Co-ordination and public administration in a global economy — A Hungarian point of view

The purpose of social co-ordination mechanisms is to co-ordinate the activities of individuals and organisations specialised in the distribution of work. The paper reviews five basic types of mechanisms: market, bureaucratic, ethical, aggressive and co-operative co-ordination. Today’s world operates on the basis of a duality: international cooperation is based on nation states, in which the public administrations work according to bureaucratic coordination. However, the increasingly globalised market responds to the logic of market coordination. The article argues that in terms of understanding the working of public administration, the various coordination mechanisms are of crucial importance, especially where various mechanisms meet, such as the relationship between nation states and multinational corporations.

Versenyképesség és civil szerepvállalás a közigazgatás és a közszolgáltatások fejlesztésében (Competitiveness and civil contribution to the development of public administration and public services)

Az utóbbi évtizedek nemzetközi trendjei azt mutatják, hogy a civil szervezetek és a nonprofit szolgáltatók számottevő hatást gyakorolnak a versenyképesség alakulására. Ez a tanulmány azokat a formális és informális mechanizmusokat tekinti át, amelyeken keresztül a civil társadalom befolyásolja a közintézményi döntéseket és azok gyakorlati megvalósítását, hozzájárul a „government”-tôl a „governance” irányába való elmozduláshoz. Szintén képet ad arról az átalakulási folyamatról, amely a közszolgáltatások területén zajlik, s amelyből egyre markánsabban rajzolódik ki a közösségi kezdeményezésen alapuló, társadalmi ellenőrzés alatt működő nonprofit szolgáltatók és az állami szereplők közötti partneri viszony kialakulásának tendenciája. ____________ The international trends of the last decades have revealed that civil society organisations and nonprofit service providers have a significant impact on competitiveness. This paper gives an overview of the formal and informal mechanisms operated by civil society in order to keep public administration accountable, to influence public decisions and their implementation, thus moving from “government” towards “governance”. It also analyses the transition of public services, the more and more noticeable signs of an emerging partnership between the grassroots, community controlled service providing nonprofit organisations and the government actors.

Eredményes projektszervezet kialakítása funkcionális, hierarchikus szervezetek esetén: egy példa az államigazgatásból (Development of effective project organization in functional, hierarchical organizations: an example from public administration)

Az államigazgatásban – itthon és külföldön is – a projektek jelentős százaléka időben csúszik, nem azt eredményezi, amit eredetileg elvártak, a szakmai résztvevők szerint túladminisztrált, a munkatársak tevékenysége nem áttekinthető. Ezeknek a problémáknak a nagy része a projektszervezet és a hierarchikusfunkcionális- hivatali szervezet egymás mellett éléséből és a nehezen szinkronizálható együttműködésből fakad. A cikkben egy, a gyakorlatban bevált módszertant mutat be a szerző, amely adott feltételrendszer mellett nagymértékben kiküszöböli a fent említett hiányosságokat és a szervezet napi működésébe illeszkedő tevékenységek sorozatára vezeti vissza a projekttevékenységeket. A módszer egy gyakorlati problémából – a volt APEH-es és VP-s rendszerek integrálása a NAV-ba – indult ki, azonban a szerző véleménye szerint alkalmazható más, funkcionális alapokon felépülő szervezetnél is. _____ The high percentage of public sector projects slips in time, the result is not that what was expected initially, those are overadministrated by according to the professional participants’ opinion, and the activity of staff does not clear. In this article the author describes a best practice methodology, which led the project activities to series of activities which fit to the organization’s daily operations. The method started from a practical problem, but according to the author’s opinion it can be applied to other structured functional basis organizations.

Kultúra és teljesítmény a közigazgatásban (Culture and performance in the public administration)

A szerző dolgozatában egy közigazgatásban végzett kérdőíves vizsgálat eredményeit összegezi. A kutatás alapkérdése: a közigazgatási szervezetek körében hogyan befolyásolja a szervezeti kultúra a szervezeti teljesítményt? A kutatás e kérdést egy hat magyar minisztériumban folytatott kérdőíves vizsgálat révén kísérli meg megválaszolni. ____ In his study the author presents the results of a questionnaire survey of the Hungarian public administration. The main issue of this survey was how to influence the organizational culture the organizational performance in the public administration? This survey would try to answer this issue.

