Magyarországi „munkavállaló-barát” (employee friendly) szervezetek – Valóság vagy utópia (avagy mit tanulhatunk tőlük?) = The Hungarian employee friendly organizations: reality or Utopia (or what can we learn from them?)

A szerzők feltáró kutatásukban munkavállaló-barát szervezeti megoldásokat kerestek és vizsgáltak multiparadigmikus (Primecz, 2008) megközelítéssel, kritikai és funkcionalista szemszögből. Munkavállalóbarát szervezeti gyakorlatnak tekintették azokat a szervezeti kultúrában gyökerező szervezeti kereteket és gyakorlatokat, amelyek nagymértékben támogatják a munkavállalókat a munka és magánélet egyensúlyának elérésében és megtartásában (Toarniczky et al., 2011). Eredményeik szerint a munkavállaló-barát gyakorlatokat akkor értékelik legjobban a szervezeti tagok, ha a közvetlen vezető és kollégák jól értik a támogatandó munkavállaló helyzetét és rugalmasan fordítják le a hétköznapokra a HR-rendszereket. Ezzel együtt több feszültség keletkezik a szervezetben a munkavállaló-barát gyakorlatokban, amelyekre figyelni lehetne, anélkül, hogy a kialakított gyakorlatokat felszámolnák. _____ The authors in their research investigated employee friendly practices, which they defined as frameworks and practices rooted in organisational culture that gives maximum support for employees trying to reach and keep balance between work and private life (Toarniczky et al., 2011) through multiparadigm research (Primecz, 2008). They conducted exploratory research (interviews, focus groups, document-analysis, and questionnaire) at ten Hungarian-based organizations, and they investigated employee friendly work practices through functionalist and critical lenses. Their results shows that employee friendly practices work well, when the immediate boss and colleagues understand the need of organization al member, who are supported, and HR procedures are translated flexibly. At the same time tension within the organization al subgroups always present, and this should be handled by the organization without cancelling employee friendly practices.

Vágyott kultúra és reális értékítélet - Tudásmenedzsment-rendszer kiépítésének előfeltétele egy felsőoktatási intézményben (Desired culture and real value judgement – Precondition of development a knowledge management system in a higher education institution)

A tudásmenedzsment-rendszerek kiépítése és működtetése egyre népszerűbb vállalati cél. A legnagyobb igyekezet ellenére is kudarccal végződhet egy ilyen változás megvalósítása, ha a szükséges feltételek nélkül próbálkozunk ezzel a beavatkozással a szervezet életében. Az egyik legfontosabb előfeltétel a bizalomra, közös tanulásra, fejlődésre épülő, nyitott szervezeti kultúra, mely a tanulószervezeti jellemzőkkel írható le. A szerzők kutatásukban arra voltak kíváncsiak, milyen elképzeléseik, vágyaik vannak a felsőoktatásban oktató kollégáknak az ideálisnak nevezett szervezeti kultúráról. Ezeket az elképzeléseket egy külső tanácsadó cég által végzett kérdőíves felmérésen alapuló vizsgálat segítségével tudták meg, melynek kiértékelésére a circumplex-módszer szolgált. Az eredményeket összevetették a tanulószervezeti jellemzőkkel, vizsgálva azt a hipotézist, miszerint az oktató kollégák tudat alatt is olyan ideális szervezetet képzelnek el, mely a tanulószervezeti kultúra jellemzőivel azonos. _________ To create and to operate a knowledge management system is becoming a more and more popular target of the companies. Realizing the changes above can result in a failure – in spite of the biggest will – if organizations lack certain prerequisites which are necessary in companies’ lives. One of the most important prerequisites is organizational culture which can be characterized by confidence, common learning, development and open atmosphere. This is called a learning organizational culture. In their research the authors would have liked to know what kind of dreams the colleagues have about their own organizational culture. They achieve these results from an investigation with questionnaires which were realized by an advisory team. To evaluating the results of this investigation circumplex method was used. These results were compared with the characteristics of learning organization to confirm our hypothesis. According to this idea colleagues have the same images about their successful organization as the characteristics of learning organizations.

