Tőkebefektetések Magyarországon = Capital investments in Hungary

A tanulmány megvizsgálja Magyarország integrációs kapcsolatainak alakulását a tőkebefektetések területén, feltárja annak pozitív és negatív hatásait. Az 1990-től 2010-ig tartó periódust három fő szakaszban elemzi, ezek a szakaszok: a rendszerváltás ideje, az EU csatlakozásig, valamint a csatlakozás óta eltelt évek. Kitér a tanulmány arra, hogy a hét évvel ezelőtti uniós csatlakozás hogyan hatott a tőkebefektetések alakulására, az integráció előtti kapcsolatok milyen mértékben maradtak fent, illetve változtak, mennyire vagyunk nyitottak a külföldi tőke előtt és a 2008-ban kezdődő gazdasági világválság milyen hatással volt ezekre a folyamatokra. / === / The purpose of the study is to examine the standing of Hungary's relations within the integration especially focusing on foreign direct investment, as well as to explore its positive and negative consequences. The period between 1990 and 2010 will be discussed in three main parts, namely as the time of the political transformation, the time preceding Hungary's accession to the European Union, and that of the years passed since then. Apart from the above mentioned it is also necessary to analyze the impact made by the integration which took place seven years ago on the state of foreign direct investment, and, to have a look at the relations formed prior to it, to see the extent to which they have altered or remained the same. We need to know how much our economy is open to foreign capital and we have to understand the measure Hungary has been affected by, since the crisis that began in 2008 has made itself plausible.

Speciális kockázatok és kockázatkezelés a kockázatitőke-finanszírozásban (The special risks and risk management of venture capital)

A tanulmányban a szerzők arra a kérdésre keresik a választ, hogy az aszimmetrikus információk hatására a vállalkozók és a befektetők között kialakuló megbízó-ügynök viszonynak melyek a speciális vetületei a kockázatitőke-finanszírozás vonatkozásában. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a hiányos információk, a megbízó-ügynök viszony, illetve az ügyletek speciális jellege miatt fokozottan jelentkező ügynökprobléma kezelésére a kockázatitőke-finanszírozás szereplői speciális kockázatkezelési technikákat alkalmaznak. Ilyenek a magas elvárt hozamok, a szigorú kiválasztási kritériumok, a speciális befektetési vagy szindikátusi szerződések, a befektetést követő monitoring tevékenység, a több lépcsőben történő finanszírozás és a portfólióvállalatok hálózatba szervezése. A speciális kockázati megközelítés következtében a befektetéseket opciós szemlélet is áthatja. _____ This paper focuses on the special aspects of imperfect information in case of venture capital financing including principal-agent relationship between entrepreneurs and investors as well as adverse selection that evolves as a result of information asymmetries. The authors’ finding is that venture capital is able to manage the problems caused by imperfect information via applying divers risk management techniques such as high profit expectations, scrutiny of portfolio-companies, the use of special contracting stipulations and syndicate agreements, the monitoring of investments, multi-staged financing of companies and the integration of portfolio-companies into networks. In addition to the risk management techniques the authors also give the interpretation of the unique attitude of venture capital toward uncertainty and its special real option-like risk valuation approach that makes venture capitalists capable of handling high uncertainty under imperfect information.

A beruházási projektek aggregált tőkeigénye = The Aggregate Capital Needs of Investment Projects

A tanulmány abból indul ki, hogy a beruházási projektek értékelése során egyidejűleg szükséges figyelembe venni a projektben lekötött tőkét és a lekötési időt mint jövedelemtermelési lehetőséget. Definiálja a projekt aggregált tőkeigényének fogalmát és megszerkeszti a vonatkozó mérőszámot. Az aggregált tőkeigény új vállalatgazdasági kategória, mely a beruházási projektek értékelésének egy új megközelítését teszi lehetővé. A projekt aggregált tőkeigénye azt a tőkeösszeget jelenti, mely a projekt működtetéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges. A három meghatározó tényező: a kezdőtőke, a megtérülési idő (illetőleg az élettartam) és a megtérülés gyorsasága. A számszerűsítéshez minden évre vonatkozóan meg kell határozni az adott évben lekötött tőkét, ami az adott évig még meg nem térült tőkerészt jelenti, majd ezek összegzése révén adódik az aggregált tőkeigény. A mértékegység egységnyi tőke egyévi lekötése. A tanulmány az összefüggések modellszerű levezetése mellett gazdag példaanyagot is tartalmaz. Az elemzés bővíti a nettó jelenérték tartalmára vonatkozó ismereteket, rávilágít az aggregált tőkeigény ismeretének fontosságára mind a nettó jelenérték, mind a belső kamatláb esetében. _____ The starting point of this paper is that in the evaluation process of investment projects necessary to take into account simultaneously the tied-up capital and tiedup time as the income-generating potential. For this, it defines a special content of aggregate capital needs of investment projects, and elaborates an index. The aggregate capital needs is a new business economics category, which provides a new aspect to evaluate investment projects. This means the amount of capital needed for the operation of the project during its full duration. Three factors determine the aggregate capital needs for investments projects. These are the amount of initial investment, the payback period (or the duration) and the rapidity of capital payback. The solution is to sum up the yearly tied-up capital, that is, the notreturned parts of the capital for each year. The measurement unit is one unit tied-up capital for one year. The paper formulates the main relationships as models and by way of explanation presents some examples. The analysis highlights the importance of considering the aggregate capital needs furthermore widens knowledge regarding the net present value and internal rate of return.

Intellectual Capital Paradox

The authors have analysed the economic growth and its determining factors in countries of the European Union, particularly in Hungary and Ukraine. We applied quantitative methods by analysing topic related database. We have found that the Central-Eastern European Periphery has not finished its transition, and this change is heading in the direction of the Southern Periphery of the European Union. As the Southern Periphery is the area of economic crises right now, it is obvious that something should be done in order to avoid falling to the same fate for the Central-Eastern European Periphery. The authors introduced a new production function and with its help they identified the bottlenecks of growth in Hungary and Ukraine, namely the organizational and human capital that in its present development stage, do not correspond to the needs of creating state of the art larger companies. The present crisis pushes both countries to postpone long-term developments, such as investments into human capital, and in this way makes the solution of the crisis more difficult.

The risk of adverse selection and its management in the process of venture capital investment (The experience of Hungarian investors)

Venture capitalists can be regarded as financers of young, high-risk enterprises, seeking investments with a high growth potential and offering professional support above and beyond their capital investment. The aim of this study is to analyse the occurrence of information asymmetry between venture capital investors and entrepreneurs, with special regard to the problem of adverse selection. In the course of my empirical research, I conducted in-depth interviews with 10 venture capital investors. The aim of the research was to elicit their opinions about the situation regarding information asymmetry, how they deal with problems arising from adverse selection, and what measures they take to manage these within the investment process. In the interviews we also touched upon how investors evaluate state intervention, and how much they believe company managers are influenced by state support.