7 resultados para Cash management
em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest
Resumo:
A készpénz-optimalizálás az operációkutatás régóta kutatott területe. Ebben a cikkben valós adatokon mutatok be egy banki készpénz-optimalizálást, melyet lineáris programozási feladatok segítségével végeztem el. A cikkben összehasonlítottam a determinisztikus és a sztochasztikus megközelítéseket is. A hagyományos készpénz-optimalizáción két területen léptem túl: egyrészt vizsgáltam a bankfiók valutagazdálkodását is, másrészről a bankfiókok közötti készpénzszállítás lehetőségét is. A vegyes egészértékű lineáris programozási feladatok megoldására a glpk nevű szabad hozzáférésű szoftvert használtam, így a cikkből képet kaphatunk a megoldó (solver) felhasználhatóságáról és korlátairól is. ___________ In recent years both operational research and quantitative ¯nance have paid much attention to cash management issues. In this paper we present a cash management study which is based on real world data and uses a mixed integer linear programming (MILP) model as the main tool. In the paper we compare deterministic and stochastic approaches. The classical cash management problem is extended in two ways: we considered the possibility of bank offices keeping more than one currency and also investigated the opportunity of cash transports between bank offices. The MILP problem was solved with glpk (GNU Linear Programming Kit), a free software. The reader can also get a feel of how to use this solver.
Resumo:
A vállalati pénzgazdálkodás a vállalati pénzügyek egyik kiemelt területe. Vállalatcsoporton belül a centralizált pénzgazdálkodás manapság már elképzelhetetlen erre a célra fejlesztett banki cash-management szolgáltatások nélkül. A cikk célja bemutatni ezen banki termékek helyét, szerepét a mai vállalati banki szervezetben, csoportosítani és a struktúrák részletezésével elemezni a folyamatosan fejlődő és immár a teljes vállalati szegmensben egyre népszerűbb "netting", "cash pool", "information pool" termékeket. Egyértelmű következtetésünk, hogy a banki pénzforgalmi szolgáltatásoknak egyik dinamikusan fejlődő területéről van szó, amelynek a globalizációval a regionális terjeszkedéssel, a vállalatcsoportok kialakulásával folyamatosan lépést kell tartania. A tanulmányban külön elemzési szempont a termékek, bevezetésének különféle szempontjai, körülményei és kockázatai.
Resumo:
A klasszikus tételnagyság probléma két fontosabb készletezési költséget ragad meg: rendelési és készlettartási költségek. Ebben a dolgozatban a vállalatok készpénz áramlásának a beszerzési tevékenységre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Ebben az elemzésben a készpénzáramlási egyenlőséget használjuk, amely nagyban emlékeztet a készletegyenletekre. Eljárásunkban a beszerzési és rendelési folyamatot diszkontálva vizsgáljuk. A költségfüggvény lineáris készpénztartási, a pénzkiadás haszonlehetőség és lineáris kamatköltségből áll. Bemutatjuk a vizsgált modell optimális megoldását. Az optimális megoldást egy számpéldával illusztráljuk. = The classical economic order quantity model has two types of costs: ordering and inventory holding costs. In this paper we try to investigate the effect of purchasing activity on cash flow of a firm. In the examinations we use a cash flow identity similar to that of in inventory modeling. In our approach we analyze the purchasing and ordering process with discounted costs. The cost function of the model consists of linear cash holding, linear opportunity cost of spending cash, and linear interest costs. We show the optimal solution of the proposed model. The optimal solutions will be presented by numerical examples.
Resumo:
A hálózatos iparágakban, ahogy a postai szolgáltatásoknál is, a forgalomban lévő készpénz nagyméretű működőtőkét jelenthet. A Magyar Posta a levél- és csomagkézbesítésen kívül jelentős készpénzforgalmat bonyolít le: nyugdíjakat, segélyeket és készpénz-átutalási megbízásokat továbbít. A forgalom napi ingadozása a vállalat likvideszköz-igényét jelentősen meghatározza. A posta esetében a postahivatalok készpénzgazdálkodása jól működő hüvelykujjszabályokon keresztül történik, ezek a szabályok döntési teret hagynak a hálózat heterogén egyedi szereplőinek. Az egyedi készletezési viselkedést a vállalati működőtőke meghatározásakor figyelembe kell venni. A tanulmány az egyedi készletezési szokások modellezésére új módszertant ajánl, majd a viselkedésmintákat csoportosítva a pénzkészletezésnek, a vállalati működőtőke szintjének és a vállalati likviditási pozíciónak a kapcsolatát elemzi. / === / The cash in circulation within network industries such as post-office services can repre-sent a sizeable quantity of operating capital. The Hungarian Post Office, besides han-dling mail, handles a significant amount of cash turnover, forwarding pensions, welfare benefits, and cash orders. Fluctuation in the daily volume of these is a strong factor in determining the company's liquidity requirements. The management of cash in post of-fices is governed by rules of thumb that operate well; the regulations leave decision-making scope for the diverse individual actors in the network. Attention has to be paid to individual cash holding when determining the corporate operating capital. The study suggests a new methodology for modelling the individual cash-holding habits, and goes on to group the behaviour patterns by analysing the connection between cash holding, level of corporate operating capital, and corporate liquidity position.
