Fenntarthatóság a hazai vállalati gyakorlatban – A „Versenyben a világgal” kutatási program 2009. évi kérdőíves felmérés eredményeinek vizsgálata (Sustainability in the practice of Hungarian firms)

A fenntarthatóság kérdésköre napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Egyes szerzők egyenesen a következő, a minőségi és az információs forradalomhoz hasonló megatrendnek tartják a fenntarthatóságot (Lubin – Esty, 2010). A tanulmány célja megvizsgálni, mennyiben érvényesül ez a megatrend Magyarországon: mennyiben kezelik stratégiai, versenyképességi kérdésként a magyar vállalatok a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot? A szerző tanulmányában bemutatja a fenntartható fejlődés vállalati vonatkozásait, majd megvizsgálja, mennyiben jelennek meg a hazai vállalatok stratégiájában és gyakorlatában a fenntarthatóság aspektusai. Az elemzéshez a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjában 2009-ben lebonyolított kérdőíves felmérés adatait használta fel. _______ Sustainability has been receiving an ever increasing attention in recent years. Some authors even cite sustainability as the next megatrend after quality and IT revolutions (Lubin–Esty, 2010). This paper aims to examine to what extent this megatrend prevails in Hungary: do Hungarian companies treat environmental protection and sustainability as a strategic element of competitiveness? The paper studies the concept of corporate sustainability, then examines the presence of the three aspects of sustainability in the strategy and practice of Hungarian firms. The analysis is based on the results of a survey on competitiveness carried out by the Competitiveness Research Centre of Corvinus University of Budapest in 2009.

Fenntartható fejlődés = Sustainability issues in purchasing and supply management

A fenntarthatóság kérdését a vállalati működésben számos kutatás elemzi. A vizsgálatokat azonban érdemes kiterjeszteni a vállalatokat beszállítóikkal összekötő kapcsolatrendszerre és az annak menedzseléséért felelős beszerzésre is, hiszen a nagy vállalatok beszerzési döntései jelentős értékükön keresztül fontos motiváló erőt jelentenek a beszállító vállalatok egy sokkal szélesebb hálózata számára. Tanulmányunk célja áttekinteni a fenntarthatóság három pillérjének beszerzési értelmezésének lehetőségeit, ehhez kapcsolódva bemutatni azokat a motivációs tényezőket, amelyek biztosíthatják azt, hogy a beszerzés a gyakorlatban is kezelni tudja a fenntarthatóság szempontjait. A bemutatott eredmények az irodalom feltérképezésén alapszanak, és egy olyan kutatás részét képezik, melynek során vállalati beszerzési szakembereket kérdezünk a fenntartható beszerzéssel kapcsolatos vállalati gyakorlatról és tapasztalataikról. A kutatás a Budapesti Corvinus Egyetemen folyó „Versenyben a világgal” kutatási program keretében készült. = Sustainability issues in literature are getting more and more attention. In this study the focus is extended to purchasing and supplier relationships as companies influence their supply base by the priorities of their sourcing decision. This paper addresses sustainability in purchasing in a comprehensive way including green, social responsibility and corporate growth issues. The results of a research project which aims to reveal and structure the meaning of sustainable purchasing and the motivating forces leading companies to make efforts in purchasing for sustainability and means applied to attain achievements at some fields of sustainability. After presenting the results of literature review, some theory development was done to create a framework in which it is possible to describe the sustainability means applied and the motivating force behind. This framework serves as a basis of an empirical investigation among Hungarian companies. The empirical results validated the theoretical framework: the number and the characteristics of sustainability activities were determined by the type of motivation (to avoid negative effects, compliance to expectations, to attain positive effects). Our research project was part of the research project “In Global Competition”.

A Kraft-index – kreatív városok – fenntartható vidék (The KRAFT Index: Creative Cities – Sustainable Regions)

A KRAFT-index: Kreatív városok – fenntartható vidék egy komplex mutatórendszer, amely a fejlődési tendenciát, hálózatosodást, a fontosabb szereplők együttműködési készségét és kapacitását, kreativitási potenciálját, valamint a szereplők szinergiáiból fakadó belső energiákat és lehetőségeiket jelzi. A város- és vidékfejlesztés sikerének zálogaként előtérbe állítja és méri az ún. „puha” tényezőket, úgymint a kreativitást, innovációs képességet, új tudás létrehozását, tudástranszfert, együttműködési készséget, bizalmat, kollektív kompetenciákat. A társadalmi, gazdasági és tudományos kapcsolatok és hálózatok sűrűsége, minősége és dinamizmusa a sikeres fejlődés és fejlesztés kulcsai: ezek ma már fontosabb tényezők, mint a fizikai távolság, az adminisztratív jogi határok vagy az ún. „kemény” indikátorok. Az index értékeli egy térség lehetőségeit arra, hogy az ott élők, dolgozók, alkotók és letelepedni kívánók életminőségét, a vállalatok minőségi munkaerő iránti igényét és a fenntarthatósági szempontokat egyaránt figyelembe véve fejlessze gazdaságát és versenyképességét. Három tulajdonságcsoportot mér: 1. kreativitiási és innovációs potenciál, az új tudás létrehozásának képessége, 2. társadalmi és kapcsolati tőke, hálózati potenciál és „összekapcsoltság”, valamint 3. fenntarthatósági potenciál. _____ The KRAFT Index: Creative Cities – Sustainable Regions is a complex indicator system to measure development tendencies, ‘networkedness’, cooperation inclination and capacity, creativity potential and possibilities arising from the synergies among actors. It highlights and gauges ‘soft’ factors, such as creativity, innovation capacity, knowledge production, knowledge transfer, willingness for cooperation, trust, and collective competences and perceives effective regional cooperation among economic and social actors as the measure of successful urban and rural development. The density, quality and dynamism of social, economic and academic networks are more important factors than physical distance, administrative legal barriers or ‘hard’ indicators. The index evaluates the potential of a region to develop its economy and competitiveness by considering the quality of life of its inhabitants, workers, producers and immigrants, the quality workforce requirements of companies and sustainability. It measures three groups of qualities: 1. creativity and innovation potential, the ability of knowledge production; 2. social and connection capital, network potential and connectedness; and 3. sustainability potential.