A marketing, a termelés és a logisztika hozzájárulása a vállalati eredményességhez (The Contribution of Marketing, Production and Logistics to Business Performance)

A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképességkutató Központjának 2004-ben lekérdezett kérdőíve alapján, ami 154 feldolgozóipari vállalat adatait tartalmazza, azt vizsgáljuk, hogy az ellátási lánc három lényeges vállalati funkciója, a marketing, a termelés és a logisztika milyen mértékben járul hozzá az üzleti eredményességhez. Az eredmények szerint a marketingnek és a termelésnek erősebb hatása van a vállalati teljesítményre, mint a logisztikának. A három funkció együttesen csekély, bár statisztikai értelemben szignifikáns szerepet játszik az üzleti sikerben. _____ Companies are complex organizations where a lot of activities and processes have to work properly in order to reach success. Depending on several factors, sometimes some activities get more emphasis while others work in the background. Since organizational functions have separate literature and practical knowledge, and transit between them is rare, we do have very little knowledge on how the various functions together contribute to company success. Based on a wide-scale empirical study on Hungarian competitiveness, which includes data on 154 companies from the process industry, we examine to what extent three functions of the supply chain, marketing, manufacturing and logistics, can contribute to business success. Results show that marketing and manufacturing have larger effect on company performance than logistics. However, the three functions together play a minor, although significant role in company success.

Üzleti kapcsolatok modellezése (Modelling business relations)

Ebben a tanulmányban az ellátási láncok egyik építőelemét, az ellátási láncokban együttműködő diadikus kapcsolatokat állítjuk a vizsgálatok középpontjába. Az irodalomban számtalan megközelítés ismert az ilyen típusú megrendelő-beszállító vállalatok közötti kapcsolatok fejlődésének leírására. Az egyes fejlődési elméletek a diadikus kapcsolatok időbeli alakulását elméleti szinten tárgyalják, de az empirikus vizsgálatokat nem végeznek. Ebben a tanulmányban mi kísérletet teszünk az ellátási lánc típusú kapcsolatok fejlődésének empirikus vizsgálatára. Arra próbálunk választ találni, hogy alkalmazható-e az életciklus-hipotézis az üzleti kapcsolatok időbeli fejlődésének leírására. (===) The study places in the centre of discussion the cooperative dyadic relations that form one element in the chain of supply. Writers have taken numerous approaches to describing the development of such relations between buyer and supplier firms. The various theories discuss on a theoretical level the development over time of these dyadic relations, but they eschew empirical examinations. An attempt is made in this study to conduct such an empirical examination of the chain-like relations of supply, with the aim of discovering whether the life-cycle hypothesis can be applied to the development of business relations over time.

Labour productivity change: drivers, business impact and macroeconomic moderators

This paper focuses on the operational drivers of labour productivity changes. We consider two sets of drivers: a) current working practices b) changes in working practices through management programs. The relationship between these two sets of drivers and productivity changes are analysed. We also investigate the importance of productivity growth by looking at the impact of labour productivity changes on business performance changes. Finally, the moderating effects of industry and country on the use of drivers of productivity changes are examined. Data from an international survey, IMSS-IV, are used for the analysis.

Marketing-szemléletmód és az üzleti kapcsolatok (Marketing-outlook and business relations)

A cikk az üzleti kapcsolatok marketingértelmezéséről szól. A marketing a piaci magatartás tudománya. A két vagy több partner között megvalósuló piaci tranzakció a marketing alapvető elemzési egysége. A piac dinamikáját a tranzakciók ismétlődései jelentik. Az ismétlődő tranzakciókból épülnek fel a piaci kapcsolatok.. A szervezetközi piac a gazdasági és nem gazdasági szereplők egymással kölcsönös függőségben lévő, a társadalmi környezetbe beágyazott kapcsolatrendszere, amelyben a tevékenységek és az erőforrások cseréje zajlik. A cikk kitér annak rövid bemutatására, hogy a különböző marketingterületek miként járulnak hozzá az üzleti kapcsolatok megismeréséhez. A szerző meghatározása szerint az üzleti kapcsolat az üzleti hálózatba ágyazott két szervezet közötti interaktív cserekapcsolatot jelent. A definíció kifejtése során bemutatásra kerülnek az üzleti kapcsolatok érintettjei, legfontosabb folyamatai, valamint a kapcsolat létének néhány következménye. __________ The article discusses the interpretation of business relations within the field of marketing. Marketing is the science of market behaviour. The basic segment of marketing analysis is the market transaction between two or more persons. The dynamics of the market is created by the repetition of transactions. Repeated transactions make market relations. Inter-organizational market is a network of interdependent relations among economic and non-economic actors embedded into the social environment, serving as a platform for the exchange of actions and resources. The article shortly describes how the different areas of marketing contribute to the knowledge of business relations. According to the author, business relations are interactive exchange relations between two organizations embedded in the business network. The detailed explanation of the definition introduces the parties involved in business relations, the most important processes, and some consequences of the existence of the relation.

