A közgazdaságtan és a szociológia határán - az identitás-gazdaságtan által felvetett elméleti kérdések (On the borders of economics and sociology. Theoretical questions raised by identity economics)

A tanulmány az identitás-gazdaságtan megközelítését és az általa felvetett elméleti kérdéseket kívánja bemutatni. E tan kiinduló tétele George A. Akerlof és Rachel E. Kranton szerint az, hogy a közgazdaságtanban használt hasznosságfüggvénybe be kell emelni az emberek énképének és az ezzel kapcsolatos egyéni mérlegelésnek a szempontjait. Ezt az indokolja, hogy az emberek társadalmi csoportokhoz/kategóriákhoz tartoznak, amelyekhez normarendszer társul, azaz ha viselkedésükkel megsértik a normákat, akkor önképük sérül, és ezáltal csökken a hasznosságuk is. A tanulmányban bemutatjuk, hogy ez a szemlélet az embereket "túlszocializált" társadalmi szereplőkként mutatja be, akik kevéssé reflektálnak a helyzetükre. További kérdéseket vetnek fel az elmúlt években végzett szociálpszichológiai és viselkedés- gazdaságtani kísérletek, amelyek rámutatnak, hogy az identitás- gazdaságtani elmélet egyik alapját jelentő normák erősen függnek szituációs tényezőktől. _____ The paper introduces the approach of identity economics and the theoretical questions raised by its arguments. According to Akerlof and Kranton, individual identity and personal calculations in relation to this identity should be incorporated into the utility function applied in economics, so that people are placed in social categories that involve normative systems. In line with this, if their actions breach the social norms, this affects negatively their self-image, so in turn decreasing their utility. The paper argues that this approach presents humans as "overly socialized" social actors who do not reflect on their situation. Further questions could be raised by experiments in social psychology and behavioral economics conducted in recent years. The results highlight the fact that the norms which serve as the basis for the theory of identity economics depend strongly on the context and given situation.

Kontraszelekció és erkölcsi kockázat a politikában. Vázlat az információs aszimmetria közgazdaságtani fogalmainak politikatudományi alkalmazhatóságáról (Negative selection and moral risk in politics. An outline of the usefulness to political science of the economic concept of information asymmetry)

Az írás a kontraszelekció és az erkölcsi kockázat információ-gazdaságtani fogalmának politikatudományi alkalmazhatósága mellett érvel. Azt kívánja bemutatni, hogy a politikai piac szereplői közti információs aszimmetria mechanizmusainak éppúgy lehetnek súlyos negatív hatásai a demokratikus politikai rendszer működésére nézve, mint ahogy a gazdasági szereplők közti információs aszimmetria - Nobel-díjas közgazdászok érvei szerint - alááshatja a piaci verseny hatékonyságát. Az írás új megvilágításba helyezi a - már Platón óta ismert - politikai kontraszelekció jelenségét, továbbá részletesen foglalkozik az erkölcsi kockázat és a megbízó-megbízott relációk megjelenésével a politikában. Érinti tovább azoknak a mechanizmusoknak - a jelzésnek és a szűrésnek - a megjelenését a politikában, melyeket a közgazdászok az információs aszimmetria csökkentésére ajánlanak. / === / The paper argues in favour of employing in political science the economic concept of information asymmetry, seeking to show that the mechanisms of information asymmetry among the players on the political market may have negative effects on the operation of a democratic political system as information asymmetry among economic actors – according to arguments of Nobel prize-winning economists – has on the efficiency of market competition. The paper sheds new light on the phenomenon of negative political selection (known since Plato's time), and goes on to deal in detail with the appearance of moral risk and client/agent relations in politics. The author touches also on the appearance in politics of mechanisms – signals and filters – that economists suggest for reducing information asymmetry.