A közép-kelet-európai bankfúziók eredményessége (The success of the bank mergers in Central Eastern Europe)

Az elmúlt években a nagy európai bankcsoportok egyre több közép-kelet-európai bankot vásároltak fel. Tanulmányunkban a bankfúziók értékteremtő hatását részvényesi szemmel elemezzük. A közép-kelet-európai régióban tevékenykedő hét legnagyobb bankcsoport 2000 és 2008 közötti akvizíciós tranzakcióit az eseményelemzés módszerével vizsgáljuk. Úgy tűnik, a részvényesek összességében értékelik a bankcsoportok akvizíciós törekvéseit: a fúziók kicsit több mint felében pozitív a kumulált abnormális hozam, és enyhén pozitív az összes esemény abnormális hozamának átlaga is. Számításaink során elsőként az egyes bankcsoportok felvásárlási stratégiáját értékeljük. A felvásárlás bejelentése körüli háromnapos időintervallumot alapul véve, a Raiffeisen és az OTP stratégiája tekinthető a legsikeresebbnek, míg az Erste felvásárlásai a legkevésbé eredményesnek. Ezt követően rávilágítunk arra, hogy eltérő befektetői szándékból ugyan, de mind a legmagasabb, mind a legalacsonyabb értékű ügyletek esetében a pozitív abnormális hozamú fúziók vannak túlsúlyban. Végezetül megállapítjuk, hogy az országhatáron átívelő ügyletek befektetői megítélése nem rosszabb az országhatáron belüli tranzakciókénál. /===/ The big European banking groups have been buying up more and more banks in Central Eastern Europe. The study analyses the value-enhancing effects of the mergers from the shareholder’s angle by examining by occurrence analysis methods the Central East European acquisition transactions of the seven biggest banking groups between 2000 and 2008. The shareholders as a whole seem to appreciate the acquisition activity of the banks: cumulative abnormal yield is positive in over half the mergers and average abnormal yield of all occurrences is mildly positive as well. The authors evaluate first the acquisition strategies of each banking group. Based on a three-day period round the acquisition announcement, Raiffeisen and OTP seem to have the most successful strategies and Erste the least successful. Light is then shed on investment intentions in each case, but mergers with a positive abnormal yield predominate among the highest and the lowest value transactions. Finally, the investor evaluation of cross-border transactions is no worse than for domestic ones.

A Tale of Three Countries: Recovery after Banking Crises

Highlights: • Iceland, Ireland and Latvia experienced similar developments before the crisis, such as sharp increases in banks’ balance sheets and the expansion of the construction sector. However the impact of the crisis was different: Latvia was hit harder than any other country in the world. Ireland also suffered heavily, while Iceland came out from the crisis with the smallest fall in employment, despite the greatest shock to the financial system. • There were marked differences in policy mix: currency collapse in Iceland but not in Latvia, letting banks fail in Iceland but not in Ireland, and the introduction of strict capital controls only in Iceland. The speed of fiscal consolidation was fastest in Latvia and slowest in Ireland. • Economic recovery has started in all three countries and there are several encouraging signals. The programme targets in terms of fiscal adjustment, structural reforms and financial reform are on track in all three countries. • Iceland seems to have the right policy mix. • Internal devaluation in Ireland and Latvia through wage cuts did not work, because privatesector wages hardly changed. The productivity increase was significant in Ireland and moderate in Latvia, yet was the result of a greater fall in employment than the fall in output, with harmful social consequences. • The experience with the collapse of the gigantic Icelandic banking system suggests that letting banks fail when they had a faulty business model is the right choice. • There is a strong case for a European banking federation.