Üzleti kapcsolatok beágyazottsága a magyar gazdaságban (Heaviness of the Hungarian business relationships)

A cikk a hazai ellátási láncok alapegységének, az üzleti kapcsolatoknak a beágyazottságát vizsgálja. A vállalatok közötti üzleti kapcsolatok sokféle jellemzője közül kiemelt jelentőségű azok stabilitása, ami közvetlenül függ a kapcsolatok beágyazottságának fokától. Az üzleti kapcsolat beágyazottságára hatást gyakorol az együttműködő felek közötti kötelékek három típusa (Håkansson – Snehota [szerk.], 1995): a megrendelő-beszállító közötti (i) tevékenység, (ii) szociális és (iii) erőforrás-kötelékek erőssége, intenzitása. A szerzők kutatásának hipotézise szerint e kötelékek erősségét, és ezen keresztül a kapcsolat beágyazottságának mértékét befolyásolja az, hogy milyen a felek közötti csere tárgyát képező termék- és szolgáltatáscsomag komplexitása. Tanulmányuk a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának „Kis- és középvállalatok beszállítói pozíciói” című kutatási programja (2007–2008) keretében készült kérdőíves felmérés kiemelt eredményeit mutatja be. Az elemzés magában foglalja az üzleti kapcsolatok számára releváns különböző köteléktípusok jellemzőinek bemutatását, a csere tárgyát meghatározó vevői elváráscsomagok, illetve azok leképeződéseként kialakuló tipikus termék- és szolgáltatáscsomagok ismertetését, végül annak bemutatását, hogy azok miképpen hatnak az üzleti kapcsolatok beágyazottságára. ________________ The focal question of this research is how heavy Hungarian business relationships are, and what specific characteristics this relationships have. Business relationship heaviness is one of the most important relationship features because substantially influences the stability of the relationship itself. The authors argue that the level of buyer-supplier relationship heaviness is determined by activity ties, social bonds and resource links (Håkansson – Snehota ed., 1995) and influenced by the complexity of the exchange object relevant for a specific relationship. The paper presents the results of an online survey carried out among Hungarian companies at the Competitive Research Centre of the Corvinus University of Budapest. The authors’ analysis examines the effect of the exchanged product and service package on relational ties and relationship heaviness.

Lean termelés és üzleti teljesítmény – nemzetközi empirikus eredmények (Lean production and business performance – international empirical results)

A lean termelés javít a vállalatok operatív teljesítményén. Korábbi kutatásokkal összhangban ezt nemzetközi kérdőíves felmérésből származó eredmények is alátámasztják. Nem mutatható ki azonban egyértelmű kapcsolat a lean termelés és az üzleti teljesítmény között. A szerzők kutatásukban – kifejezetten a több lean eszközt elmélyülten használó és jó operatív eredményekkel rendelkező ún. haladó lean termelők üzleti eredményeire fókuszálva – azonosították az üzleti teljesítményt befolyásoló tényezőket. Bár számos tényező kívül esik a termelésmenedzsment hatáskörén (pl. piaci dinamika, új piacra lépők száma, személyre szabás), de a termék/szolgáltatás arányának befolyásolásán, a beszállítók és a kapacitástartalékok menedzsmentjén keresztül a termelésnek is van lehetősége az üzleti teljesítmény javítására. Végül, bár közvetlen kapcsolat nem mutatható ki a lean termelés és az üzleti teljesítmény között, de a szerzők várakozásai szerint a folyamatosan javuló operatív teljesítmény kiegyensúlyozott és stabil üzleti teljesítmény alapja lehet. A haladó lean vállalatok pedig nagyobb eséllyel kerülhetnek (maradhatnak?) a jó üzleti teljesítménnyel büszkélkedő vállalatok körébe(n). ____________ The lean production has improved the operational performance of companies. However a clear link between lean production and business performance can not be detected. In their research the authors have identified the factors affecting business performance focusing on business results of the advanced lean producers. Although a direct connection is not detected between lean production and business performance, but according to the author expects the continuously improving operational performance shall be a base for the balanced and stable business performance.

