Az esztétikai alapú várostervezés és kapcsolata a tájépítészettel a XX. században. Út a "New Urbanism" és a gyalogosbarát város elméletéhez

Kutatásunk két korszakot vizsgál alaposabban. A XIX. század végének és a XX. század első évtizedeinek városépítészetelméletéből a „Civic Art”-ot mutatjuk be, valamint az ennek alapjain, a modernizmus városépítészetének kritikájaként létrejött, az 1960-as évektől kezdődő „Urban Design”-t. Mindkét éra jellemezhető egy olyan tervezői attitűddel, városépítészet elméleti kultúrával, amelynek célja a jól használható terek (Cultures of good place-making) kialakítása volt (Bohl, 2009). A két korszak összehasonlításánál fontos megemlíteni, hogy egyrészt sok szempontból azonos gazdasági-társadalmi jelenségek zajlottak, másrészt az ezekre nyújtott reakció azonos társadalmi csoportoktól érkezett. Az előbbi példájaként lehet említeni a drámai gazdasági és technológiai változásokat, a gyors iramú városfejlődést és migrációt, valamint a hagyományos városközpontok felbomlását. Az ezekre a problémákra felmerülő válaszok mindkét esetben a tervező mellett a közösségek építésében szerepet játszó szakmák (ingatlan és üzleti szféra, ipar, államszervezet), valamint a lakosság különböző csoportjaiban fogalmazódtak meg (Bohl, 2009). Tanulmányunk a tájépítészet szerepét kívánja feltérképezni ezen irányzatokban, s választ keres arra, hogy szakmánk jelentősége és érdekeltsége hogyan változott az idők során. A kérdés, hogy a napjainkig meghatározó „urban design” teoretika a városi szabadterek alakítása terén tudott-e a „Civic Art” korszakának tanulságaiból meríteni?

A kutatási és fejlesztési tevékenység lehetőségei és korlátai a kkv szektorban = Opportunities and constrains in the r&d activities of the smes: description of the research design and the analyzed cases

Ezen kutatási tanulmány módszertani összefoglalója a Kutatási és fejlesztési tevékenység lehetőségei és korlátai a KKV szektorban című kutatási műhely tanulmányainak. A kutatók feltáró, kvalitatív kutatás végeztek, azon belül pontosabban kvalitatív mélyinterjúkon alapuló esettanulmányos kutatást. A kutatók 14 kis- és középvállalkozás vezetőjével készítettek mélyinterjút annak érdekében, hogy feltárják a kis- és középvállalkozások adaptációs és növekedési lehetőségeit és korlátait, valamint az innovációs tevékenységének lehetőségeit és korlátait. Jelen tanulmány röviden bemutatja a vizsgált 14 esetet is. / === / This research paper is the methodological summary of the research working papers entitled Opportunities and constraints in the R&D activities of the SMES. The researchers carried out an explorative, qualitative research, to be more exact a case study research based on qualitative interviews. The researchers conducted interviews with CEOs of 14 SMEs in order to explore the opportunities and constraints in the adaptation and growth potential and in the innovation activities of the SMEs. This paper introduces in brief the analysed 14 case study, too.