Schizophrenic Public Administration Reform in Hungary. Tension between anti-NPM systemic and pro-NPM organizational reforms

The aim of this paper is to shed the light on the relationship between New Public Management and Hungary’s Zoltán Magyary Public Administration Development Programme. As will be shown, the Magyary Programme has a dual structure. The systemic reforms run counter to the NPM philosophy because the main goal is the centralization of public administration, while NPM clearly advocates decentralization. At the same time, reform proposals on the organizational level conform to NPM. The inconsistencies in the Magyary Programme itself and the probable political and organizational resistance towards its proposals could delay the introduction of reforms on the organizational level.

Schizophrenic public administration reform in Hungary. Tension between anti-NPM systemic and pro-NPM organizational reforms

The aim of the paper is to highlight the main characteristics of the recent Hungarian public administration reform, as well as to reveal the inconsistent nature of some of its elements and to describe the connected risks. The starting point of the article is the Magyary Zoltán public administration development programme. The reform steps are compared to the ideal type NPM approach. The Hungarian public administration reform can be characterized by strong centralization and the revitalization of Hungarian anti-liberal traditions at macro level, and by the support of the enhancement of market rules and management at micro level.

Introduction of soft budget constraint as an analyzing tool into public management. The case of the Hungarian public administration reform

Public management reforms are usually underpinned by arguments that they will make the public administration system more effective and efficient. In practice, however, it is very hard to determine whether a given reform will improve the efficiency and effectiveness of the public administration system in the long run. Here, I shall examine how the concept of the soft budget constraint (SBC) introduced by János Kornai (Kornai 1979, 1986; Kornai, Maskin & Roland 2003) can be applied to this problem. In the following, I shall describe the Hungarian public administration reforms implemented by the Orbán government from 2010 onward and analyze its reforms, focusing on which measures harden and which ones soften the budget constraint of the actors of the Hungarian public administration system. In the literature of economics, there is some evidence-based knowledge on how to harden/soften the budget constraint, which improves/reduces the effectiveness and hence the efficiency of the given system. By using the concept of SBC, I also hope to shed some light on the rationale behind the Hungarian government’s introduction of such a contradictory reform package. Previously, the concept of SBC was utilized narrowly in public management studies, mostly in the field of fiscal federalism. My goal is to apply the concept to a broader area of public management studies. My conclusion is that the concept of SBC can significantly contribute to public management studies by deepening our knowledge on the reasons behind the success and failure of public administration reforms.

Content and drivers of performance management in agency-type organizations of the hungarian public administration

The improving performance of public administration and the reform of public financing system have been on agenda in Hungary for many years, in accordance with the international trends. However, governments have not expected and supported creating of a performance-oriented public administration in a comprehensive and explicit way. Nevertheless, there are bottom-up initiatives at organizational level, which target performance-oriented organizational function. The research focuses on organizations of central public administration where the successful application of performance management methods is most likely based on the international literature. These are the so called agency-type organizations, which are in Hungary called autonomous state-administration organizations independent of the Government (e.g. Hungarian Competition Authority), government bureaus (e.g. Hungarian Central Statistical Office), and central offices subordinated to the government (either the cabinet or a ministry) (e.g. Hungarian Meteorological Service). The studied agencies are legally independent organizations with managerial autonomy based on public law. The purpose of this study is to get an overview on organizational level performance management tools applied by Hungarian agencies, and to reveal the reasons and drivers of the application of these tools. The empirical research is based on a mixed methods approach which combines both quantitative methods and qualitative procedures. The first – quantitative – phase of the author’s research was content analysis of homepages of the studied organizations. As a results she got information about all agencies and their practice related to some performance management tools. The second – qualitative – phase was based on semi-structured face-to-face interviews with some senior managers of agencies. The author selected the interviewees based on the results of the first phase, the relatively strong performance orientation was an important selection criteria.

