Comparison of Explicit and Implicit Methods of Cross-Cultural Learning in an International Classroom

The paper addresses a gap in the literature concerning the difference between enhanced and not enhanced cross-cultural learning in an international classroom. The objective of the described research was to clarify if the environment of international classrooms could enhance cross-cultural competences significantly enough or if additional focus on cross-cultural learning as an explicit objective of learning activities would add substantially to the experience. The research question was defined as “how can a specific exercise focused on cross-cultural learning enhance the cross-cultural skills of university students in an international classroom?”. Surveys were conducted among interna- tional students in three leading Central-European Universities in Lithuania, Poland and Hungary to measure the increase of their cross-cultural competences. The Lithuanian and Polish classes were composed of international students and concentrated on International Management/Business topics (explicit method). The Hungarian survey was done in a general business class that just happened to be international in its composition (implicit method). Overall, our findings prove that the implicit method resulted in comparable, somewhat even stronger effectiveness than the explicit method. The study method included the analyses of students’ individual increases in each study dimension and construction of a compound measure to note the overall results. Our findings confirm the power of the international classroom as a stimulating environment for latent cross-cultural learning even without specific exercises focused on cross-cultural learning itself. However, the specific exercise did induce additional learning, especially related to cross-cultural awareness and communication with representatives of other cultures, even though the extent of that learning may be interpreted as underwhelming. The main conclusion from the study is that the diversity of the students engaged in a project provided an environment that supported cross-cultural learning, even without specific culture-focused reflections or exercises.

Tőkeallokációs módszerek és tulajdonságaik a gyakorlatban (Methods of capital allocation and their characteristics in practice)

A pénzügyekben mind elméletileg, mind az alkalmazások szempontjából fontos kérdés a tőkeallokáció. Hogyan osszuk szét egy adott portfólió kockázatát annak alportfóliói között? Miként tartalékoljunk tőkét a fennálló kockázatok fedezetére, és a tartalékokat hogyan rendeljük az üzleti egységekhez? A tőkeallokáció vizsgálatára axiomatikus megközelítést alkalmazunk, tehát alapvető tulajdonságok megkövetelésével dolgozunk. Cikkünk kiindulópontja Csóka-Pintér [2010] azon eredménye, hogy a koherens kockázati mértékek axiómái, valamint a tőkeallokációra vonatkozó méltányossági, ösztönzési és stabilitási követelmények nincsenek összhangban egymással. Ebben a cikkben analitikus és szimulációs eszközökkel vizsgáljuk ezeket a követelményeket. A gyakorlati alkalmazások során használt, illetve az elméleti szempontból érdekes tőkeallokációs módszereket is elemezzük. A cikk fő következtetése, hogy a Csóka-Pintér [2010] által felvetett probléma gyakorlati szempontból is releváns, tehát az nemcsak az elméleti vizsgálatok során merül fel, hanem igen sokszor előforduló és gyakorlati probléma. A cikk további eredménye, hogy a vizsgált tőkeallokációs módszerek jellemzésével segítséget nyújt az alkalmazóknak a különböző módszerek közötti választáshoz. / === / Risk capital allocation in finance is important theoretically and also in practical applications. How can the risk of a portfolio be shared among its sub-portfolios? How should the capital reserves be set to cover risks, and how should the reserves be assigned to the business units? The study uses an axiomatic approach to analyse risk capital allocation, by working with requiring basic properties. The starting point is a 2010 study by Csoka and Pinter (2010), who showed that the axioms of coherent measures of risk are not compatible with some fairness, incentive compatibility and stability requirements of risk allocation. This paper discusses these requirements using analytical and simulation tools. It analyses methods used in practical applications that have theoretically interesting properties. The main conclusion is that the problems identified in Csoka and Pinter (2010) remain relevant in practical applications, so that it is not just a theoretical issue, it is a common practical problem. A further contribution is made because analysis of risk allocation methods helps practitioners choose among the different methods available.

A cash flow-kimutatás szabályozásainak nemzetközi összehasonlítása és csoportosítása (International comparison and classification of Cash Flow Statement regulations)

Az egyes nemzetek számviteli szabályozásának vizsgálatánál az adott ország sajátosságaiból eredően részben eltérő szabályozások alakultak ki. Az induktív megközelítésű vizsgálatok jellemzően a szabályozási kérdések széles körét fogják át, de csak néhány tényező mentén közelítve. A cash flow-kimutatások témakörénél a legtöbbször csak azt nézték, hogy van-e előírás a kimutatás elkészítésére, de a részletekkel már kevésbé foglalkoztak. Ebből adódóan e területen viszonylag kis különbséget mutattak ki ezek a felmérések. A szerző kutatása szerint a nemzeti cash flow-kimutatások szabályozásának részleteiben eltérések tapasztalhatók, és ezek alapján a nemzetek klaszterelemzéssel hierarchikusan csoportokba rendezhetők. _____ Research has found that as a result of their particularities, different countries have established partly different accounting frameworks. Studies with inductive approaches typically encompass a wide range of regulatory issues, but based on a limited number of factors only. In the case of Statements of Cash Flows, most studies have so far only examined the existence of rules governing the presentation of the statement, without an in-depth analysis of the details. Therefore, these studies only found relatively minor differences in this field. The author’s research shows that many differences exist in the details of national Cash Flow Statement regulations, which makes it possible to classify the countries in groups using the method of hierarchical clustering.