The impact of perceived corporate environmental performance on the behavior of capital market decision makers : analysis of food industry companies

Environmental protectionism and sustainable development has been gaining increased attention among governments, investors and consumers alike. As a result, firms are facing growing pressure from the various stakeholders to improve their environmental performance. This study is focusing on the food industry, which in recent years has been a subject of increased scrutiny due to their role in resource consumption, waste generation and unsustainable production practices. Our research is aiming to examine how the financial community evaluates the environmental stewardship of food industry companies as proxied by market reactions in response to environmental news. Are all company related environmental news items evaluated equally, and which financial and non-financial firm-specific attributes can influence market responses? Have there been changes in reactions on the stock exchange in the past two decades?

Formalization of the informal venture capital market - Business angel networks and syndicates

Business angels are natural persons who provide equity financing for young enterprises and gain ownership in them. They are usually anonym investors and they operate in the background of the companies. Their important feature is that over the funding of the enterprises based on their business experiences they can contribute to the success of the companies with their special expertise and with strategic support. As a result of the asymmetric information between the angels and the companies their matching is difficult (Becsky-Nagy – Fazekas 2015), and the fact, that angel investors prefer anonymity makes it harder for entrepreneurs to obtain informal venture capital. The primary aim of the different type of business angel organizations and networks is to alleviate this matching process with intermediation between the two parties. The role of these organizations is increasing in the informal venture capital market compared to the individually operating angels. The recognition of their economic importance led many governments to support them. There were also public initiations that aimed the establishment of these intermediary organizations that led to the institutionalization of business angels. This study via the characterization of business angels focuses on the progress of these informational intermediaries and their ways of development with regards to the international trends and the current situation of Hungarian business angels and angel networks.

EU-s források a vállalkozások tőkeellátottságának javítására - A JEREMIE Kockázati Tőkeprogram (EU funds to improve the capitalization of the companies – JEREMIE Venture Capital Program)

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) tőkeellátottságának javítása meghatározó szerepet játszik fejlődésük előmozdításában. Jelen tanulmány az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében a vállalkozások rendelkezésére álló pénzügyi eszközök közül a kockázati tőke működését mutatja be. A fejlődésük növekedési ciklusában járó cégek mellett a korai életszakaszukban járó, innovatív tevékenységet folytató, gyors növekedésre képes, de forráshiányos vállalkozások finanszírozásában nyújthat segítséget Magyarországon a 2010-ben elindult JEREMIE Kockázati Tőkeprogram. Az állami és a privát tulajdonban levő piaci szereplők hazánkban újnak mondható együttműködése révén megvalósuló program a magyar kockázatitőke-piac kínálati oldalának bővítését szolgálja, abban az alsó (döntően az 1-1,5 millió EUR/tranzakció alatti) szegmensben, ahol a tisztán piaci alapon működő befektetők korlátozottabb szerepvállalása figyelhető meg, és így a piacon hiány jelentkezik. Az EU-s támogatások ezen új típusú felhasználási formája színesíti és kibővíti a vállalkozások számára elérhető pénzügyi eszközök körét és volumenét, fokozottabb mértékben érvényesül a piaci szemlélet, hiszen verseny van a forrásokért, és verseny van a források kihelyezését végző pénzügyi közvetítő szervezetek között is, mindezek mellett további magánforrások bevonását biztosítja, ösztönzőleg hat a cégek működésére, és a visszaforgó rendszer biztosítja a fenntarthatóságot, a források későbbi újbóli felhasználását is. _______ To improve the capitalization of the domestic small and medium-sized enterprises (SMEs) has a decisive role in promoting development. This study presents the operation of venture capital from the available business financial instruments of the New Széchenyi Plan. In Hungary the JEREMIE Venture Capital Program, which launched in 2010, can help in financing of the rapidly growth, innovative, early life stage companies besides the development cycle of growth companies. This program with new cooperation between the stateowned and private companies enlarge the supply-side of the Hungarian venture capital market, at that the bottom (mostly in the 1 to 1.5 million EUR / transaction below) segment, where can be observed the limited role of the purely market-based investors, and thus there is a shortage in the market. These new type application form of the EU supports enriches and expands the scope and volume of the available financial instruments for the enterprises, the market orientation prevails more broadly, because there is a competition for resources and there is a competition between the resources allocation financial intermediaries,in addition ensures further private resources.

