egy új monetáris politikai eszköz, amely a globális válságot követő monetáris lazítás megvalósításában jutott szerephez. A jövőbeli kamatpályára vonatkozó jelzésekkel a jegybankok részben a piaci bizonytalanságokat kívánják mérsékelni, részben az alacsony kamatú környezet tartós fennmaradásáról próbálják meggyőzni a piaci szereplőket. Jelen tanulmány ennek az új monetáris politikai eszköznek az eredményességét vizsgálja az Egyesült Államok példáján. Bizonyítottnak látszik, hogy az előretekintő iránymutatás érdemi szerepet játszott a 2008 vége és 2012 eleje közötti monetáris lazításban. 2012 és 2014 között a kamatemelési várakozásokat mérsékelte és így része volt a túlzott hozamemelkedés megakadályozásában. A válság lezárulását követően az előretekintő iránymutatás új szerepet kaphat. Rövidesen a kamatemelkedés sebessége és várható mértéke lehet az iránymutatás tárgya. Elvi megfontolások és a vizsgált múltbeli gyakorlati tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a makrogazdasági helyzet normalizálódásával az előretekintő iránymutatás a monetáris politika tartós elemévé válhat.

Államadósság és privatizáció

A tanulmány arra keresi a választ, hogy az európai adósságválságban leginkább érintett PIIGS-országok (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország, valamennyien a Gazdasági és Monetáris Unió [GMU] tagjai) államadósság-csökkentésében milyen súlyt és szerepet tud betölteni a privatizáció. Ennek megválaszolásakor a tanulmány bemutatja a nevezett országok 2010-re kialakult adósságkrízisállapotát, az IMF előrejelzése alapján azok 2016-ra prognosztizált államadósság-rátáit, az ismertté vált privatizálandó vagyonelemeket, ezek bevételének az államadósság csökkentésében betöltendő szerepét, valamint a magánosítás nem kvantifikálható, egyéb pozitív következményeit. Nem része a tanulmánynak az adósságcsapda kialakulását determináló tényezők bemutatása, továbbá az államadósság-csökkentés privatizáción kívüli elemeinek (költségvetés kiadásainak csökkentése, privatizáción kívüli bevételeinek növelése, adósságkönnyítés-adósságrendezés, gazdasági növekedés dinamizálása stb.) vizsgálata.

Out of credit: Evaluating the impact of the EU structural funds on Hungarian small business growth and access to finance

Totaling EUR 29 billion, Hungary is in the midst of implementing its largest economic development program in its young democratic history. At the center of the European Union led development program is an effort to revitalize and reequip Hungary’s languishing small and medium sized enterprises (SME), long the country's heart of employment. This paper examines the efficiency and impact of two Structural Fund's instruments to enhance SME development – ECOP 2.1.1 and JEREMIE. A survey of 1275 SME and interviews with dozens of top policy-makers paint a flawed development program in dire need of reform. Despite this, empirical analysis suggests JEREMIE funds may have dampened the effects of the financial crisis and are crucial for the continued liquidity of SME, who have been particularly hit hard by the world financial crisis.

A projektfinanszírozás egyedi jellegzetességei (The individual characteristics of project finance)

A szerző cikkében a projektfinanszírozás különleges ismertetőjegyeit kívánja bemutatni – úgymint a projektfinanszírozás fejlődését, a projektfinanszírozás és a vállalatfinanszírozás fontosabb különbségeit, valamint a sikeres projektfinanszírozás előfeltételeit. Ezen kívül foglalkozik még a projektfinanszírozás során alkalmazott pénzügyi mutatószámrendszer, e finanszírozási forma lehetséges hitel- és tőkeforrásai, továbbá a projektfinanszírozás során alkalmazott biztosítékok köre. Végezetül pedig a kivitelezési és üzemeltetési kockázatot elemzi, mint a projektfinanszírozás egyik legfontosabb kockázati tényezőjét. _____ In this article the author presents the special features of project finance, such as the development of project financing, important differences of project finance and corporate finance, as well as the preconditions for successful project financing. The author demonstrates the financial scorecards which are used in project finance, possible debt and equity sources of this financial form, and the securities which are used in the project finance. Finally, he analyzes the construction and operational risk, as one of the major risk factors for project finance.

Project finance in Hungarian electricity sector. Effect of feed-in tariff system’s change onto power plant investments

The research analyses the former and the current status of the small gas-motor power plant investments in the Hungarian energy sector. It discusses the development of project financing in the segment and the major changes and effects of new regulations and subsidy-policy implemented in 2010. The objective of this paper is to present the results of an empirical research of the so called GCHP projects, and to draw conclusion concerning how classic project financing conditions were present and changed during the last decade, and how regulation affected the current and future financial status of these projects.

A temporary loss of pace or the "middle income trap" - a commentary on the tasks for Hungary's economic development

The latest Hungarian economic growth data, though favourable, do not let us forget that in the longer term growth is weak compared to the preceding period – as well as to the performance of the East-Central European region, which is more dynamic than the European average. In order to make sense of the past decade’s relative loss of pace and lay the foundations for future development policy, it is worth placing Hungary’s case in the context of the slowing tempo typical of middle-income countries. The economic development policies currently pursued by the government are aimed at increasing output in the processing industry, and by extension exports, while relevant international experience advises that it is the higher value-added activities of the global value chain, particularly business services, which should be developed further. In this way real wages and income levels could be increased, and the economy would be less exposed to the fluctuations of international cycles.