Kelet-közép-európai devizaárfolyamok előrejelzése határidős árfolyamok segítségével (Forecasting the exchange rates of three Central-Eastern European currencies with forward exchange rates)

Írásunkban azt vizsgáljuk, hogy a hosszú lejáratú határidős árfolyamok stacionaritását feltételező hibakorrekciós modellek, amelyeknek korábbi számítások szerint - a világ devizapiaci forgalmának mintegy 75 százalékát kitevő fejlett ipari országokra alkalmazva - kitűnő a mintán kívüli előrejelző erejük, hogyan képesek három keletközép- európai ország devizaárfolyamát előrejelezni. A három vizsgálat alá vont deviza (cseh, magyar, lengyel) esetében az eredmények relációnként nagyon eltérnek, és összességében kedvezőtlenebbek, mint a fejlett ipari országokra kapott eredmények, amit a nem teljesen rugalmas árfolyamrezsim, a rendelkezésre álló adatsor rövidsége, az eurózóna-csatlakozáshoz kapcsolódó bizonytalanságok, a devizakockázati és a határidős kamatprémium létezése, továbbá a Balassa-Samuelson-hatás együttes befolyásaként tudunk értelmezni. JEL kód: E43, F31, F47. /===/ This paper studies whether models that assume long-maturity forward exchange rates are stationary (which proved in earlier studies to provide superior forecasting ability when applied to exchange rates of major currencies) are capable of forecasting the Euro exchange rates of three Central-East European currencies (the Czech koruna, Hungarian forint and Polish zloty). The results for the three currencies differ from each other and are generally much worse than those obtained earlier for major currencies. These unfavourable results are attributed to the consequences of managed exchange-rate systems, to the short time series available, to uncertainties related to future Euro-zone entry, to the existence of a foreign exchange and term premium, and to the Balassa–Samuelson effect.

The Reverse Balassa–Samuelson Effect in the Euro Zone

The debt crisis of the eurozone revealed a structural problem of the single market. The single currency created a pegged foreign exchange system among the euro member states. Thus, the less competitive countries can not improve their wage competitiveness through devaluation, but are motivated to extend the current consumption as the single central bank rate and the zone stability created cheap debt financing. The paper overviews the process of Reverse Balassa-Samuelson effect to explain the importance of external imbalance in the debt crisis.

Banking Contagion under Different Exchange Rate Regimes in CEE

The global crisis of 2008 caused both liquidity shortage and increasing insolvency in the banking system. The study focuses on credit default contagion in the Central and Eastern European (CEE) region, which originated in bank runs generated by non-performing loans granted to non-financial clients. In terms of methodology, the paper relies on one hand on review of the literature, and on the other hand on a data survey with comparative and regression analysis. To uncover credit default contagion, the research focuses on the combined impact of foreign exchange rates and foreign private indebtedness.

Banking Contagion under Different Exchange Rate Regimes in CEE

The global crisis of 2008 caused both liquidity shortage and increasing insolvency in the banking system. The study focuses on credit default contagion in the Central and Eastern European (CEE) region, which originated in bank runs generated by non-performing loans granted to non-financial clients. In terms of methodology, the paper relies on one hand on review of the literature, and on the other hand on a data survey with comparative and regression analysis. To uncover credit default contagion, the research focuses on the combined impact of foreign exchange rates and foreign private indebtedness.