Derivatív pénzügyi termékek árdinamikája és az új típusú kamatlábmodellek (Interest rate models and the price processes of financial derivatives)

Ennek a cikknek az a célja, hogy áttekintést adjon annak a folyamatnak néhány főbb állomásáról, amit Black, Scholes és Merton opcióárazásról írt cikkei indítottak el a 70-es évek elején, és ami egyszerre forradalmasította a fejlett nyugati pénzügyi piacokat és a pénzügyi elméletet. / === / This review article compares the development of financial theory within and outside Hungary in the last three decades starting with the Black-Scholes revolution. Problems like the term structure of interest rate volatilities which is in the focus of many research internationally has not received the proper attention among the Hungarian economists. The article gives an overview of no-arbitrage pricing, the partial differential equation approach and the related numerical techniques, like the lattice methods in pricing financial derivatives. The relevant concepts of the martingal approach are overviewed. There is a special focus on the HJM framework of the interest rate development. The idea that the volatility and the correlation can be traded is a new horizon to the Hungarian capital market.

A kapitalizmus néhány rendszerspecifikus vonása (Some system-specific features of capitalism)

A szerző korábban a szocialista rendszer és a posztszocialista átmenet elemzésére használta azt a szemléletet és módszertant, amelyet rendszerparadigmának nevezett el. A jelen tanulmány a kapitalizmus néhány általános vonásának vizsgálatára alkalmazza ezt a megközelítést. A cikk - fogalmi tisztázás után - példákat sorol fel a kapitalizmus néhány rendszerspecifikus vonására, majd kettővel részletesebben foglalkozik. Az egyik: a rendszer dinamizmusa. Az elmúlt évszázad nagy újításai, amelyek mélyrehatóan átalakították nemcsak a termelés technológiáját, hanem az emberek mindennapi életét is, a kapitalista rendszer és annak főszereplője, a vállalkozó vezette be és terjesztette el. Csak a kapitalizmusban tud kialakulni a vállalkozás és újítás mechanizmusa, az ehhez szükséges erőteljes ösztönzés és rugalmas tőkepiac. A másik példa: a kapitalista rendszer immanens tulajdonsága a munkaerőpiacon jelentkező tartós többlet, szemben a szocialista rendszerrel, amelynek kifejlett formájában tartós munkaerőhiány mutatkozik. Elméletileg és tapasztalatilag is igazolható, hogy minél dinamikusabb a kapitalista gazdaság állandó átalakulása, annál inkább keletkezik strukturális munkanélküliség. A hatékony bér elmélete megmagyarázza, miért érdeke a munkaadónak, hogy a piactisztító bérnél magasabb bért fizessen, és ezzel munkanélküliséget idézzen elő. A kapitalizmus reformálható rendszer. Ám ügyelni kell arra, hogy a részreformok között milyen a kapcsolat. Szerencsés esetben kiegészítik egymást. Ám ennél sokkal gyakoribb, hogy miközben szembeszállunk a rendszer egyik kedvezőtlen hajlamával, utat engedünk egy másik kedvezőtlen hajlam megerősödésének. ___________________ The author previously applied the outlook and methodology he named the system paradigm to analysing the socialist system and post-socialist transition. This study takes the same approach to some general attributes of capitalism. After clarifying some concepts, the author presents examples of some system-specific features of capitalism, before ad-dressing two of them in detail. One is the dynamism of the system. The great innovations of the last century that radically altered both the technology of production and people s daily lives were all introduced and disseminated by the capitalist system and its protago-nist, the entrepreneur. Only under capitalism can the mechanism of entrepreneurship and innovation emerge, with the strong incentives and flexible capital market they require. The other immanent feature is a chronic surplus on the labour market that contrasts sharply with the chronic labour shortage prevalent under the mature socialist system. Theory and experience confirm that the faster the ongoing transformation of a capitalist economy proceeds, the greater the propensity for structural unemployment to appear. It is explained by the efficiency pay hypothesis how an employer has an incentive to pay more than a market-clearing wage, thereby introducing unemployment. Capitalism is a system that can be reformed, but attention needs paying to relations between reforms of different parts of the system. In fortunate cases they complement each other, but it is commoner to find that tackling one unfavourable tendency only allows another such tendency to increase.

