Környezeti kockázatok felmérése. Paraméterek bizonytalanságának hatása a kockázatkezelési döntéshozatalra = Assessment of environmental risks – effects of parameter uncertainty to the risk management decisions

A környezeti kockázatok megfelelő felmérése és kezelése napjaink egyik legfontosabb kérdése, nemcsak a szakmai, hanem a széles értelemben vett közvélemény számára. A szerző cikkében azt vizsgálja, hogy a környezeti kockázatok felmérésének milyen megközelítései vannak. Kulcskérdésként pedig arra koncentrál, hogy a kockázatkezelési döntéseket hogyan befolyásolja a becslések bizonytalansága. Először a környezeti kockázat definícióját adja meg, majd azt mutatja be, hogy a környezeti kockázatok kezelésére vonatkozó megközelítések milyen párhuzamban állnak a pénzügyi rendszerrel, mint komplex rendszerre vonatkozó megközelítésekkel. Végül a jelenleg legnagyobb kockázatoknak tartott környezeti kockázatokat ismerteti röviden. A cikk második részében kockázatkezelési alternatívákat mutat be, és azt, hogy a kockázatkezelési lépések kiválasztását befolyásolja a bizonytalanság. Ezt illusztrálandó Brouwer-Blois (2008) modelljét használva a soklépéses szimulációt és alternatív döntési kritériumot – a kritikus (extrém) költség-hatás mutatót – alkalmazza. _____________ Adequate assessment and management of environmental risks is a key question nowadays also for professional experts and also for the overall public. In this article the author examines the different approaches concerning environmental risks. He concentrates as a key question the influence on risk management decisions of uncertainties raised by our estimations. First he analyses the definition of environmental risks, and he shows the similarities and differences between approaches concerning environmental risks and risks threatening financial system, and finally he gives short overview on the most current environmental risks. In the second part of the paper he presents risk management alternatives and analyses the influential power of uncertainty on risk management decisions. In order to illustrate this phenomenon the author applies the model of Brouwer-Blois (2008) with multistep simulation and an alternative decisive criterion, the ranking based on critical (extreme) cost to effect measure.

Evaluation of corporate environmental management approaches: A framework and application

This article proposes a framework to evaluate corporate environmental strategies. In the proposed framework, a company's environmental risks are analyzed on two dimensions, One dimension, the endogenous environmental risks, arises from the internal operations of the company. The other dimension, the exogenous environmental risks, are determined by the company's external world: its location, its ecological setting, and the demographic characteristics of the physical environment in which it operates. Four environmental management approaches are defined as a function of endogenous and exogenous environmental risks: reactive, proactive, strategic, and crisis preventive. The framework was applied in a survey of 141 company representatives in Hungary. A relationship was sought between the a priori defined environmental management approaches based on technology and location and the companies' environmental management characteristics defined by senior managers. Variables that differentiated among the four environmental management approaches were identified and ranked. The study concludes that there is a relatively well-defined relationship between the environmental risks of companies and the nature of their environmental management approaches, Implementing a strategic environmental management approach may not be the best option for all companies - although there is a growing pressure to do so.

Vágyott kultúra és reális értékítélet - Tudásmenedzsment-rendszer kiépítésének előfeltétele egy felsőoktatási intézményben (Desired culture and real value judgement – Precondition of development a knowledge management system in a higher education institution)