Megtakarítások és külső finanszírozás az amerikai gazdaságban. A hitelpiaci válság háttere (1997-2007) (Savings and external financing in the American economy. The background to the credit-market crisis (1997–2007))

A tanulmány nem az aktuális hitelpiaci válság enyhítésének kérdésével foglalkozik, hanem az amerikai gazdaság elmúlt négy évtizedének általános és az utolsó tíz évének konkrét beruházási-megtakarítási és növekedési tendenciáit igyekszik feltárni. Azt vizsgálja, hogy milyen mélyebb, belföldi eredetű szerkezeti okai vannak a nemzetközivé dagadt jelzáloghitel-válságnak. A cikk a nyitott gazdaság külső finanszírozással összefüggő mérlegazonosságainak alapján arra a következtetésre jut, hogy az ingatlanpiaci visszaesés és a kibocsátás zsugorodása az Egyesült Államok gazdaságában már több mint másfél évtizede kialakult kedvezőtlen, de még tovább romló belföldi megtakarítási folyamatok következménye. A jelzálogpiac krízise és a lakásépítés drámai visszaesése a túlfogyasztásra és túlhitelezésre ösztönző pénzügyi környezet eredménye. A lakáspiaci és a hitelezési ciklusok pénzügyi innovációkkal történő megnyújtása inkább növelte, mint csökkentette a kibocsátásingadozás érzékenységét. A legfőbb hitelezők Kína, Japán, Németország inkább dolláralapú amerikai vállalati felvásárlásokkal ellensúlyozták a dollárgyengülésből elszenvedett veszteségeiket. 1997-2007 között az Amerikából külföldön befektetett dolláraktívák - javarészt a valuta leértékelődése nyomán - jelentős hozamemelkedést élveztek, és számottevően tompították a belföldön képződött jövedelmek csökkenését. A dollárleértékelődés az eszköz- (és nemcsak az áruexport) oldalon is előnyöket hozott számos nagyvállalatnak. / === / Rather than dealing with the immediate policy steps to dampen the crisis, this paper attempts to reveal the worsening savings/consumption pattern of the US economy over the last ten years. Based on the closed logic of open-economy GDP-accounting, it argues that the current crisis is deeply rooted in shrinking public and private savings trends discernible as early as 1997. The current mortgage-market crisis and deep fall in new residential housing are products of a distorted financial environment that encourages over-borrowing and over-consumption. Expansion of the credit cycle through successive financial innovations has increased, not decreased output volatility. But the main foreign lenders to the US—Japan, China and Germany—have managed to offset their losses on US securities by buying into US companies. Large US firms have also benefited from rapid dollar depreciation as USD-denominated yields on their foreign assets experienced strong run-ups. The weak dollar has also helped American firms with large assets on foreign markets. So there were strong benefits for the US, not just on the goods-export side, but on the asset side, an aspect rarely emphasized.

Virtuális árhatás a Budapesti Értéktőzsdén = Virtual price effects on the Budapest stock exchange

Az árhatásfüggvények azt mutatják meg, hogy egy adott értékű megbízás mekkora relatív árváltozást okoz. Az árhatásfüggvény ismerete a piaci szereplők számára fontos szerepet játszik a jövőben benyújtandó ajánlataikhoz kapcsolódó árhatás előrejelzésében, a kereskedés árváltozásból eredő többletköltségének becslésében, illetve az optimális kereskedési algoritmus kialakításában. Az általunk kidolgozott módszer révén a piaci szereplők a teljes ajánlati könyv ismerete nélkül egyszerűen és gyorsan tudnak virtuális árhatásfüggvényt meghatározni, ugyanis bemutatjuk az árhatásfüggvény és a likviditási mértékek kapcsolatát, valamint azt, hogy miként lehet a Budapesti Likviditási Mérték (BLM) idősorából ár ha tás függ vényt becsülni. A kidolgozott módszertant az OTP-részvény idősorán szemléltetjük, és a részvény BLM-adatsorából a 2007. január 1-je és 2011. június 3-a közötti időszakra virtuális árhatás függvényt becsülünk. Empirikus elemzésünk során az árhatás függ vény időbeli alakulásának és alapvető statisztikai tulajdonságainak vizsgálatát végezzük el, ami révén képet kaphatunk a likviditás hiányában fellépő tranzakciós költségek múltbeli viselkedéséről. Az így kapott információk például a dinamikus portfólióoptimalizálás során lehetnek a kereskedők segítségére. / === / Price-effect equations show what relative price change a commission of a given value will have. Knowledge of price-effect equations plays an important part in enabling market players to predict the price effect of their future commissions and to develop an optimal trading algorithm. The method devised by the authors allows a virtual price-effect equation to be defined simply and rapidly without knowledge of the whole offer book, by presenting the relation between the price-effect equation and degree of liquidity, and how to estimate the price-effect equation from the time line of the Budapest Liquidity Measure (BLM). The methodology is shown using the time line for OTP shares and the virtual price-effect equation estimated for the 1 January 2007 to 3 June 2011 period from the shares BML data set. During the empirical analysis the authors conducted an examination of the tendency of the price-effect equation over time and for its basic statistical attributes, to yield a picture of the past behaviour of the transaction costs arising in the absence of liquidity. The information obtained may, for instance, help traders in dynamic portfolio optimization.