A „kivonulás, tiltakozás, hűség” koncepció és a „kapitalizmus változatai” elmélet közti kapcsolat (The connection between the ‘Exit, Voice, and Loyalty’ conception and the ‘Varieties of Capitalism’ theory)

Tanulmányunkban az Albert 0. Hirschman által kialakított „kivonulás, tiltakozás, hűség” koncepció metaelméleti felhasználásával a „kapitalizmus változatai” elméletet vesszük bírálat alá. Egyrészt arra mutatunk rá, hogy már a különböző piacgazdasági modellek tipologizálásához használt vállalatelméleti dimenziójú elemzések is építkeznek a Hirschman-trilemmából, másrészt arra hívjuk fel a figyelmet, hogy olyan sajátos eszközről van szó, amely a tőke- és munkaerő-piaci folyamatok elemzésére támaszkodva új perspektívát is kínál a kapitalista gazdaságok komparatív vizsgálatához. A dolgozat terjedelmi okokból az empirikus kutatásokat megalapozó elméleti alapozásra szorítkozik. ____ In our study we deal with the critical analysis of the “varieties of capitalism” theory by using the “exit, voice, and loyalty” meta-theory invented by Albert O. Hirschman. The paper emphasizes that on the one hand the analyses of the theory of the firm and business used for the classification of distinct market models are also building upon the “Hirschman trilemma”, and on the other hand, it draws attention to the fact that the Hirschmanian method based on labor market and capital market offers a new perspective for the comparative analysis of capitalist economies. The focus of the article is only the theoretical foundation of empirical studies as a result of limitation of scope.

Koherens kockázatmérés és tőkeallokáció = Coherent risk measurement and capital allocation

Bármennyire szeretne is egy bank (vállalat, biztosító) csak az üzletre koncentrálni, nem térhet ki a pénzügyi (hitel-, piaci, operációs, egyéb) kockázatok elől, amelyeket mérnie és fedeznie kell. A teljes fedezés vagy nagyon költséges, vagy nem is lehetséges, így a csőd elkerülésre minden gazdálkodó egységnek tartania kell valamennyi kockázatmentes, likvid tőkét. Koherens kockázatmérésre van szükség: az allokált tőkének tükröznie kell a kockázatokat - azonban még akkor is felmerül elosztási probléma, ha jól tudjuk mérni azokat. A diverzifikációs hatásoknak köszönhetően egy portfólió teljes kockázata általában kisebb, mint a portfóliót alkotó alportfóliók kockázatának összege. A koherens tőkeallokáció során azzal a kérdéssel kell foglalkoznunk, hogy mennyi tőkét osszunk az alportfóliókra, vagyis hogyan osszuk el „kor­rekt” módon a diverzifikáció előnyeit. Így megkapjuk az eszközök kockázathoz való hozzájárulását. A tanulmányban játékelmélet alkalmazásával, összetett opciós példákon keresztül bemutatjuk a kockázatok következetes mérését és felosztását, felhívjuk a figyelmet a következetlenségek veszélyeire, valamint megvizsgáljuk, hogy a gyakorlatban alkalmazott kockázatmérési módszerek [különösen a kockáztatott érték (VaR)] mennyire felelnek meg az elmélet által szabott követelményeknek. ____________________ However much a bank (or company or insurance provider) concentrates only on business, it cannot avoid financial (credit, market, operational or other) risks that need to be measured and covered. Total cover is either very expensive or not even possible, so that every business unit has to hold some risk-free liquid capital to avoid insolvency. What it needs is coherent risk measurement: the capital allocated has to match the risks, but even if the risks are measured well, distribution problems can still arise. Thanks to diversification effects, the total risk of a portfolio is less than the sum of the risks of its sub-portfolios. Coherent capital allocation entails addressing the question of how much capital to divide among the sub-portfolios, or how to distribute ‘correctly’ the advantages of diversification. This yields the contribution of the assets to the risk. The study employs game theory and examples of compound options to demonstrate coherent measurement and distribution of risks. Attention is drawn to the dangers of inconsistencies. The authors examine how far the methods of risk measurement applied in practice (notably VaR—value at risk) meet the requirements set in theory.