Hálózat – A globális gazdaság kvázi szervezete (The business network – the quasi organization of the global economy)

A tanulmány célja, hogy értelmezze a globális gazdaság alapvető fontosságú építőelemét, az üzleti hálózatot, majd megvizsgálja annak felépítését és működésének főbb vezérlőelveit. Először az alapfogalmak – üzleti hálózat, ellátási lánc és ellátási háló – meghatározására és azok felépítésének bemutatására kerül sor. Ezt követően a cikk röviden ismerteti, hogy melyek voltak azok a vállalati gazdálkodás környezetében végbement változások, melyek a gazdaság hálózatosodását elősegítették és ennek kapcsán elvezettek az üzleti hálózatok versenyképességben játszott szerepének erősödéséhez. A szerző ugyanakkor bemutatja a kialakuló új gazdasági modell, az ún. hálózati gazdaság működési modelljének lényeges új tulajdonságait. A tanulmány ezután ismerteti az üzleti hálózat – s ezen belül az ellátási lánc – működtetésében meghatározó koordinációs mechanizmusokban megfigyelhető markáns változásokat. Végül részletesen ismerteti az üzleti hálózat két fő építőelemét: a hálózatot alkotó üzleti egységeknek, illetve a közöttük kialakuló kapcsolatoknak az alapvető típusait. ________ The aim of the paper is to present and interpret the basic building element of global business: the business network, its structure and operation. First basic terms – network, supply chain, supply network – are defined and described, than those changes are introduced that played significant role in increasing their importance. Characteristics of the new network economy are presented; especially changes in the coordination mechanism between cooperating parties in the network are demonstrated. Finally the two building blocks of global business networks: (i) nodes (business units) and (ii) threads (partnerships) are described in details.

Az ellátási láncban elfoglalt pozíció és a szolgálatosodás – üzleti modellek Európában (Supply chain position and servitization – business models in Europe)

A szerzők célja, hogy megvizsgálják, milyen kölcsönhatásban áll az ellátási láncban elfoglalt pozíció, valamint a szolgálatosodás szintje az európai termelővállalatoknál. Vizsgálatuk azt mutatja, hogy a globalizáció és a termelés nemzetközivé válása mindkét tényezőt jelentős mértékben befolyásolja. A termelés globalizációs trendjeinek megfelelően így a kelet-európai (fejlődő), illetve a nyugat-európai (fejlett) országokban eltérő üzleti modellek válnak dominánssá, amelyek különböző ellátásilánc-pozícióval és más-más szintű szolgáltatásnyújtással jellemezhetőek. A domináns üzleti modellek mellett természetesen más üzleti modellek is működőképesnek bizonyulhatnak a két vizsgált régióban. A létesítmények elhelyezésére, valamint az üzleti eredményességre vonatkozó mutatók elemzésbe történő bevonásával cikkük az Európában működő üzleti modellek kialakításának okára, valamint jövőbeli fenntarthatóságára is megpróbál választ adni. __________ The objective of this paper is to examine the relationship between supply chain position and level of servitization in European manufacturing companies. The analysis shows that globalization and internationalization of production has dramatic impact on both phenomena. Due to the globalization trends different business models became dominant in the less developed Eastern-European and the more developed Western European countries, which can be characterized by different supply chain position and servitization level. Certainly other business models can also be successful in the two regions. Involving facility location motivations and business performance indicators the article shed light on the reasons of why these business models came alive and how sustainable they can be.