Az Európai Unió kibővítésének hatása a lisszaboni stratégia hatékonyságára. Tapasztalatok az Európa 2020 stratégia tervezéséhez (The effects of EU enlargement on the effectiveness of the Lisbon strategy - conclusion for the Europe 2020 strategy)

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a lisszaboni stratégia utódja, az Európa 2020 stratégia esetén indokolt lehet-e a régi és az új tagállamok eltérő kezelése. Mindehhez elsősorban a lisszaboni stratégia tapasztalatait, illetve a tagállamok teljesítményét tekinti át. Arra következtetésre jutottunk, hogy a kutatás-fejlesztés valamint a környezeti fenntarthatósági szempontot tükröző energiaintenzitási mutató esetében kiemelten szükséges a stratégia finomhangolása. A K+F célkitűzés csak hosszú távon releváns a felzárkózó országok számára, rövid távon elsősorban a kohéziót hatékonyabban támogató beruházásélénkítésre kell helyezni a hangsúlyt. A differenciált megközelítés a foglalkoztatási területre is igaz. E terület sajátossága azonban, hogy a tagállamok közötti törésvonal itt nem az EU15-ök és az EU12-ek között húzódik, hanem megfigyelhető a jól ismert észak-dél törésvonal is. A foglalkoztatás terén tehát a déli tagállamok differenciált kezelése is indokolt lehet. / === / The paper asks whether the differential treatment of EU member states would be warranted in case the successor of the Lisbon Strategy, the Europe 2020 Strategy. It examines the performance of member states in the past decade, and arrives to the conclusion that some "fine-tuning" would be required in case of the new strategy, especially in the fields of R&D and energy intensity. R&D is only relevant for the new member states in the longer run, in the short run however policies promoting cohesion seem more important. Differential treatment would also be required in issues related to employment, but here the main divide is not between the old and new member states, but rather between the northern and southern ones.

A pénzügyi eszközök szerepe az Európai Unió kohéziós politikájában (Cohesion policy - The role of financial instruments)

A tanulmány az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból létrehozott pénzügyi eszközök szerepét és perspektíváit elemzi. A téma aktualitását adja, hogy jelenleg zajlik a 2014–2020-as uniós költségvetési és programozási időszak előkészítése, amelynek során a pénzügyi eszközök az uniós elképzelések szerint az eddigieknél lényegesen jelentősebb szerepet játszanak majd. A szerző áttekinti a kohéziós politika keretében működő pénzügyi eszközök jelenlegi rendszerének legfőbb jellemzőit, bemutatja azokat a gyökeres változásokat, amelyek 2014-től kezdődően várhatóan jellemezni fogják a kapcsolódó szabályozási környezetet, végül pedig ismerteti a gyakorlatban működő jelentősebb programokat, amelyek referenciapontként is használhatók a programok tervezése során. _____ The paper examines the role and perspectives of financial instruments established from the structural and cohesion funds of the European Union. Hungary is one of the most significant beneficiaries of the structural and cohesion funds, therefore the interested national actors should know well the new support forms, in order to use them successfully in the next programming period. The article gives an overview about the current structure of financial instruments in the framework of the cohesion policy. The comprehensive changes of the regulatory environment expected from 2014 are also presented, and finally the major instruments in practice will be reviewed, that can serve as reference points in planning of future programmes.