Projekttervezési módszerek kihívásai a XXI. században (Challenges of the project planning methods in the 21st century)

Több mint száz éve született meg Henry Gantt (Gantt, 1910) sávos ütemterve, Kelley (Kelley, 1961) és Walker (Walker, 1959) is több mint hatvan éve publikálta kritikus út módszerét. Az ezekre épülő költség- és erőforrás- tervezési módszerek vajon alkalmasak-e a ma kihívásaira? Az olvasó ebben a tanulmányban többéves kutatómunka gyümölcsét láthatja. A kutatás során az egyik legfontosabb cél annak vizsgálata volt, hogy a meglévő projekttervezési eszközök mennyiben felelnek meg a mai projektek kihívásainak; hol és milyen területen van szükség e módszerek továbbfejlesztésére, esetleg meghaladására. Ebben a tanulmányban a szerző olyan módszereket mutat be, amelyek messze túlvezetnek bennünket a projekttervezés eddig elsősorban operatív feladatokra szorítkozó módszereitől, és olyan kérdések megválaszolására fordítja figyelmünket, mint pl. milyen tevékenységeket, projekteket valósítsunk meg; melyeket hagyjuk el vagy ütemezzük be egy későbbi projektbe; hogyan rangsoroljuk, priorizáljuk a projektek megvalósítását, fontosságát? ______ Gantt chart (Gantt, 1910) was born by Henry Gantt more than a hundred years ago. Kelley and Walker published their critical planning method more than a 60 years ago (see i.e. Kelley-Walker, 1959). Can we use methods based on network planning methods for the challenges of 21st century? In this paper the author can see the results of the recent researches. In this study with their colleagues he investigated which project planning methods can be used in challenges of the 21st century and where and how to improve them. In these researches new matrix-based project planning methods are specified, where they can deal not only operative but strategic questions: which subprojects/tasks should be completed, how to treat priorities of completion in case of defining logic planning, how to support not only traditional but agile project management approaches.In this paper he introduces a new matrix-based method, which can be used for ranking project or multi project scenarios with different kinds of target functions. The author shows methods that are used in an expert module. He shows how to integrate this expert module into the traditional PMS system.

The Dialectics of Modernity - Recognizing Globalization. Studies on the Theoretical Perspectives of Globalization

The volume The Dialectics of Modernity - Recognizing Globalization. Studies on the Theoretical Perspectives of Globalization is the product of a work of that quarter of the century, which has been continuing, since 1989 up today, the true beginning of the globalization. Therefore, because that concept was not existing at that time, the work is not yet directed, in the first years, on the globalization itself. As it can be seen, this concept pushed through only in the second half of the nineties, when the concept could also be already statistically revealed in the world press. How a group of researchers from Hungary was enquirying during the nineties, according to partners of conversation at home and abroad, with whom one could talk about how the new world emerging with 1989 can actually be described, is a long story, the theory of which consists in the fact, that we apparently live in a world, where the most part of the people, even worse, even most of the intellectuals are hardly interested in how this one really looks like. On looking for partners, the circle of the authors of this volume was created. In Hungary, we quickly reached our limit (which much later did not prevent us from appearing, such as if we had always been living in the theoretically worked globalization). The French group around Jacques Poulain reacted the fastest way (and later around Francois de Bernard, with his particularly valuable homepage www.mondialisations.org), not much later the contact with the Russian colleagues around Alexandr Shumakov was created, in which Encyclopedia of the Globalization our contribution could already appear in 2003. On these traces, we came to the productive relationship with Leonid Grinin and Andrey Korotayev. Finally, we mention the Fürstenfeld's initiative, founded since 2009 with Melitta Becker's help in the framework of the Centre for the Interdisciplinary Research in this Austrian city. A relevant part of the author inside this book participated from the beginning in the work of the group. The individual contributions to this volume are linked together by a common interest in knowledge. This is the theoretical view of the phenomenon of the globalization. From the beginning, it was not further defined or limited to certain approaches, particularly an independent theory of the globalization was not intended. We started from the fact, that every legitimately revealed theoretical approach can contribute legitimately to a later theory of the globalization. In this way, the further contacts with Nico Stehr and the members of the Dresden group for the investigation of the security problems arose, mainly with Ernst Woit. Hegel defined the philosophy as the flight of the Owl of Minerva, which "begins its flight only with the falling twilight". Through the theoretical investigation of the globalization always becoming interdisciplinary, we wanted by no means to debate about this incomparable aphorism. We simply started from the conviction, that a new reality should not remain without any description.