The European Patterns of "Homo Academicus“ and The Chances of Its Evolution In Current Hungarian Higher Education

In the recent four or five years, there have been abrupt and radical changes in the governance of Hungarian higher education. It can then be interesting to assess the state of “homo academicus“ as it looks currently in Hungary. The notion of “homo academicus“ is obvious: it concerns participants in the system of a country’s higher education. The paper as follows still comes back to the definition of “homo academicus“ by referring first to it as occupation, or rather as a profession that can be interpreted in terms of sociology. Secondly, some historic patterns can also be mobilised, based on the assumption that university is a very European institutions that is even rooted in the tradition of the Middle Ages. The elbow-room of seeking for identity and the role to be filled by academics are limited by the effective system of the governance of higher education. It is a key to the chances of academics of meeting the historically corroborated professional standards that they exercise academic freedom. As it cannot be done individually, but in cooperation (through a collegial system), academic freedom is always combined with collective action. The field where this freedom can be exercised can be specified through university autonomy, the lack of which makes a serious barrier to the full development of a character of “homo academicus“. This is now the case in Hungary, the paper suggests. The paper seeks to gain deeper understanding of the character of academics, their vocation and professional roles, and the governance of higher education, serving as the environment for academic activity, by creating a conceptual framework. The paper is established on the results of sociological research and the experience of legal management, although it remains to be of theoretical nature. It criticises the current Hungarian situation of the governance of higher education, arguing for the reconstruction of university autonomy and financial stability. It also emphasises the importance of predictable regulations.

Regular and Irregular Banking Regulation Some thoughts on the issues in banking regulation

What is irregular banking regulation? And: why is irregular a regulation? These are the two main questions this analysis tries to launch and examine – at least formulate some legal issues for further consideration, discussion and research. The banking regulation has different aspects to examine.

Google’s Antitrust Cases Competition Analysis in New Economy Markets

Today, global economic performance largely depends on digital ecosystems. E-commerce, cloud, social media, sharing economy are the main products of the modern innovative economic systems which are constantly raising new regulatory questions. Meanwhile the United States has an unimpeachable dominance in innovation and new technologies, as well as a large and open domestic market, the EU is only recently discovering the importance of empowering the European digital economy and aims to break down its highly fragmented cross-border online economic environment. As global economy is rapidly becoming digital, Europe’s effort to create and invest in common digital market is understandable. The comprehensive investigations launched by the European Commission into the role of social network, search engine, or sharing economy internet platforms, which are new generation technologies dominated by American firms; or the recent decision of the Court of Justice of the European Union declaring that the Commission’s US Safe Harbor Decision is invalid1 might be considered as part of an anti-American protectionist policy. However, these measures could rather be seen as part of a broader trend to foster European enterprises in technology developments.

Az elővásárlási és a vételi jog konkurenciájáról

Az új Ptk. továbbra is szabályozza az elővásárlási jogot és a vételi jogot. E kettő hatalmasság egymáshoz való viszonya ugyanakkor nem teljesen egyértelmű a normaszöveg alapján. A jelen írás azt vizsgálja, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak az érintetteknek, ha a tulajdonos a törvényes elővásárlási joggal terhelt vagyontárgyára nézve szerződéssel harmadik személynek vételi jogot enged.

Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló választottbírósági kikötés tisztességtelenségéről

A választottbíráskodás történetileg elsősorban a kereskedelmi jogvitákra szabottan kialakított sajátos vitarendezési mód. Aligha meglepő hát, hogy a fogyasztói jogviták arbitrálhatóságának kérdése időről időre felmerül. Az utóbbi időben – figyelemmel az uniós jogi fejleményekre, valamint a magyar jogfejlődési tendenciákra is – különösen a fogyasztói szerződésekbe ÁSZF útján inkorporált választottbírósági kikötések jogi sorsa vet fel izgalmas kérdéseket. A jelen tanulmány ezek egy részét igyekszik körüljárni.

Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog és a vételi jog konkurenciájáról

Sem a korábbi Gt.-k, sem a hatályos Ptk. tételesen nem rendelkezik arról, hogy üzletrészre kiköthető-e vételi jog. Ettől függetlenül, az üzleti, illetve a bírói gyakorlatban ismert, illetve elismert, hogy az üzletrészre vételi jogot lehet alapítani. Jelen munka elsőként azt vizsgálja, hogy a hatályos Ptk.-nak ’az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében történő átruházása’ és az ’üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog’ fordulatai milyen értelmezési kérdéseket vetnek fel. Az írás ezt követően pedig azt tárgyalja, hogy hogyan alakul az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog és a vételi jog egymáshoz való viszonya abban az esetben, ha a társaság tagja olyan üzletrészre, amelyen más tag(ok)nak a Ptk. 3:167. §-a alapján az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló joga áll fenn, más személy javára szerződéssel vételi jogot enged. Jelen munka e kérdésben épített Metzinger Péter Az elővásárlási és a vételi jog konkurenciájáról címmel, a Corvinus Law Papers 2016/1. számában megjelent tanulmányának következtetéseire, illetve továbbgondolta azokat az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog és a vételi jog konkurenciája szempontjából.

Szállítmányozás és vámtanácsadás - felelősség komplex logisztikai szolgáltatásért

Vámhatárt átlépő árutovábbítás esetén szükségképpen merül fel az áru (küldemény) vámjogi helyzetének rendezése. Az árutovábbítással kapcsolatos komplex logisztikai szolgáltatások nyújtására vállalkozó szállítmányozóval szemben ezért gyakran piaci elvárás az, hogy az áru vámjogi helyzetének rendezésében közreműködjék. Erre a gyakorlatban rendszerint kétféle konstrukció keretében kerül sor: a szállítmányozó harmadik személlyel vámügynöki szerződést köt, vagy ő maga jár el a megbízó vámképviselőjeként. A jelen írás a két konstrukció közötti felelősségi jogi eltéréseket kívánja röviden vázolni.