Milyen is hát a tőke a 21. században? Megjegyzések Piketty könyvéhez (So what is capital in the 21st century? Notes on Piketty's book)

Ezt az írást Piketty kiváló és fontos könyve inspirálta. A könyvnek nemcsak a címe, hanem számos megfogalmazása is azt a várakozást keltheti, hogy a kapitalista rendszer átfogó elemzése kerül az olvasó kezébe. Ehhez képest a tanulmány szerzőjében hiányérzet támadt. A kapitalista rendszernek számos immanens tulajdonsága, veleszületett hajlama van. Közülük hárommal foglakozik a tanulmány. 1. A kapitalizmus egyik alapvonása a dinamizmus, az innováció, a teremtő rombolás. Nem adhat teljes képet a kapitalizmusról az, aki ezt az alapvetően fontos jelenséget ignorálja. 2. A kapitalizmus óhatatlanul nagyfokú egyenlőtlenséget hoz létre; ezt reformokkal kell enyhíteni, de teljesen nem küszöbölhető ki. 3. A kapitalizmus alapvető jellegzetességei, a magántulajdon és a piaci koordináció dominanciája nagy hatású ösztönzési mechanizmusokat hoznak létre, amelyek mind a tulajdonosokat, mind a vállalatok vezetőit innovációra és hatékony működésre serkentik. Az egyik legfontosabb ösztönző a verseny, különösen az oligopolisztikus verseny. A kapitalista rendszernek e három fontos tendenciája között szoros kölcsönhatás érvényesül. Piketty fő témáját, a jövedelem és a vagyon eloszlását nem lehet jól megérteni, ha a másik két tendenciától elszakítva vizsgáljuk. A tanulmány befejezésül ismerteti a szerző saját értékítéleteit a kapitalista rendszer kedvező és káros, igazságtalan vonásairól. _____ This study was inspired by Piketty s excellent and important book. Its title and numerous statements in it arouse in readers expectations of a comprehensive analysis of capitalism. By comparison the author of this paper felt things were lacking. The capitalist system has numerous immanent traits and innate tendencies, of which the study properties three: 1. One basic feature is dynamism, innovation, and creative destruction. No picture of capitalism can be full if this basic aspect is ignored. 2. Capitalism inevitably brings about a high degree of inequality; this must be eased by reforms, but cannot be entirely overcome. 3. The basic characteristics of capitalism - private ownership and the dominance of market coordination - give rise to strong incentive mechanisms that encourage but owners and enterprise executives to innovate and to cooperate effectively. One of the main incentives is competition, especially oligopolistic competition. There are strong mutual effects among these three important tendencies. It is impossible to understand well Piketty s main subject, the distribution of income and wealth, if it is divorced from the other two tendencies. The study ends with its author s own value judgements on the favourable and harmful, unjust attributes of the capitalist system.

So what is Capital in the Twenty-First Century? Some notes on Piketty’s book Working paper, forthcoming in Capitalism & Society

This study was inspired by Piketty’s excellent and important book. Its title and numerous statements in it arouse in readers expectations of a comprehensive analysis of capitalism. By comparison the author of this paper felt important aspects were lacking. The capitalist system has numerous immanent traits and innate tendencies, of which the paper takes a closer look at three properties. 1. One basic feature is dynamism, innovation, and creative destruction. No picture of capitalism can be full if this basic aspect is ignored. 2. Capitalism inevitably brings about a high degree of inequality; this must be eased by reforms, but cannot be entirely overcome. 3. The basic characteristics of capitalism – private ownership and the dominance of market coordination – give rise to strong incentive mechanisms that encourage but owners and enterprise executives to innovate and to cooperate effectively. One of the main incentives is competition, especially oligopolistic competition. There are strong mutual effects among these three important tendencies. It is impossible to understand well Piketty’s main subject, the distribution of income and wealth, if it is divorced from the other two tendencies. The study ends with its author’s own value judgements on the favourable and harmful, unjust attributes of the capitalist system.