A tudásmenedzsment-rendszerek kiépítése és működtetése egyre népszerűbb vállalati cél. A legnagyobb igyekezet ellenére is kudarccal végződhet egy ilyen változás megvalósítása, ha a szükséges feltételek nélkül próbálkozunk ezzel a beavatkozással a szervezet életében. Az egyik legfontosabb előfeltétel a bizalomra, közös tanulásra, fejlődésre épülő, nyitott szervezeti kultúra, mely a tanulószervezeti jellemzőkkel írható le. A szerzők kutatásukban arra voltak kíváncsiak, milyen elképzeléseik, vágyaik vannak a felsőoktatásban oktató kollégáknak az ideálisnak nevezett szervezeti kultúráról. Ezeket az elképzeléseket egy külső tanácsadó cég által végzett kérdőíves felmérésen alapuló vizsgálat segítségével tudták meg, melynek kiértékelésére a circumplex-módszer szolgált. Az eredményeket összevetették a tanulószervezeti jellemzőkkel, vizsgálva azt a hipotézist, miszerint az oktató kollégák tudat alatt is olyan ideális szervezetet képzelnek el, mely a tanulószervezeti kultúra jellemzőivel azonos. _________ To create and to operate a knowledge management system is becoming a more and more popular target of the companies. Realizing the changes above can result in a failure – in spite of the biggest will – if organizations lack certain prerequisites which are necessary in companies’ lives. One of the most important prerequisites is organizational culture which can be characterized by confidence, common learning, development and open atmosphere. This is called a learning organizational culture. In their research the authors would have liked to know what kind of dreams the colleagues have about their own organizational culture. They achieve these results from an investigation with questionnaires which were realized by an advisory team. To evaluating the results of this investigation circumplex method was used. These results were compared with the characteristics of learning organization to confirm our hypothesis. According to this idea colleagues have the same images about their successful organization as the characteristics of learning organizations.

Environmental Management Accounting - Estimating the Benefit Side

The presentation focuses on estimating benefits of environmental projects and achievements like image improvement, gaining an environmental award, profit from environmentally benign products, risk reduction benefits, etc. The paper integrates the results and experience gained in three different fields: EMA, evaluation of natural resources and working as a consultant

A tudásmenedzsment és az IT audit kapcsolódási pontjai - a tudásmenedzsment-rendszerek auditja (Connection points of knowledge management and IT audit – audit of knowledge management systems)

A cikkben a szerzők megvizsgálják a tudásmenedzsment komplex rendszerfejlesztési projektekben és az informatikai auditban játszott szerepét. Fő céljuk, hogy a tudásmenedzsment-rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó audit támogatására értékelési modellt készítsenek. Cikkükben megvizsgálják a tudásmenedzsmentnek az IT-auditban játszott általános szerepét, az auditban érintett tudásvagyon védelmének kérdését, a tudásmenedzsment-folyamatok szerepét a rendszerfejlesztésben (auditszempontból), a kontrollok implementálását, valamint a tudásmenedzsment és az IT-audittal kapcsolatos szabványok, módszertanok kapcsolatát. Az eredmények illusztrálására egy az Európai Unió 7. keretprogramjából finanszírozott nemzetközi projekt (GUIDE, IST–2003–507498) szolgál. ________________ Authors investigate the role of knowledge management in complex system development projects and IT audit. The primary goal is to provide an evaluation framework for an assessment of the development of special knowledge management solutions. On the other hand IT audit itself is a knowledge-dependent activity. The paper analyses the role of knowledge management in IT audit in general, the protection of knowledge assets during an audit, the role of knowledge management processes during system development (from audit point of view) and in the implementation of controls, the relationship of knowledge management with audit standards. Authors investigate the specialities of KM developments from audit point of view (particularly important aspects of audit, specific control objectives) A case study, based on experiences gained from GUIDE project (IST-2003-507498 funded by the European Commission’s 6th Framework Programme) illustrates the findings.

Unintended consequences of crisis management

This contribution attempts to decipher the largely unintended, still predictable consequences of crisis management in the global economy. In a series of improvised, case-bycase and unilaterally demand-focused measures, governments tried to extend the Keynesian arsenal to a system whose basic features are unlike those of the national economy. While the collapse of output and employment, on par with the Great Depression, could indeed be averted, conditions for the resumption of sustainable finance and growth have been undermined.