A közérdek védelmének intézményei Public-Private Partnership esetében = Institutional approaches to protecting public interest in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) egyik nagy kérdésének megközelítéseit vizsgálja: miként védhető a közérdek e projektekben. Piaci és nem piaci megoldásokat tesz az elemzés mérlegre, valamint kitér arra, hogy miért különleges a PPP projektek esetében a közérdek védelmének kérdése. A szabályozott verseny körülményeinek kialakítása több megközelítésben is perdöntő kérdés a PPP értéknövelésének előmozdításához, bár a létező megoldások nem mentesek anomáliáktól. A képviseleti demokrácia intézményi működésének támogatására pedig a társadalmi részvétel megoldásait javasolja az irodalom. E megközelítés is több formájában, többféle céllal és szintén kihívásokkal segítheti az értéknövelő PPP projekteket. A tanulmány az elvi lehetőségek értékelő elemzését követően a megvalósítás realitásait is mérlegre teszi. = This study focuses on a key issue in Public-Private Partnership (PPP) projects: how may public interest be protected. It assesses market based and non market based approaches, and also explains why PPP projects are peculiar when addressing the protection of public interest. Setting up the conditions for simulated competition is of paramount importance for different reasons in order to enable value creating PPP projects. Existing solutions however are not without anomalies. To promote the institutions of democracy, participatory solutions are recommended in the literature. That approach may help value creating PPP projects in various forms, with a range of objectives and challenges. The study concludes the analytical assessment of options by highlighting the realistic conditions of implementation.

A Public-Private Partnership strukturális modelljeinek összevetése = Comparison of Public-Private Partnership models

A tanulmány a PPP különböző strukturális modelljeinek csoportosítását mutatja be, az egyes típusok rövid rendszerező áttekintésével. A tipológiák vizsgálata hasznos ahhoz, hogy a PPP projektek struktúrájának kialakításakor a különböző lehetőségeket mérlegelni tudjuk. Többféle megközelítésben lehet a modelleket tipizálni. Az együttműködés célja alapján a hatékonyság-, a minőség- és a finanszírozás-orientált modellek a legelterjedtebbek, a kockázatmegosztás módja alapján BOT, DBFO és koncessziós változatok, a haszonmegosztás szabályozása alapján árplafon-szabályozású, közvetlen haszonszabályozású, fixdíjas és árnyékáras megoldások a leginkább bevettek. A tanulmány ezek elemző bemutatása alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyakorlati megoldások a legtöbb esetben az elméleti típusok valamilyen kombinációját tartalmazzák, a konkrét eset feltételeinek megfelelően. Így a gyakorlatban a fix tipológiák helyett alkalmasabb úgy megközelítenünk a PPP-t, mint egy folyamatosan változó, a helyi igényekhez idomuló jelenséget. A haszonszabályozó tipológia kapcsán a tanulmány melléklete rövid áttekintést nyújt a PPP esetében kritikus méltányos haszon becslésének lehetséges megoldásairól is. = This study shows a categorization of the different structural models of Public-Private Partnership (PPP) projects. The typologies are useful to assess the available options when decisions on PPP project structures are made. There are different categorizing aspects. Based ont he key purpose of the partnership there are efficiency, quality and financing focused models. From a risk sharing point of view, BOT, DBFO and concession models are most typical. Regarding the regulation of returns price-cap models, ’open book’ models, fixed price and shadow pricing models are most common. Based on the analytical assessment of these, they study concludes that actual projects are mostly a combination of theoretical types, as required by the given case. Therefore in practice, it is more appropriate to approach PPP projects as a constantly shaping concept, adjustable to particular conditions. Supporting the approaches to the regulation of returns, an appendix of the study summarizes the different methods to estimate fair returns, a critical issue in PPP projects.

