A túl- és az alulképzés bérhozama 25 európai országban (Returns for over-education and under-education for 25 European countries)

A tanulmányban 25 ország, kétezres évek közepi állapotot tükröző, reprezentatív keresztmetszeti mintáin egyrészt a Duncan-Hoffman-féle modellre támaszkodva megvizsgáljuk, hogy adatbázisunk milyen mértékben tükrözi az illeszkedés bérhozamával foglalkozó irodalom legfontosabb empirikus következtetéseit, másrészt - a Hartog- Oosterbeek-szerzőpáros által javasolt statisztikai próbák segítségével - azt elemezzük, hogy a becslések eredményei alapján mit mondhatunk Mincer emberitőke-, valamint Thurow állásversenymodelljének érvényességéről. Heckman szelekciós torzítást kiküszöbölő becslőfüggvényén alapuló eredményeink jórészt megerősítik az irodalomban vázolt legfontosabb empirikus sajátosságokat, ugyanakkor a statisztikai próbák az országok többségére nézve cáfolják mind az emberi tőke, mind az állásverseny modelljének empirikus érvényességét. / === / Using the Duncan–Hoffman model, the paper estimates returns for educational mismatch using comparable micro data for 25 European countries. The aim is to gauge the extent to which the main empirical regularities shown in other papers on the subject are confirmed by this data base. Based on tests proposed by Hartog and Oosterbeek, the author also considers whether the observed empirical patterns accord with the Mincerian basic human-capital model and Thurow's job-competition model. Heckman's sample-selection estimator shows the returns to be fairly consistent with those found in the literature; the job-competition model and the Mincerian human-capital model can be rejected for most countries.

A kiskereskedelmi árrögzítés versenyfokozó hatása (The competition-enhancing effect of retail price maintenance)

A kiskereskedelmi árrögzítés évtizedek óta vitatott kérdés a közgazdasági elméletben. Az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának közelmúltbeli döntése - megszüntetve az ilyen típusú árkorlátozások önmagában törvénytelennek ítélését - ismételten felhívta a figyelmet az adott problémakörre. Cikkünkben az árrögzítés eddig mellőzött versenyfokozó hatásával foglalkozunk. A megszokott statikus modellek helyett dinamikus környezetet feltételezve, arra a következtetésre jutunk, hogy egy profitmaximalizáló termelőnek számos esetben célszerű kiskereskedelmi árrögzítést alkalmazni egy esetlegesen kialakuló forgalmazói kartell megelőzésére, amelynek egyértelműen pozitív hatása van nemcsak a termelő profitjára, hanem a kialakuló fogyasztói többletre nézve is. Amellett érvelünk, hogy indokolatlan a még mindig uralkodó, a legtöbb ország versenyszabályozásában tetten érhető, önmagában törvénytelennek minősített megítélés a vertikális árkorlátozásokkal kapcsolatban. / === / Retail price fixing has been a disputed issue in theoretical economics for decades, to which attention was drawn again by a recent decision by the US Supreme Court ending the illegality of such price restrictions as such. Assuming a dynamic environment instead of the customary static model leads to the conclusion that it is frequently advantageous to a profit-maximizing producer to use retail price maintenance to avert the possible appearance of a reseller cartel. This will have a clearly positive effect on producer profits, and also in terms of increasing consumption. It is also argued in the study that it is unjustified to qualify such vertical pricing restrictions as essentially illegal, after the manner of the competition rules in most countries.

Gázolaj-jövedékiadó verseny az Európai Unióban (Fiscal competition on the market for diesel fuel in the European Union)

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy versenyeznek-e az európai kormányok gázolajra vonatkozó jövedékiadó-kulcsaikkal a nagyobb adóbevételekért, és ha igen, befolyásolja-e az országok mérete kormányaik adóztatási stratégiáját. Az üzemanyagturizmussal szembesülő kormányok adókivetési magatartását egy kétországos adóverseny modellel jelezzük előre, amelyben a standard modellektől eltérően a fogyasztók kereslete árrugalmas. Megmutatjuk, hogy ha a kereslet nem teljesen rugalmatlan, mint Nielsen [2001], illetve Kanbur-Keen [1993] modelljeiben, akkor a nagy ország kormányának egyensúlyi viselkedése nemcsak abban különbözik a kicsiétől, hogy nagyobb adót állapít meg, hanem abban is, hogy válaszfüggvénye meredekebb. Az aszimmetrikus adóverseny általunk használt modelljét a dízelüzemanyagoknak 16 európai ország 1978 és 2005 közötti jövedékiadó-adatain vizsgáljuk. Az 1995 és 2005 közötti időszakra vonatkozó becslési eredményeink megerősítik, hogy az európai országok szomszédaik adókulcs-változtatásának hatására változtattak saját adókulcsaikon, és hogy a területileg/gazdaságilag kisebb országok kisebb intenzitással reagáltak szomszédaik adóváltoztatásra, mint a nagyobbak. Tanulmányunk ezzel magyarázatot nyújt arra is, hogy miért erősödött fel a tagállamok jövedéki adókulcsainak méret szerinti differenciálódása az elmúlt bő tíz évben, valamint hogy miért nem sikerült az Európai Uniónak a minimumadószintre vonatkozó előírásával előbbre lépnie az egységes adóztatás megvalósításában. / === / The paper assesses spatial competition in diesel taxation among European governments. By adding an extension to the standard model, it is shown that asymmetric competition – small countries undercutting large – implies that small countries respond less strongly to tax changes by their neighbours than large countries do. An estimate is then made of the fiscal reaction functions for national governments, employing a first-difference regression model with a weighting scheme constructed from road-traffic density data at national borders. Data from 16 countries (EU-15 minus Greece plus Norway and Switzerland) between 1978 and 2005 provides evidence that European governments set their diesel tax interdependently, and moreover, that small European countries tend to react less strongly to changes in their competitors' tax rate than large countries do.

Platform Competition with Intra-Group Externalities

In this article we analyze asymmetric two-sided markets. Two types of agents are assumed to interact with each other and we assume that agents of one type derive utility from inter-group interactions, while the other type of agents benefit from intra-group rather than from inter-group interactions as it is assumed in the standard symmetric two-sided markets model. First, we consider a monopoly platform, then we analyze competing platforms, both with single-homing and multi-homing abilities.