Devizás tételek értékelése. A számviteli szabályozás és a gazdálkodók döntéseinek összefüggései (Exchange differences from accounting perspective – regulation and business decision)

Az elmúlt években hazánkban a svájcifrank- és a japánjen-alapú hitelezés gyakorlatilag megszűnt, a devizaalapú hitelek folyósításának feltételei szigorodtak, a már meglévő portfólió romlott, a hitelezők által elszenvedett veszteség megnőtt. A számviteli előírások azonban alig változtak, azaz a jelenlegi szabályozás képes a számviteli törvény által alapvető célként megjelölt megbízható és valós kép bemutatására. A számviteli megközelítés szerint a deviza- és a devizaalapú ügyletek között nincs lényegi különbség, az aktiválási, értékelési, valamint értékvesztés-képzési szabályok megegyeznek. A probléma nagyságrendjének bemutatása után ismertetem a devizás vagyonrészek értékelésével kapcsolatos szabályok változását azok indokaival együtt. Ezután bemutatom a különféle alkalmazott árfolyamok hatásait a beszámolóra, s az alkalmazható árfolyamok és a mérlegben megjelenő devizapozíciók összefüggéseit. A devizás követelésekre képzendő értékvesztés témakörben bemutatom az év végi zárási feladatok sorrendjét, valamint a deviza- és a devizaalapú ügyletek értékvesztése közötti különbségeket is. _______ Loan fi nancing in Swiss Franc and Japanese Yen has disappeared in the last few years, fi nancing in foreign currency has become more diffi cult, while the actual loan portfolio has worsened, losses born by fi nancial institutions have increased. Despite this, the accounting prescriptions have hardly changed, which can be seen as if the current regulation is able to provide the fair and true picture. According to the accounting approach, there is no material difference between FX and FX-denominated deals: rules on the recognition in the balance sheet, valuation and loan loss provisions are identical. In this article – after highlighting the magnitude of the problem -, I introduce the changes in the rules regarding items in foreign currency and the reasons behind those changes. In the next part, I investigate the impact of application of different FX rates on the fi nancial statement and their correspondence with the FX-position reported in the Balance sheet. Later, I discuss the adequate order of the periodical accounting closing tasks, and the differences between impairment of receivables to be settled and denominated in foreign currency, or only denominated in FX with Forint Cash Flow.

The impact of perceived corporate environmental performance on the behavior of capital market decision makers : analysis of food industry companies

Environmental protectionism and sustainable development has been gaining increased attention among governments, investors and consumers alike. As a result, firms are facing growing pressure from the various stakeholders to improve their environmental performance. This study is focusing on the food industry, which in recent years has been a subject of increased scrutiny due to their role in resource consumption, waste generation and unsustainable production practices. Our research is aiming to examine how the financial community evaluates the environmental stewardship of food industry companies as proxied by market reactions in response to environmental news. Are all company related environmental news items evaluated equally, and which financial and non-financial firm-specific attributes can influence market responses? Have there been changes in reactions on the stock exchange in the past two decades?