Kiemelt gazdálkodástani kutatások a Public-Private Partnership területén – összehasonlító elemzés = Selected publications on Public-Private Partnership from a business studies perspective – comparative analysis

A tanulmányban összefoglalóan bemutatom a Public_Private Partnership (PPP) gazdálkodástani szempontból releváns kutatói munkáinak fogalomhasználatát, kérdésfeltevéseit, illetve főbb eredményeit. Ezzel betekintést kívánok nyújtani abba, hogy mit kutatnak a PPP területén a kollégák gazdálkodástani szempontból. Láthatóvá szeretném tenni, hogy eszerint melyek a „jelentős” témák és kérdések a tudományos közösség mai felfogása alapján. Az elemzés középpontjában huszonhárom, a Public-Private Partnership gazdálkodástani megközelítéséhez kapcsolódó, konkrét tudományos kutatásra épülő irodalom áll, amelyek láthatóvá teszik a PPP sokféle értelmezését a szerzők által alkalmazott részben eltérő definíciókkal. A többféle szempontból végzett szisztematikus elemzés eredményeképpen látható, hogy noha az írások mondanivalójuk függvényében vagy kiemelik a PPP partneri, kockázatmegosztó jellegét, vagy ezt nem hangsúlyozzák és általánosabb értelmezéssel dolgoznak. A PPP-t leginkább kritikusan bíráló szerzők körében jellemző, hogy a gyakorlati megvalósulás alapján a PPP-nek inkább feladatátadó, semmint partneri, illetve inkább finanszírozási, semmint értéknövelő jellegét hangsúlyozzák. = This working paper summarizes the terminology, research focus and primary results of academic articles on Public-Private Partnership (PPP) from a business studies approach. This is to show what fellow researchers focus on. I mean to highlight the „significant” topics as per the current understanding of the academic community. The analysis focuses on twenty-three academic articles that reveal the various interpretations of PPP, using somewhat different definitions. Analytical results show that the articles do not use a common interpretation, but authors either highlight the partnership, i.e. risk sharing nature of PPP; or it is not emphasized, and they use a more general interpretation instead. Researchers most critical with PPP typically give importance to the outsourcing and financing aspects of PPP in practice, rather than its partnership or value increasing character.

Szemléletbeli dilemmák a Public-Private Partnership menedzsmentjében = Management dilemmas in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) immanens logikai kihívásai közül két kiemelt kérdést elemez: az állami fél közszolgálati-közigazgatási beágyazottságából eredő dilemmákat, valamint az állami és a magánfél eltérő kulturális hátteréből eredő feszültségek jellemzőit. A PPP projektek gyakorlati megvalósítása szempontjából e két kardinális kérdés kifinomult elméleti hátterébe nyújt bepillantást. A közszolgáltatási dilemmák közül azonosítja és tárgyalja a jogszerűség vs. eredményesség, a hatékonyság vs. eredményesség, a centralizáció vs. decentralizáció, a közérdek vs. egyéni szabadságjogok védelme, valamint a kormányzat kicsinyítése vs. jogbiztonság védelme, és a vállalkozói szemlélet vs. közszolgálatiság közti egyensúlyozás kihívásait. Az állami és az üzleti fél kulturális különbözőségének központi motívumaként a döntéshozatalbeli különbséget ragadja meg, és a bizalom szerepét hangsúlyozza a működőképes modell megtalálásának lehetőségeként. = This study analyses two cardinal issues of Public-Private Partnership (PPP) projects’ immanent challenges: the management dilemmas of public services/governance, and the tensions between the private and public parties due to their different cultural imbeddedness. It provides theoretical insights into these two issues of practical relevance. As public service management dilemmas, it identifies the trade-offs between rights vs. effectiveness, efficiency vs. effectiveness, centralization vs. decentralization, protecting the public interest vs. individual freedom, minimizing government vs. protecting human rights, the entrepreneurial approach vs. public service ethos. The study captures the cultural difference between the public and the private parties in their different approaches to decision making, while it concludes that the role of trust is key in finding feasible solutions for PPP models.