Resumo:
Ebben a tanulmányban a szerző egy új harmóniakereső metaheurisztikát mutat be, amely a minimális időtartamú erőforrás-korlátos ütemezések halmazán a projekt nettó jelenértékét maximalizálja. Az optimális ütemezés elméletileg két egész értékű (nulla-egy típusú) programozási feladat megoldását jelenti, ahol az első lépésben meghatározzuk a minimális időtartamú erőforrás-korlátos ütemezések időtartamát, majd a második lépésben az optimális időtartamot feltételként kezelve megoldjuk a nettó jelenérték maximalizálási problémát minimális időtartamú erőforrás-korlátos ütemezések halmazán. A probléma NP-hard jellege miatt az egzakt megoldás elfogadható idő alatt csak kisméretű projektek esetében képzelhető el. A bemutatandó metaheurisztika a Csébfalvi (2007) által a minimális időtartamú erőforrás-korlátos ütemezések időtartamának meghatározására és a tevékenységek ennek megfelelő ütemezésére kifejlesztett harmóniakereső metaheurisztika továbbfejlesztése, amely az erőforrás-felhasználási konfliktusokat elsőbbségi kapcsolatok beépítésével oldja fel. Az ajánlott metaheurisztika hatékonyságának és életképességének szemléltetésére számítási eredményeket adunk a jól ismert és népszerű PSPLIB tesztkönyvtár J30 részhalmazán futtatva. Az egzakt megoldás generálásához egy korszerű MILP-szoftvert (CPLEX) alkalmaztunk. _______________ This paper presents a harmony search metaheuristic for the resource-constrained project scheduling problem with discounted cash flows. In the proposed approach, a resource-constrained project is characterized by its „best” schedule, where best means a makespan minimal resource constrained schedule for which the net present value (NPV) measure is maximal. Theoretically the optimal schedule searching process is formulated as a twophase mixed integer linear programming (MILP) problem, which can be solved for small-scale projects in reasonable time. The applied metaheuristic is based on the "conflict repairing" version of the "Sounds of Silence" harmony search metaheuristic developed by Csébfalvi (2007) for the resource-constrained project scheduling problem (RCPSP). In order to illustrate the essence and viability of the proposed harmony search metaheuristic, we present computational results for a J30 subset from the well-known and popular PSPLIB. To generate the exact solutions a state-of-the-art MILP solver (CPLEX) was used.
Resumo:
Az egyes nemzetek számviteli szabályozásának vizsgálatánál az adott ország sajátosságaiból eredően részben eltérő szabályozások alakultak ki. Az induktív megközelítésű vizsgálatok jellemzően a szabályozási kérdések széles körét fogják át, de csak néhány tényező mentén közelítve. A cash flow-kimutatások témakörénél a legtöbbször csak azt nézték, hogy van-e előírás a kimutatás elkészítésére, de a részletekkel már kevésbé foglalkoztak. Ebből adódóan e területen viszonylag kis különbséget mutattak ki ezek a felmérések. A szerző kutatása szerint a nemzeti cash flow-kimutatások szabályozásának részleteiben eltérések tapasztalhatók, és ezek alapján a nemzetek klaszterelemzéssel hierarchikusan csoportokba rendezhetők. _____ Research has found that as a result of their particularities, different countries have established partly different accounting frameworks. Studies with inductive approaches typically encompass a wide range of regulatory issues, but based on a limited number of factors only. In the case of Statements of Cash Flows, most studies have so far only examined the existence of rules governing the presentation of the statement, without an in-depth analysis of the details. Therefore, these studies only found relatively minor differences in this field. The author’s research shows that many differences exist in the details of national Cash Flow Statement regulations, which makes it possible to classify the countries in groups using the method of hierarchical clustering.
Resumo:
When I started writing this paper, I thought I would only be writing about the parallel between the mathematical theory of inventory and production – as a familiar model of operations research – and liquidity management. And then during the writing process, predictably enough I must say, the scandals surrounding the Buda-Cash and Quaestor brokerages erupted. Likewise in this period, the debate about foreign currency lending gained fresh impetus; about who made which mistakes when, or whether there was anyone who didn’t make mistakes. The most surprising twist revealed in the Buda-Cash and Quaestor cases – beyond alleged losses running into several hundreds of billions of forints – was that all this could be accumulated in 15 years of selfless effort. And even if this information proves to be comment born of initial over-excitement, it still demands an explanation one way or another. If it’s true, then how can this be? And if it isn’t, then what made it appear as if this is what happened? The questions and contradictions are obvious. But the main questions are these: What do risk managers actually do? What do we pay them for? And how far can we trust them?