Maguk urai – a magyar vállalkozó lelkialkata (A magyarországi kisvállalkozók értékvilágának néhány jellemzője) Their own bosses – The character of the Hungarian entrepreneur (Some aspects of the value system of small entrepreneurs in Hungary)

The study uses the value test developed by Shalom Schwartz to examine the value system of Hungarian entrepreneurs. First, the dataset of the last wave of the European Social Survey is used to define those value orientations which generally distinguish entrepreneurs from the rest of society in Europe. Second, the prevalence of these ‘entrepreneurial values’ in the general populations of various countries, and Hungary in particular, is explored. Third, using compatible data from a survey of 300 Hungarian small entrepreneurs, the value orientations that distinguish them from other European entrepreneurs and Hungarian non-entrepreneurs are examined. Multivariate regression analyses allow us to draw a nuanced value-portrait of the typical Hungarian entrepreneur. The main conclusion is that although Hungarian small entrepreneurs share the ’core values’ of entrepreneurs in Europe, they are less adventurous and less materialist, but held personal freedom and human relations especially dear.

Mitől zöld egy vállalat - avagy mit is jelent a jó környezeti teljesítmény? (What makes a company green – or what does good environmental performance mean?)

A vállalati teljesítmény megítélésénél egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezeti teljesítmény vizsgálata. Nem egyértelmű ugyanakkor, mit is jelent a jó környezeti teljesítmény: egyesek például a szennyezőanyagkibocsátás csökkentését, míg mások egy környezetirányítási rendszer bevezetését értik alatta. Az eltérések miatt sokszor nem kapunk hiteles információt arról, vajon a környezetileg jól teljesítő vállalatok versenytársaiknál sikeresebbek-e vagy se m. A szerző a cikkben kísérletet tesz egy a környezeti teljesítmény átfogó értelmezésére szolgáló modell felállítására, amely lehetőséget biztosít a vállalati és a környezeti teljesítmény kapcsolatának pontosabb megismerésére és így jobb vállalati döntések meghozatalára. _________ When evaluating corporate performance, more and more emphasis is put on the assessment of environmental performance as well. It is not obvious however, what good environmental performance means: some researchers interpret it for example as decreasing environmental load while others as introducing an environmental management system. These differences in many cases lead to contradictory conclusions, whether environmentally good companies would outperform their competitors in other fields as well. In the article the author attempts to build a model for interpreting the concept of environmental performance, enabling more exact analysis of the relationship between company and environmental performance, and so making better company decisions.

Az 1990-2000 között benyújtott magyar szabadalmi bejelentések környezeti hatásának idősoros elemzése (Time series analysis of environmental effects of submitted Hungarian patents between 1990 and 2000)

A szerző e kutatás keretében az 1990–2000 közötti időszak magyar intézményi és egyéni szabadalmi bejelentők, illetve jogosultak („szabadalmasok”) szabadalmainak környezeti hatását vizsgálja. Konkrétan az ebben az időszakban a Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott szabadalmi bejelentésekből elfogadott szabadalmakat tanulmányozza, a PIPACS adatbázisban található szabadalmi leírások alapján. A pozitív környezeti hatású szabadalmak száma, valamint az összes szabadalomhoz viszonyított aránya alapján von le következtetéseket a magyar környezeti innovációs tevékenységről, és ennek potenciális magyar környezeti hatásáról. A pozitív környezeti hatású szabadalmak összes megadott szabadalomhoz viszonyított aránya az időszakban 92%-os szignifikanciaszinten növekszik. _______

Recent Developments in the Autonomy and Governance of Higher Education Institutions in Hungary: the Introduction of the Chancellor System

After the change of regime in 1989, Hungarian higher education started to return to its Humboldtian tradition. It was widely accepted that academic freedom could be guaranteed by high degree of institutional autonomy manifested especially in structures of self-governance and avoidance of direct state supervision/interventions. Attempts to introduce boards and other supervising bodies were successfully resisted until 2011. The new government coming into power in 2010, however, introduced new mechanisms of supervision and changed institutional governance and reduced institutional autonomy considerably. Changes in the selection of rectors, the appearance of state-appointed financial inspectors and the newly appointed Chancellors responsible for the finance, maintenance and administration of institutions are important milestones in this process. In the paper I review these developments focusing especially on the analysis of the Chancellor system.