A Public-Private Partnership vélt és valós hangsúlyai Magyarországon = Assumed and actual emphases of Public-Private Partnership in Hungary

Írásunk a Public-Private Partnership (PPP) magyarországi megvalósulásának hangsúlyairól szól. Azt vizsgáljuk, hogy a szakmai közvélemény milyen képet alakíthatott ki e projektekről a szaksajtó olvasásán keresztül. Három tágabb elvi szempont sajtóbeli megjelenésének súlyát elemezzük: a PPP céljai, a feladatok hatékonyabb elvégzésének módja, illetve a társadalmi kontroll megvalósulása áll érdeklődésünk középpontjában. A tartalomelemzés matematikai-statisztikai módszereit alkalmazzuk. Következtetésünk, hogy a PPP-projektek általában még nem elvi lényegük szerint valósultak meg Magyarországon, bár az évek során érzékelhető pozitív irányú elmozdulás: tanulási folyamat történik. Ennek alapján nem szabad a PPP-t mint módszert elvetni a közfeladatok ellátásában, hanem alkalmazási módjának tökéletesítésére kell törekedni. = This working paper focuses on the perceptions of the Hungarian implementation of Public-Private Partnership (PPP) projects. It was examined how PPP was perceived in the wider public through the communication of the most read daily and weekly business journals. We analyzed the proportion of three broad aspects in the articles: the main goals of PPP, efficiency improvement as a substantial opportunity for value creation, and the role of democratic control. We applied the mathematical-statistical methods of content analysis. Our conclusion is that PPP-projects in Hungary are far from the normative model of implementation as discerned from literature, but from year to year a positive shift, a learning process can be observed. Therefore, instead of discarding PPP as a progressive government solution, Hungary should focus on improving the design and implementation of PPP projects.

Felsőoktatási intézmények közbeszerzési sajátosságai = Public Procurement Characteristics of Higher Education Institutions

A kutatók a 2000-es évek eleje óta foglalkoznak a közbeszerzés és a versenyképesség kapcsolatával. A két terület közötti összefüggés egyértelmű, melyet vizsgálatainak is megerősítenek. Az Európai Unió tagállamainak jogalkotón folyamatos a nyomás, hogy a közbeszerzést különböző célokra használják fel. Mindez segít a közbeszerzés értelmezési körének kitágításában, de felhívja a figyelmet arra, hogy a jogalkotóknak elsősorban néhány kiemelt témára kell összpontosítaniuk, mint az innováció vagy a fenntarthatóság. A felsőoktatási intézmények közbeszerzésben betöltött szerepén túl fontosságuk a konzorciális beszerzések, a közbeszerzés képzés, továbbá az innovatív termékek, technológiák beszerzési gyakorlatában betöltött szerepük miatt kiemelkedő. Hazánkban ez az első alkalom, hogy feltárjuk kifejezetten nagy közbeszerző felsőoktatási intézményeik piaci szerepét és elemezzük közbeszerzési gyakorlatuk sajátosságait, viszonyítjuk eddigi kutatási eredményeinkhez. ______ Researchers have focused on the relation between public procurement and competitiveness since the early 2000s. The relation between corporate competitiveness and public procurement is beyond doubt, evidenced by our research findings. There is growing pressure on the legislators of EU Member States to use public procurement for certain purposes. This helps to widen the scope of procurement, but the regulators have to focus on several priorities like innovation and sustainability. The importance of universities in the development of consortial purchasing, purchasing education, procurement of innovative goods and technologies is unquestionable. It is the first opportunity in Hungary to analyze the role of large contracting authorities, participants of the higher educational market in public procurement and to explore the characteristics of their public procurement practice in order to make comparison between universities and other public procurement market players.

The Architecture of 3D Administration

The objective of this article is to introduce the main blocks in building virtual front and back offices of public administration. Virtual administration is probably kind of an ultimate or top stage of ICT platforms of e-government. First a justification is given why 3D government fits in the recent EU directives of e-government development. The relevant scholarship contains a brief description of the visualized e-government, and then a fully illustrated, step by step survey reveals the itinerary to construct virtual government which is the main result of the study. The article concludes with a discussion on the practical benefit of such a research if there is one.