A magyar gazdaságpolitika dilemmái = Dilemmas of the Hungarian economic policy

A cikk a magyar gazdaságpolitika dilemmáit helyezi szélesebb közgazdasági perspektívába, a stabilizációs programcsomag intézkedéseiből kiindulva. Elemzi azokat az összefüggéseket, amelyek a posztszocialista átmenet három súlyosan nyomasztó feladata: a külső egyensúly és belső pénzügyi egyensúly javítása, valamint a tartós növekedés feltételeinek megteremtése között állnak fenn. A jelen pillanatban a külső egyensúly jól érzékelhető javítása a legsürgősebb; a rövid távú intézkedéseknek elsősorban ennek a feladatnak a szolgálatában kell állniuk. Sajnálatos, hogy az azonnali intézkedések csomagja mindeddig nem ágyazódott be egy meggyőző közép­ és hosszú távú reformtervbe. A cikk végül a gazdasági stabilizáció politikai feltételeit elemzi, és a társadalmi összefogás és önmérséklet jelentőségét hangsúlyozza. / === / The article examines the dilemmas of the Hungarian economic policy, placing it into a wider economic perspective and setting out from the measures prescribed stabilization program. The author analyses the interrelations among the three gravely distressing tasks of the post­socialist transition: improvement of the external balances and domestic financial equilibrium, and creation of the conditions of sustainable growth. For the moment, a well perceptible improvement of the external equilibrium is the most urgent task; the short­term measures have to serve first of all this purpose. Unfortunately, the package of short­term measures has not yet been embedded into a convincing medium and long­term reform program. Finally, the article analyses the political conditions of economic stabilization and emphasesizes the importance of joining the social forces and of self restraint.

Az erősödő állami szerepvállalás értékelése a magyarországi elektronikus hírközlő hálózati fejlesztésekben (Evaluation of the increasingstate’s rolein the electronic communications network development in Hungary)

Az elektronikus hírközlő hálózat rohamszerű fejlesztésének igénye az elektronikus szolgáltatások széles körű elterjedésével az állami döntéshozókat is fejlesztéspolitikai koncepciók kidolgozására és azok végrehajtására ösztönzi. Az (információs) társadalom fejlődése és az ennek alapjául szolgáló infokommunikációs szolgáltatások használata alapvetően függ a szélessávú infrastruktúra fejlesztésétől, az elektronikus hírközlő hálózat elérésének lehetőségétől. Az állami szerepvállalási hajlandóság 2011-től kezdődően jelentősen megnőtt az elektronikus hírközlési területen. Az MVM NET Zrt. megalapítása, a NISZ Zrt. átszervezése, a GOP 3.1.2-es pályázat és a 4. mobilszolgáltató létrehozásának terve mind mutatják a kormányzat erőteljes szándékát a terület fejlesztésére. A tanulmányban bemutatásra kerül, hogy az állam milyen beavatkozási eszközökkel rendelkezik az elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésének ösztönzésére. A szerző ezt követően a négy, jelentős állami beavatkozás elemzését végzi el annak vizsgálatára, hogy megfelelő alapozottsággal született-e döntés az állami szerepvállalásról. _____ With the widespread use of the Internet, the need for the rapid development of the digital communication networks has prompted government policy makers also to conceptualize and implement development policy. The advancement of the (information) society and the use of information communication technology as a prerequisite of it are fundamentally determined by the development of broadband infrastructure and whether broadband access to the digital telecommunication network is available. The propensity of the government to play a bigger role in the field of electronical communication has increased significantly from 2011. The setup of MVM NET Zrt. / Hungarian Electricity NET Ltd./, the realignment of NISZ Zrt. / National Info communication Services Company Limited by Shares - NISZ Ltd./, the GOP 3.1.2. tender and the plan to enable a new, i.e. the fourth mobile network operator to enter the market all indicate the robust intention of the government to develop this field. The study shows the tools of government intervention for the incentive of the development of the electronical communication network. Then the author analyses the four main government interventions to examine whether the decision on the role of the state was adequately well-founded.