Környezeti kritériumok a beszállítóértékelésben = Green aspects of supplier evaluation

A környezeti szempontok figyelembe vétele egyre gyakoribb mind a szakirodalomban, mind a vállalati gyakorlatban. Ezt mutatja az is, hogy egyre növekszik a zöld szempontokat feldolgozó tanulmányok és szakcikkek száma. Emellett a kutatók egyre több környezeti kritériumot magukba foglaló, összetett módszertant dolgoznak ki az optimális beszállító kiválasztásához. A tanulmány célja, hogy bemutassa, illetve rendszerezze a zöld szempontokat a beszállítóértékelésben, illetve rámutasson arra, hogy mekkora eszköztár áll már most rendelkezésre a vállalatok részére, amennyiben nem csak hagyományos kritériumokat kívánnak felhasználni a beszállítóik értékelésekor. Foglalkozik azzal, hogy melyek azok a fő motivációk, amelyek miatt érdemes a vállalatoknak zöld szempontokat integrálniuk a beszállítóértékelő rendszerükbe. A kutatás alapján az derült ki, hogy nem csak a törvényi előírások a fő mozgatórugók a vállalatoknál, hogy beszállítóikat környezeti szempontból is mérjék. Ugyanakkor egyelőre a vállalatok leginkább a környezeti menedzsment rendszer meglétét vizsgálják a beszállítóiknál és kevés egyéb a szakirodalomban már megjelent zöld szempontot vesznek figyelembe. Ugyanez vonatkozik a módszertanra is, hiszen a vállalati gyakorlatból az derült ki, hogy kevésbé használják a szakirodalomban kidolgozott, összetett módszereket, hanem sokkal inkább a könnyen mérhető, kevesebb szempontot magukba foglaló eszközöket alkalmazzák. _______ Environmental criteria became more and more prevalent in the past not only in the literature but also in the companies practice. This is shown by the growing numbers of articles about green criteria. Alongside this, researchers are creating more and more methodologies for the selection of suppliers which contains environmental criteria. The purpose of this paper is to present and structure green criteria and to point out what a great selection of methodologies are available for the companies if they want to use not only the traditional criteria but environmentals too. Besides, in this research I present the most common motivations which can cause the introduction of green criteria in supplier evaluation. It was found that not the governmental requirements are the only motivations for companies. However, for the present, companies use mostly for green criteria the environmental management system if it is introduced at their suppliers or not and do not consider more, altough they are available in the literature. The same statement is appertain to the methodologies because it was found that companies rather than using the complex, elaborated ones, they search for the easily measurable methodologies which contains less criteria.

Content and drivers of performance management in agency-type organizations of the hungarian public administration

The improving performance of public administration and the reform of public financing system have been on agenda in Hungary for many years, in accordance with the international trends. However, governments have not expected and supported creating of a performance-oriented public administration in a comprehensive and explicit way. Nevertheless, there are bottom-up initiatives at organizational level, which target performance-oriented organizational function. The research focuses on organizations of central public administration where the successful application of performance management methods is most likely based on the international literature. These are the so called agency-type organizations, which are in Hungary called autonomous state-administration organizations independent of the Government (e.g. Hungarian Competition Authority), government bureaus (e.g. Hungarian Central Statistical Office), and central offices subordinated to the government (either the cabinet or a ministry) (e.g. Hungarian Meteorological Service). The studied agencies are legally independent organizations with managerial autonomy based on public law. The purpose of this study is to get an overview on organizational level performance management tools applied by Hungarian agencies, and to reveal the reasons and drivers of the application of these tools. The empirical research is based on a mixed methods approach which combines both quantitative methods and qualitative procedures. The first – quantitative – phase of the author’s research was content analysis of homepages of the studied organizations. As a results she got information about all agencies and their practice related to some performance management tools. The second – qualitative – phase was based on semi-structured face-to-face interviews with some senior managers of agencies. The author selected the interviewees based on the results of the first phase, the relatively strong performance orientation was an important selection criteria.